Szia János!
Külön kell nézni a járandóságát a meccsért és külön a költségeket.
A köztetek fennálló szerződéses jogviszony alapján, ha a díjazás eléri az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 %-át, akkor biztosított lesz és e szerint adózik, fizet járulékot.
A költségtérítés akkor adó- és járulékmentes, ha a kormányrendeletben előírt mértékkel számolja el. (Apeh által előírt üzemanyagár, gk-hoz rendelt fogyasztási norma, 9Ft/km.)
Üdv. Szilvi
Szia Szilvi!
Pontosítanék:
Adókódex 127. oldal "Megszűnő adóterhet nem viselő járandóság: 2007. január 1-től megszűnik az a szabály, amely szerint az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer ft-ot, de összesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősülhet. Az ilyen bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni."
Az SZJA 3.§.72. h. pontját törölték.
Üdv. Mari
Köszönöm, Mari!
Üdv, Szilvi!
Én erről kértem állásfoglalást a helyi apeh-től. Ebben a versenybírói díjjal kapcsolatban egyértelműen kijelentik, hogy mivel a kiküldő (a megyei szövetség) és a kifizető nem azonos, ezért nem keletkezik biztosítási jogviszony. A játékvezetői díjból csak szja-t kell vonni, és a bruttó összeg után az egyesületnek meg kell fizetni a 11 % EHO-t.
Ami a gépkocsi költségtérítést illeti, ott már szerintem nem ilyen egyértelmű az APEH. Ezt írják ugyanis:
" Amennyiben a versenybíró az útiköltségről a kifizető nevére számlát kér, akkor a számla ellenében a versenybírónak megtérített összeget nem kell jövedelemként figyelembe venni, így abból adóelőleget sem kell vonni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kifizető az útiköltségre előleget ad, és a versenybíró utólag igazolja a kifizető nevére szóló számlával az előleg cél szerinti felhasználását. Abban az esetben azonban, ha a versenybíró a kifizetőtől (versenyt rendező szerv) az útiköltségre olyan költségtérítést (költségátalány) kap, amelynek a felhasználását a kifizetőnél nem kell igazolnia, akkor a kifiizető által juttatott költségátalány önálló tevékenységből származó adóköteles bevételnek minősül, amelynek az adóelőleg és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a versenybírói díjnál ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani. A kifizető által fizetett költségtérítés megfizetéséről szóló igazolás formájára vonatkozóan nincs külön az állami adóhatóság által kötelezően rendszeresített minta."
A legutolsó mondat arra utalt, hogy én megkérdeztem azt is, a nálunk használt forma-nyomtatvány - melyet mellékeltem, - megfelelő-e erre?
Szóval, szerintem a gépkocsi költségtérítés együtt mozog és adóelőlegezik a játékvezetői díjjal. De azért nem vagyok egészen biztos benne. Merthogy igazolásnak számít-e az, ha leírja nekem, hogy x km, fogy. norma alapján, APEH által közzétett áron. Tényleg nem vagyok biztos benne. Itt miért nem tudott olyan egyértelműen fogalmazni? Én konkrét példát mellékeltem.
Erre vonatkozóan szívesen venném a Ti állásfoglalásotokat :-))))
Ja, mindíg elfelejtem aláírni a hozzászólásomat :-)))
Zsuzsa vagyok :-)))
Figyelem!
Továbbra is nyilatkozni szükséges arról, hogy a kifizetendő versenybírói díj és a feltételezhetően az év során keletkező jövedelem várható együttes összege
1 700 000.-Ft, azaz egymillió hétszázezer forint alatt lesz-e.
a. Ha igen, akkor az adóalap 18%-a levonandó és a fennmaradó 82% a kifizethető összeg.
b. Ha a fenti összegnél nagyobb a várható éves jövedelem, akkor az adóalap 36%-át szükséges levonni és a fennmaradó 64% a kifizethető.
Az előző két esethez az adóalap a következő nyilatkozat függvénye:
a. Ha a kedvezményezett tételesen kíván a költségeiről elszámolni, akkor az adóalap a kifizetendő összeg 50%-a.
b. Ha a kedvezményezett nem akar a költségeiről tételesen elszámolni, akkor az adóalap a kifizetendő összeg 90%-a.
A fenti szabályok alkalmazására a következő négy példa valamelyike alapján kell hogy sor kerüljön:
1. Versenybírói díj kifizetésese olyan kedvezményezettnek, aki részletes költségelszámolásról nyilatkozott és a várható jövedelme 1 700 000.- forint alatt várható
Versenybírói díj 10 000.- Szja (18%) 900.-
Adóalap 5 000.- Kifizetendő 9 100.-
2. Versenybírói díj kifizetésese olyan kedvezményezettnek, aki nem akar a költségeiről részletesen elszámolni és a várható jövedelme 1 700 000.- forint alatt várható
Versenybírói díj 10 000.- Szja (18%) 1 620.-
Adóalap 9 000.- Kifizetendő 8 380.-
3. Versenybírói díj kifizetésese olyan kedvezményezettnek, aki részletes költségelszámolásról nyilatkozott és a várható jövedelme 1 700 000.- forint felett várható
Versenybírói díj 10 000.- Szja (36%) 1 800.-
Adóalap 5 000.- Kifizetendő 8 200.-
4. Versenybírói díj kifizetésese olyan kedvezményezettnek, aki nem akar a költségeiről részletesen elszámolni és a várható jövedelme 1 700 000.- forint felett várható
Versenybírói díj 10 000.- Szja (36%) 3 240.-
Adóalap 9 000.- Kifizetendő 6 760.-
Továbbra is igaz, hogy egy adóévben csak egyfajta költségelszámolást lehet érvényesíteni, és hogy azt megváltoztatni az évközben nem lehet
Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 19 vendég