Berbeadás eho

[madora100]

Zspotorke!

Ha megteszed a PM-es próbálkozást (nekem még soha nem sikrült) tedd már meg, hogy a kérdésed közé beteszed az előző hozzászólásaimban felvetett megoldási  lehetőséget, mint alkalmazható megoldási variációt a túlvonás kiküszöbölésére. 

Idézem:a bérlő felé kötelezően leadandó nyilatkozat kiegészítése egy olyan mondattal:" Az eho levonás eszközlésétől kérek eltekinteni az ingatlanbérleti szerződésben szereplő közös tulajdoni hányadra való hivatkozással. A tulajdoni arányok figyelembevétele mellett a tulajdonostársak ingatlanbérletből származó jövedelme egyenként nem éri el az egészségügyi hozzájárulásról szóló  1998.évi LXVI. tv. 3§ (3) bek,e) pontja szerinti jövedelemhatárt."

[zspotorke]

Oké! Most voltam a Magyarország.hu könyvelési-adózási rovatában és ott is megkérdeztem.

Zsuzsa

[szobacsi]

Sziasztok!

 

Személyes érdeklődésemre az apeh igazgatóságán kapott tájékoztatás,illetve,jó tanács a következő volt.

Kérjek hivatalos állásfoglalást, de úgy hogy már a másik tulajdonosnak is legyen meg az adószáma, -szerinte-( akinek ez konkrétan asztala) vessem fel hogy tulajdoni hányaduk arányába akarják a bérbeadást végezni .ezért a törvény alapján ugy értelmezzük, hogyha megosztva a bérbeadásból származó jövedelem nem éri el z egymilliot akkor nem kell ehot fizetni. Álláspontja szerint, miután egy ugyan azon ingatlan bérbeadásáról van szó nem biztos hogy a jogászoknak is egyértelmü lesz hogy ily módon kikerülhető az eho fizetése. Nekem van olyan is aki maga fizeti be negyedévet követően a levonandó adót,-az ilyen 2007 január 1-től havi internetes bevalló lesz.

üdv: jutka 

 

[madora100]

Jutka!

Ez egyenesen elképesztő....nem is nagyon tudok mit hozzáfűzni. Nem akarok ismétlésekbe bocsaátkozni, de az áfa tv. egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy közös tuéajdon esetén a tulajdonostársak közössége lehet adóalany éss a társaságot a választott személy képviseli, s ő áll egyedül szemben az adóhatósággal. Gondolj már bele, a társasház ha bérbeadja a raktárát, akkor majd minden magánszemély adószámot fog váltani? Miért ül ilyen űgyintéző az APEH tájékoztatási osztályán, aki még az alapfogalmakkal sincs tisztába? S miért kéne ehhez egyáltalán jogi érelmezés? Ha egy 1.5 mill.Ft-os éves bérleti díjból a fele jövedelem engem illet, akkor mindkét tulajdonos ingatlanbérbeadásból származó jövedelme az 1 mill.Ft alatt marad. Sőt még az időközben kiadott APEH tájékoztató is teljesen egyértelműen fogalmaz. Itt csak az a kérdés, hogy a nyilatkozat leadásával a levonás kiküszöbölhető-e, vagy utólag az adóbevallás keretein belül lehet-e visszaigénylést eszközölni a levont eho tekintetében. Megítélésem szerint az első eset is járható út, hiszen az szja levonásnak is megvannak az írott szabályai, mégis lehetőséget ad az szja tv. arra, hogy eltérhetek a előleglevonási szabályoktól, ha ezzel mérsékelem az esetleges túlvonást. Hát ez most analóg eset az eho-nál is. A végén úgyis visszajár az eho minden tulajdonosnak, ha egyenként 1 mill.alatt marad a bérbeadásból származó jövedelme.  

[pocsimari]

Szerintem is az a megoldás,hogy a tulajdonostársak külön adószámot kérnek és a bérleti szerződést arányosan megosztva írják,és külön számlázzák le. Akkor nem lessz probléma belőle.

