megbizási szerződés minimál bér 30% alatt

[gyökér]

Sziasztok segitséget kérek ! Rájöttem, hogy butaságot csináltam. Segitsetek, hogy hogyan menthetem a helyzetet. Egy betéti társaság szerződést köt felnőtt tanfolyam oktatási tevékenységére, másik céggel nyelvizsgáztatásra. A társaság kültagja személyes közremüködésre nem kötelezett, heti 36 órás fóállásu munkaviszonnyal rendelkezik. A kültanak van meg a vézettsége a nyelvizsgáztatásra, és ő tartja a nyelvtanfolyamokat. A betéti társaság  és a kültag között kötöttünk egy keret szerződést az oktatási tevékenységet ellátására, a dijajazást a mindenkori minimál bér harminc százléka alatt határoztuk meg 2007-ban 10.e ft-ban. Nem irtuk be hogy ez havi hány napi elfolaltságot jelent. A kiszámlázás az oktatásról utólag történik, a számlán viszont szerepel, hogy ányalakalommal történt oktatás. Igy viszont a betéti társaság és a tanárnő között kötött szerződés átminősülhet járulék köteles fizetéssé, mert van olyan számla ahol 30 napi kiszámlázás van olyan , hogy ca egy alkalom. Történ olyan is, hogy kifizettük a megbizási dijat de arra ahónapra szála sem lett kiállitva. Hogyan tudnám ugy megfogalmazni a szerződést a tanárnő és a bt. között, hogy a minimál bér 30% utáni fizetési kötelezettség teljesüljön. Szeptembertől 10-e ft után minden járulékot megfizetünk, kifizetésre kerül a megbizási dij akkor is ha pl. 1 alkalommal történő nyelvizsgáztatás lesz. Egyébként 10e Ft 90% után az szja levonásra került a legmagasabb sávval és 11%os ehót megfizeetük utána. Köszi asegitséget Margó4

[validitas]

Szia Margó!

Nehéz kérdés, mert ha a szerződést úgy írjátok, hogy havi x napra jár a 10 eFt, akkor ennek ellentmond az a számla, amelyen rajta van, hány alkalom. Egy esetleges ellenőrzés pedig - ellentmondás esetén - nem feltétlenül a kedvezőbb megoldást fogja elfogadni. Szerintem a legjobb megoldás önrevízió keretében bevallani a járulékokat azokban az esetekben, amikor járulékkötelesnek minősül, mert meghaladta a 30%-ot.

Üdv: Böbe

[kovalkata]

Szia Margó!

Böbe meglátása a legtisztább megoldás.

Ha semmiképpen nem akarjátok az önellenőrzést, akkor talán valahogy úgy kellene megfogalmazni azt a szerződést, hogy a megbízási díj a tanárnő számára havonta "ennyi" függetlenül attól, hogy a BT által kiállított számlán hány alkalom szerepel. Végül is a számlát a BT állítja ki, a tanárnőnek pedig ettől függeltelnül fizeti a megbízási díjat, ami lehet mindig a minimálbér 30%-a alatti. Hisz írod, hogy volt olyan alkalom, amikor a díj ki lett fizetve, számla meg nem is volt. Szóval talán ez megoldás lehet még.

Üdv. Kata 

[stamasi]

Sziasztok, szia Margó!

A Bt. nyelvoktatásért leszámláz x Ft-ot. Ez a Bt. árbevétele, nem azé, aki a Bt-nek dolgozik. Ennek alapja a megállapodás azzal, akinek a számlát adja a Bt. A kültaggal való megbízási szerződés egy másik megállapodás a Bt. és a kültag között. Az, hogy az adott tevékenységből a Bt-nek mennyi bevétele, illetve haszna származik, független attól, hogy a kültagnak mennyi megbízási díjat fizet ki. Tehát például lehet úgy megírva a megbízási szerződés a Bt. és a kültag között, hogy megbízás tárgya:  óraadási tevékenység ellátása, valamint pl. ezzel kapcsolatos adminisztráció ellátása (adminisztráció van abban a hónapban is, amikor nem ad órát.)   Megbízási díj: 10.000 Ft/hó. 

Védhetőbb, ha mint kültag személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, a tagsági jogviszony alapján bármilyen tevékenységben közreműködhet, és ezért a fizetendő díj mértéke a tagok egymás közötti szabad megállapodásától függ. Akkor sincs gond, ha az adott hónapban nincs óraadás kiszámlázva. Hátránya, hogy akármilyen kicsi a díj, járulékköteles, szemben a 10.000 Ft megbízási díjjal, ami után kevesebbet kell befizetni. Viszont a megbízás mindig egy konkrét ügy feladat ellátásra jön létre, és ha arra jött létre, hogy órát ad, és mondjuk az adott hónapban nem történt ilyen, akkor miért is kap díjat.

Üdv.: Szilvi

[attilio]

Sziasztok,

a megbízási díj lehet u.n. átalánydíj is, azaz nem  a ledolgozott óráktól függ, hogy mennyi jön ki az adott hónapban.  Úgy fogalmaznám meg a szerződést, hogy a megbízási -díj - a ledoglgozott óráktól függetlenül -  havi 10.000,-Ft, és ebbe beletartozik havonta legalább 1, legfeljebb pl. 5 óra, illetőleg egyéb feladatok ellátása. Ha a keretet  túlléik,  akkor elszámolnak egymással. Aztán néha túllépném a keretet, 
és akkor fizetnék is egy kicsivel többet, hogy legyen arra is példa, hogy komolyan gondoltuk ezt a pontot. Persze ilyenkor befizetném utánna a tb-t is.  

A kérdés számomra inkább az, hogy reális - e az adott átlagteljesítmény függvényében a megbízási díj nagysága. Pl.  2-3  óránál havonta nem olyan nagy gond, hogy 10.000 a díj, de ha az átlagos teljesítmény 40-50 óra havonta,  akkor már túl alacsony 
ez az átalánydíjj, és ez szerintem adókockázatot jelent, főleg kapcsolt vállalkozás esetében, így a díj az Art szerint a szokásos piaci árra átminősíthető.

Megfontolható az is, hogy többen (ne csak egy tag) tartsanak a cégnél órát, és mindenki havonta csak egy párat. Így össtességében mindenki egy kis tb-mentes pénzt kap, aztán egymásnak majd visszaosztanak. Az Apeh biztos nem vizsgálgatja, hogy akinek oktatásra diplomája van, az tart is órát, vagy nem.

De igazából szerintem a  kérdésnek nincs kedvező megoldása (csodák nincsenek), csak az, hogy be kell lőni egy védhetően alacsony piaci árat, és az után meghatározni a fizetendőket.  A fenti helyzetben pedig szerintem is az önellenőrzés a legjobb megoldás.