Adófórum

Sziasztok!

A tanácsotokat kérném, - hátha valakinél fordult már elő ilyesmi -. Dolgozó 2013. február végén apasági szabit kért, amihez bemutatta a februárban született gyereke anyakönyvi kivonatát, valamint márc.01-én igényelte a gyerekre járó pótszabadságot is. Mivel ez az egyetlen gyereke van, a munkáltató rákérdezett a családi kedvezményre, amire közölte, hogy a feleségének megszűnt a munkaviszonya és, hogy csak Gyest kap, tehát ő kéri a családi kedvezményt. A munkáltató adott neki családi kedv.nyilatkozat nyomtatványt kitöltési útmutatóval, azzal, hogy a felesége által is aláírtan hozza vissza.

A bérelszámoló bízva abban, hogy hozza a nyilatkozatot..-jóhiszeműen, de hibásan eljárva - berögzítette a bérszámfejtő programba, hogy febr-tól 62.500 Ft családi kedvezmény.. és minden hónapban ennek megfelelően, bérjegyzéken is szerepeltetetten érvényesítve lett a családi kedvezmény, ami által havi 10.000 Ft SZJA-val így keveseb lett tőle levonva és annyival így több nettó lett neki kifizetve.

Most kiderült, már a 09.havi bérkifizetést követően,hogy a családi kedvezmény nem járt volna neki, mert nincs írásos nyilatkozat.., amire úgy derült fény, hogy a dolgozó felesége a szülést megelőzően bérszámfejtőként dolgozott és most azzal küldte be a férjét, hogy kérjen a munkáltatótól egy fénymásolatot a családi kedvezmény nyilatkozatról...

Azon kívül, hogy a bérelszámolás hibázott: abban kérném a tanácsotokat, hogy azon kívül, hogy egyértelműen az októberi bérelszámolásában már nem fog szerepelni a családi kedvezmény..

mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A gyakorlatilag így levonni elmulasztott SZJA és így a többlet kifizetés vonatkozásában.

Nagyon köszönöm, ha reagáltok.

Szia Mazsi!
Szerintem a következőképpen kellene:
- önellenőrizni a 08 bevallásokat, különbözetet befizetni
- a levonni elmulasztott adóelőlegeket összegezni, és erről a munkavállalót ÍRÁSBAN tájékoztatni, meg a levonás mikéntjéről
- majd havonta utólag levonni az előlegeket a dolgozótól, az adó és járulék különbözetek elszámolása szabályai szerint (max 15 % azt hiszem).
Volt egyzser valami visszamenőleges járuléklevonásod, szerintem az szja előleggel is így kell eljárni.
Art 30. § körül van.
üdv

Szia! Már olvasom a 1308M-t is, de ott is adóról munkáltatói adómegállapításról ír, nem adóelőlegről. Ha munkáltatói adóelszámolás adókülönbözetről lenne szó, akkor azt igen a nettó.. 15%-val lehet levonni 1+6 hónapon át.. ha ezalatt nem sikerül, akkor van a külön bejelentés a le nem vontról.

Szerintem is be kellene adni 2013.02. hótól minden hónapra az önellenőrzést, az önellenőrzési pótlékkal együtt.. De nem tudom miként minősítsem a dolgozótól való utólagos levonást.. hogy ebben az esetben is csak a 15% játszik, vagy más?

Az Art. 29.§-ban ugyan úgy van fogalmazva, hogy "ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le...."

Kifizetésről szóló igazolásnak tekinthetem-e a havi bérelszámolási jegyzéket?..
és vajon a dolgozótól való levonásnál a többlet bérfizetés/túlfizetés Mt. vonatkozik-e..

úgy, hogy a dolgozó (egyébként biztosan) tudatában volt annak, hogy többet kapott a családi kedvezmény miatt (hiszen tudta azt is, hogy a feleség igénybevételi nyilatkozatát aláírta.. és itt meg a saját munkáltatójánál végül is nem adott le nyilatkozatot.

Szerintem az önell. mindenképpen szükséges nyilatkozat hiánya miatt, tehát mivel a munkavállaló írásos nyilatkozata nem állt/áll rendelkezésre, így nem lett volna szabad figyelembe venni a kedvezményt. Ha mégis lenne ilyen nyilatkozat, és utólag kiderül, hogy mégsem lett volna jogosult gyerekkedvezményre, úgy más lenne a helyzet, a munkaváll. majd az éves bevalláskor fizeti a különbözetet, meg az ehhez kapcsolódó különbözeti bírságot.

164. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
Én úgy gondolom, ez nem az az eset, ui. az adóelőleg és járulék a munkavállalót kell, hogy terhelje. De ha mégis vonatkoztatható lenne erre, úgy fennáll az a helyzet, hogy "munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie", minden hónapban írásos elszámolást kap a kifizetett jövedelemről, a levonásokról, és a kedvezmény (szja tv 46.§ 5) is fel van tüntetve a bérlapon.
Próbáltam keresgélni, de erre vonatkozó példát nem találtam :-((((.
Ami bezavart egy kicsit, az szja tv 46.§, 6. bek.

Remélem valaki még hozzászól.

Hát nem is tudom, most bogozom, hogy esetleg a 08M 402-es sor nem vonatkozna-e?

Igaz itt nem éves összesítő igazolásról van szó.., hanem a havonkéntiről..

---- Nem hiszem el, hogy megint én szívok.