[opika]

Igazad van Madora! Én egyetértek veled. Egy kicsit átgondoltam, meg utána is olvastam. A magánszemély szerintem tehet olyan nyilatkozatot, hogy az ingatlannak két tulajdonosa van, így a bevételt megfelezik, ezért a bérbeadásból szárnazó jövedelme nem éri el az 1 millió forintot. Ezzel a nyilatkozattal a kifizetőt mentesíti a további felelősség alól.

[madora100]

Opika!

Nagyon örülök, hogy Te is így látod a dolgot. Ma voltam egy előadáson, ott is felvetettem a kérdést. A szakvélemény az volt, hogy nyilatkozattal mindentovábbi nélkül járható a felvetett lebonyolítás, s a kifizető mentesül a levonási kötelezettség alól. Én ettől függetlenül is elhatároztm, hogy az általam elképzelt utat fogom járni, de nagyon jól jött amegerősítés.

Pocsimari! Amit a 24.sz.hozzászólásban leírtál, nem elfogadható módszer. A miértjére már kitértem, nem akarom ismételni. Közös tulajdonban lévő ingatlannál csak egy adószámos adóalany lehet!!!!!! 

Még megvárjuk P.Zsuzsi PM-be beadott kérdésére a választ. E kérdésbe Zsuzsi beletette azt a nyilatkozat kiegészítési szöveget, amit mi közösen helyesnek találtunk.  

[zspotorke]

Szia Mindenkinek!

Még nem válaszoltak a többi fórumról a 4%-os nyilatkozatra vonatkozóan, de a "Praktikák könyvelőknek"c.kiadványban az alábbiakat találtam: idézem szó szerint:

Hogyan kell a %-os EHO-t megállapítani, ha az ingatlanak több tulajdonosa van?

 Ha a bérbe adott ingatlannak több tulajdonosa van, akkor figyelembe kell venni az SZJA tv.4.§ (5) bekzdésében foglaltakat, mely szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt -a tulajdonosok eltérő rendelkezésének hiányában- a tulajdoni hányad arányában terheli adókötelezettség. Ennek megfelelően a tulajdonosoknak tájékoztatniuk kell a kifizetőt arról, hogy milyen hányadban terheli őket adókötelezettség. Ilyen esetben valamennyi tulajdonosnak külön-külön kell nyilatkozatot tenni a kifizető felé a %-os EHO helyes megállapítása érdekében.P.Zsuzsa

[madora100]

Ezzel a praktikus megoldással nem tudok azonosulni, mert a kifizető a társaságot képviselő adóalannyal áll szembe. A 2o.hozzászólásomban írt nyilatkozatkiegészítő szöveg -amelyet büntetőjogi felelősségem tudatában írtam alá-  mentesíti a kifizetőt a felelősség alól. Egyébként pedig a helytelen tartalmú nyilatkozatnak büntető szankciói vannak a magánszemélyre nézve ugyanúgy mint az szja előleglevonással kapcsolatos nyilatkozatok esetében is. A  kifizetővel szembenálló képviselő szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket a gazdasági tevékenység során, kvázi ez egy meghatalmazást jelent a többi tulajdonostárs képviseletére is. Változatlanul az a véleményem, hogy a többi tulajdonostársnak nincs semmi ügyintézendője a kifizetővel szemben.

[opika]

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

[Az AEÉ. 2002. évi 5. számában 34. pont alatt megjelent iránymutatás helyesbítése]

2002. december 11. 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ?4. § (7) bekezdésének 2001. január l-jétől hatályos rendelkezése szerint más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén az adóévi összes bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett a magánszemély - legalább egymást követő négy adóévben - választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998, évi LXVI. törvény 3. §-a a külön adózó jövedelmek közül nevesíti azokat, amelyek után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, amennyiben az Szja. tv. 74. § (1) bekezdése szerint adóköteles, nem képezi továbbra sem százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját.

Nem lehet megállapítani a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget abban az esetben sem, ha a magánszemély az Szja tv. 74. §-a (7) bekezdése szerint a választása alapján az összevont adóalap részeként adózik e jövedelme után, tekintettel arra, hogy a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett évközi adó ún. forrásadó, amely csak az év végi összevont adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó kiszámításánál vehető adóelőlegként figyelembe.

(APEH Járulék főosztály - 122.462.176.5/2002.)

Meg is találtam az APEH-honlapján. Adózási információk, a Járulékok között 2002. évben.