egyéni vállalkozónak nem minősülő személy

[validitas]

Szia! Nem egészen világos számomra, hogy kinek a szempontjából kérdezed: a magánszemély vagy a kifizető szempontjából? Üdv: Böbe

[garbo50]

Szia!

Itt két kérdés merül fel. Először is ha a kifizetőre vonatkozik e a kérdésed, akkor a 0708- ason havi bevallási kötelezettséggel tartozik a magánszemély adószámosnak kifizetett számlán szereplő összegről, mely önálló tevékenységből származó jövedelem. A magánszemélyt nyilatkoztatni kell a költség elszámolás módjáról ( 10%-os költséghányad, vagy más) és így kell levonni az szja előleget. A kifizetett összeg után a kifizetőt 11%-os eho fizetési kötelezettség is terheli. ( ezt nem a magánszemélytől kell levonni)

Ha a magánszemélyre vonatkozik a kérdésed, akkor nincs semmi más teendője a magánszemélynek, csak a következő évben az szja bevallásban elszámolni a bevételeiről és felmerült költségeiről, ilyenkor a kifizető által levont adóelőlegről kapott igazolást kell alapul venni. 

Van egy harmadik variáció a magánszemélyre vonatkozóan, amennyiben máshol nem biztosított akkor kell bejelentést tennie az apeh felé, hogy a minimálbér  után megfizeti a 9 %-ot, majd csekket kér a teljesítésre. 

Nem tudom melyik esetre gondoltál.

Üdv. 

[stamasi]

Szia Anna!

Biztosított akkor lesz, amikor a díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Egyébként tulajdonképpen mit számláz? Megbízási szerződése van? Miért nincs munkaviszonyban? Nyugdíjas? Csak azért kérdezem ezeket, mert úgy könnyebb lenne válaszolni.

Üdv. stamasi

[garbo50]

Szia!

 

Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély számlát csak akkor tud kiállítani, ha 7-es adószámmal rendelkezik, ugyanis a számla vásárlása csak adószám alapján lehetséges. Mint 7-es adószámos azonban továbbra is magánszemély az szja vonatkozásában, azaz május 20 a bevallási határideje. Az ilyen magánszemélynek számla ellenében kifizetett összeg önálló tevékenységből származó jövedelem és a költségekkel( nyilatkozat alapján) csökkentett  összegből csak szja-t kell vonni és fizetni a kifizetőnek, plusz a 11 %, ami a kifizető plusz terhe, nincs összefüggésben a biztosítással.  A magánszemély gyüjti a költség és bevétel számláit, majd az év végével a megfelelő határidőben bevallást készít. Itt nincs szó a 29 %-ról és a többi járulékról. Az a béreket, illetve a nevesített természetbeni juttatásokat terheli.

Üdv. 

[validitas]

Sziasztok! A válaszokkal kapcsolatban kissé zavart az, hogy nincs járulék, meg 11% EHO, szóval kutattam egy kicsit, és a tb. levelekben  ezt találtam, eléggé részletes: (mellesleg 7-es adószáma egyéni vállalkozónak is lehet):

"Az Szja-tv. 46. § (1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének b) pontja alapján ettől eltérően nem terheli adóelőleg a vállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító okirat) számát. Az Szja-tv. 3. § 17. pontja szerint egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a jogszabályban nevesített azon magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására nem kötelezettek (pl. az ügyvéd, az önálló bírósági végrehajtó, vagy a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély). Tekintettel arra, hogy az adószámos magánszemély a tevékenysége alapján nem minősül egyéni vállalkozónak, a kifizető köteles a kifizetésre kerülő bevételből az adóelőleget megállapítani, és azt levonni. Az adóelőleg levonása tekintetében a kifizető az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) és b) pontjait alkalmazva akkor jár el helyesen, ha az önálló tevékenységet végző személynek a teljes bevételre vonatkoztatott nyilatkozata szerinti részét (min. 50 százalék) tekinti adóalapot képező jövedelemnek, és az adóelőleget abból vonja le. Nyilatkozat hiányában a teljes összeg 90 százalékát kell adóalapot képező jövedelemként figyelembe venni. A 47. § (8) bekezdés alapján a kifizetőnek a bevételt terhelő adóelőleget le kell vonnia, valamint a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie, továbbá az Art. rendelkezései szerint be kell vallania. Az Art. 29. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség (és lehetőség sem) arra, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélytől visszaköveteljék, és a levonás elmaradásából keletkező mulasztását a kifizető csak önellenőrzés keretében, a leírt módon pótolhatja az adóhatóság felé. Egyébként, ha bármely ok miatt nem történt adóelőleg-fizetés a kifizetéskor, az adóelőleget a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania és befizetnie. A Tbj-tv. 5. §-ában felsorolt biztosítottak között az adószámos magánszemélyt nem találjuk meg, ami azt jelenti, hogy önmagában az adószám kiváltása nem jelenti automatikusan a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség kezdetét is úgy, mint pl. az egyéni vállalkozónál. Ha azonban az adószámos magánszemély díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszony) keretében személyesen végzi tevékenységét, és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része minősül, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni. Az a kifizető tehát, aki díjazás ellenében adószámmal rendelkező magánszemélyt (aki számlát ad) foglalkoztat, köteles a biztosítási kötelezettségét elbírálni, és azt az előírt feltételek fennállása esetén megállapítani. Ha az adószámmal rendelkező magánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, a kifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, és valamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Meg kell állapítania egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét a járulékköteles jövedelmet juttató kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet megjelölve - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint a kifizető a járulékbevallását az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítheti, ha nem a jogszabálynak megfelelően vonta le a járulékot. Itt a le nem vont adóelőleggel kapcsolatos szabályokhoz képest eltérés mutatkozik, ugyanis a foglalkoztatónak nemcsak az önellenőrzési pótlékot, hanem a le nem vont egyéni járulékokat is be kell vallania, és be is kell fizetnie. Az adószámos magánszemély a kérdéses esetben a tőle le nem vont járulékok bevallását, illetőleg befizetését közvetlenül az adóhatóság felé jogszerűen nem tehette meg. A biztosítottat terhelő járulékok a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelhetők (Ptk. 361-364. §-ai). Mindezen túl, amennyiben az adószámos magánszemélynek kifizetett adóköteles juttatás eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak egyharmincad részét, a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek ugyancsak meg kell fizetnie. Nem terheli azonban ez a kötelezettség a kifizetőt az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása és jogviszonya is fennáll, a legalább 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszonya alapján. Ha az említett összeghatárt nem éri el, akkor a díjazás után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, amely szintén a kifizetőt terheli."