Szerző: mazsi5 » szer. okt. 09, 2013 1:15 pm
Szia Évi! Csak a tisztánlátás érdekében:
Ha a KFT ügyvezetője tulajdonos a cégben, de tagi személyes közreműködési kötelezettsége nincs és egyébként saját jogú nyugdíjas, a TBj.tv. alapján nyugdíjasnak számít...:
"f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,"
............ és ezt az ügyvezetőséget nem munkaviszonyban látja el: Akkor az ügyvezetősége okán kiegészítő tevékenységű társasvállalkozóra vonatkozó szabályok érvényesek rá. Akire pedig valahol kieg.tev.társasvállalkozóra vonatkozó szabály érvényes, ott minden esetben vonatkozik a jelenleg havi 6.660 Ft (napi: 222 Ft) eü.szolg.járulék fizetési kötelezettség, kivéve, ha valahol már fizetnek utána ilyet.
...........
Tbj.törvényből..
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) TEVÉKENYSÉGÉBEN TÉNYLEGESEN ÉS SZEMÉLYESEN KÖZREMŰKÖDIK, ÉS EZ NEM MUNKAVISZONY vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG OLYAN természetes személy TAGJA, aki a társaság ÜGYVEZETÉSÉT NEM MUNKAVISZONY alapján látja el, KIVÉVE HA az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
-------------Sajnálom, hogy az egyes sorokat nem lehet kiemelni, nem lehet aláhúzni,szövegszerkeszteni.. az újból megújított adófórumon sem.
A végelszámoló társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan egy tájékoztató: NAV:
"A végelszámolók társadalombiztosítási jogállása és járulékfizetési kötelezettsége
A korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban kft.), a betéti társaság (továbbiakban bt.) vagy a közkereseti társaság (továbbiakban kkt.) jogutód nélküli megszűnésének egyik lehetséges formája a végelszámolás. (kft., bt., kkt. a továbbiakban együtt gazdasági társaság /gt./) A végelszámolás kezdő időpontjában a gt. vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. Ezen időponttól a gt. önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
A gt. legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat (akár a gt. korábbi vezető tisztségviselőjét is), aki megfelel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vezető tisztségviselőkre előírt követelményeinek, és a megbízatást elfogadja.
A végelszámolóra – néhány kivétellel - a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályok érvényesek. Ennek alapján a végelszámolónak megválasztott magánszemély e tisztségét munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el.
Ha a gt. végelszámolója a társaság természetes személy tagja (pl. a korábbi vezető tisztségviselő) és e tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el, akkor társas vállalkozónak minősül, feltéve, hogy a társaság tevékenységében való személyes közreműködése hiányában nem társas vállalkozó.
A társas vállalkozónak minősülő végelszámoló biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét attól függően kell megállapítani, hogy főfoglalkozású, ún. többes jogviszonyos vagy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e.
A társas vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok ismertetésére bővebb tájékoztatás a NAV honlapjáról () letölthető 12. sz. információs füzetben található. Az információs füzet nyomtatott formában is beszerezhető a NAV ügyfélszolgálatain.
Amennyiben a végelszámoló - akár tagja a társaságnak, akár külsős személy - munkaviszonyban látja el e tevékenységét, a járulékfizetési és a szociális hozzájárulási adó (továbbiakban szocho) fizetési kötelezettséget a munkaviszonyban állókra vonatkozó általános szabályok alapján kell teljesíteni. A végelszámolónak a bruttó munkabére után meg kell fizetnie a nyugdíj- valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a munkáltatónak pedig ugyanezen összeg után a szociális hozzájárulási adót.
A végelszámolótól nem kell levonni a munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Ha a végelszámolói feladatokat megbízási jogviszonyban a gt. olyan tagja látja el, aki a társaság tevékenységében való személyes közreműködése miatt már társas vállalkozó vagy „külsős” személy (nem tagja a társaságnak), akkor a járulékfizetési kötelezettség megállapításakor a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ez esetben a végelszámoló akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységért kapott tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át (2013.01.01-től 29.400.- Ft-ot), törtidő esetén annak 30-ad részét (980.- Ft/nap). Ekkor a végelszámolónak meg kell fizetnie az egyéni járulékokat, a társas vállalkozásnak pedig a szochot. Az egyéni járulékok és a szocho alapja a végelszámoló részére az e tevékenységéért járó díjazás személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összege.
Ha a „külsős” végelszámoló díjazása nem éri el az említett értékhatárt, akkor nem minősül biztosítottnak. Ebből adódóan járulékfizetési kötelezettsége sincs. A társas vállalkozásnak viszont a végelszámoló e tevékenységéért járó díjazásának a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításához figyelembe vett összege után 27 %-os mértékű szochot kell fizetni.
További információ a NAV Általános Tájékoztató Rendszer (TCC) 06-40/42-42-42-es számán kérhető.
NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság"
Az, hogy a cég végelszámolást indít-e, vagy először megoldja annak lehetőségét, hogy tényleg végelszámolással szűnhessen meg.. ne kelljen a végelszámolási költségek és procedúra után esetleg felszámolás költségbe és adminisztrációba menni, vagy éppen egyből felszámolást kezdeményez maga ellen.. azt gazd.társaság legfőbb szerve dönti el.
Végelszámolással csak úgy lehet megszűnni, ha a cégnek nem marad fenn ki nem egyenlített tartozása...
Üdv.,