Adófórum

Adózási és számviteli információk

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

Tb, munkaügy, bérterhek

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

HozzászólásSzerző: szl_livi@freemail.hu » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Tisztelt Fórumozók!

Abban kérném a segítségeteket, hogy a munkáltatói elszámolás után mekkora az az összeg ami a dolgozótól levonható havi szinten? Melyik jogszabályban találok rá választ?
Adójogszabály (szja) szerint, célszerű hat hónapon belül a hátralékot levonni, mert a munkáltatónak plusz (kamatjövedelem 44-54%) terhet jelentene. Van azonban egy olyan szabály is a munkabér védelmében, ha jól tudom, hogy a dolgozótól max. a munkabér 50%-ig vonható le különböző jogcímeken levonás,letíltás. Erre nem találom a jogszabályi hátteret.

Pl: egy dolgozónak van bírósági letíltása, gyerektartási letíltás és most még adóhátraléka is keletkezett.
Milyen sorrendben és milyen mértékig vehetem figyelembe a havi számfejtéskor a levonandó tételeket?

Köszönettel Lívi
szl_livi@freemail.hu
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

HozzászólásSzerző: madora100 » csüt. máj. 31, 2007 4:31 pm

A munkabérből levonás csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján történhet, erről a Munka törvénykönyve rendelkezik (1992. évi XXII. tv., a továbbiakban: Mt.).

Jogszabály alapján vonható le:

  1. a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg ;
  2. a személyi jövedelemadó-hátralék;
  3. az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj ;
  4. a munkavállalói járulék.

Végrehajtható határozat alapján történhet levonás a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása).

A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy

  1. a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon;
  2. a munkabéréből bizonyos összeget az általa megjelölt más célra (pl. üzemi étkeztetés) levonjon.

Ez utóbbi munkavállalói igény teljesítését a munkáltató el is háríthatja, akárcsak a szakszervezeti vagy érdekképviseleti tagdíj levonását. Ha azonban a munkáltató egy munkavállalója ilyen irányú megbízását teljesíti, úgy másik munkavállalója megbízásának teljesítését már nem utasíthatja el. Mindenkor tilos azonban a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket követelni a munkavállalótól.

A munkabérből történő levonás alapja

A munkavállaló munkabéréből történő levonás alapja, vagyis az az összeg, amiből le lehet vonni:

  1. a jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, valamint a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, illetve a béralap terhére kell kifizetni (munkabérösszeg),
  2. a betegszabadság idejére fizetett összeg,
  3. a végkielégítés,
  4. a jutalom.

A munkabérből történő levonás mértéke

A munkabér levonható mértéke:

  1. főszabály szerint: 33 százalék,
  2. meghatározott esetekben: 50 százalék.

A munkabér 33 vagy 50 százalékát meghaladó is lehet a levonás, ha az azután fennmaradó rész meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (ez 2006-ban 129 000 forintot, 2007-ben 134 150 forintot jelent).

Mikor lehet levonni a munkabér 50 százalékát?

A nettó munkabérnek legfeljebb az 50 %-áig terjedhet a levonás az alábbi követelések tekintetében:

  1. tartásdíj,
  2. szüléssel járó költség,
  3. tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás,
  4. az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
  5. jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén az összes levonás ugyancsak a munkabér 50 százalékáig terjedhet.

Milyen összegre nem terjedhet ki levonás?

A végrehajtás alól mentes a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (vagyis a munkabér fennmaradó 26 830 forintos részéből további követeléseket már nem lehet levonni, akkor sem, ha a 33, illetve 50 százalékos mérték miatt erre lehetőség lenne) . A gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségeket azonban ettől a korlátozástól függetlenül, a munkabér feléig érvényesíteni lehet.

A munkabérből történő levonás sorrendje

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) határozza meg, hogy milyen sorrendben kell a követeléseket levonni.

Olyan munkavállalónál, akinek munkabérét több levonás is terheli, a munkáltató csak az alábbi sorrend szerint vonhat le a munkabérből:

  1. gyermektartásdíj,
  2. egyéb tartásdíj,
  3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  4. a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
  5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  6. egyéb követelés,
  7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorban hátrább álló követelést kielégíteni.

Az ugyanazon pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét az határozza meg, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől a sorrendtől eltérően elrendelheti, hogy az a)-e) pontokban meghatározott követelések közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Magyarorszag.hu honlapról másolva.

madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

HozzászólásSzerző: aniko.varga2006 » csüt. máj. 31, 2007 5:46 pm

Adózás rendjéről szóló tv.

41. § (1) Ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a  korábban levont adóelőleg különbözetét a munkáltató - a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig - levonja vagy visszafizeti.(2) A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adóhátralék ilyen módon az (1) bekezdésben előírt határidőig nem vonható le teljes egészében, a levonást további 2 hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még adóhátralék vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegéről a magánszemély állami adóhatóságát, amely intézkedik a végrehajtásról. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.

(4) A magánszemély az adóhatóságtól részletfizetést vagy fizetési halasztást csak az adólevonás (3) bekezdés szerinti meghiúsulása után kérhet.

aniko.varga2006
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

HozzászólásSzerző: szl_livi@freemail.hu » csüt. máj. 31, 2007 6:17 pm

NAGYON KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET MINDKETTŐTÖKNEK !

LÍVI 

szl_livi@freemail.hu
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Adóhátralékként mennyi vonható a dolgozótól?

HozzászólásSzerző: stencil » csüt. máj. 31, 2007 6:34 pm

Én megjártam már evvel a témával. A lényeg, hogy a netto bérből ki kell vonni a minimálnyugdíj összegét, és annak 30 %-át lehet vonni.

stencil
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am


Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 10 vendég