Oldal: 1 / 1

vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 am
Szerző: mlany

Sziasztok! Kérdésem az lenne, hogy egy egyszemélyes Kft. tulajdonosa mindenképp meg kell, hogy fizesse a kötelező minimum járulékalap utáni tb-t, vagy köthet-e magával megbízási szerződést, amiben díjazás nem illetné meg, így csak az év végi nyeresége után adózna, vagy elláthatja-e ügyvezetői feladait 4 órás munkaviszonyban? Előre is köszönöm! Üdv


vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: szer. jan. 18, 2012 1:13 pm
Szerző: validitas

Szia!


A www.apeh.hu-n van tájékoztató a vezető tisztségviselő jogállásáról is, a járulékalapjáról is.


Üdv: Böbe


vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: szer. jan. 18, 2012 5:30 pm
Szerző: angyaltax

Szerintem, ha a minimálbér 30 %-át meg nem haladó jövedelmet vesz fel, akkor nem kell járulékot fizetnie. De ebben az évben minden ügyvezetőnek, tulajdonosnak be kell jelentkeznie.


Kedves Böbe, azt én is olvastam, de nem igazán volt teljesen világos számomra:( Mert, ha a tb törvényt is hozzáolvasom, akkor lehet így is és úgy is értelmezni. Én azt követem most, hogy bejelentem a tulajdonosokat, ha nincs máshol főállása és a minimálbér 30 %-a alatti megbízási díjat számfejtek neki, így szja-t fizet és közben mint magánszemély bejelentem az eü szolg.fizetési kötelezettségét. Szerintetek nem jól csinálom?


Judit


vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: szer. jan. 18, 2012 6:11 pm
Szerző: ticus

Egyszemélyes Kft. tulajdonosa csak akkor lehet munkaviszonyos, ha erről a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik.


A tájékoztató szerint:


Összegezve: a megváltozott szabályok alapján a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból:




  • munkaviszonyt eredményez, ha a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik,




  • társas vállalkozói jogviszonyt eredményez, ha a tag a társaságban csak vezető tisztségviselői feladatot lát el megbízás alapján,




  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt eredményez, ha a tag társas vállalkozóként a társaságban nem munkaviszony vagy nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, és az egyidejűleg megbízás alapján ellátott vezető tisztségviselői tevékenység vonatkozásában a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat (Tbj. 5. § (2) bekezdés) kell alkalmazni.




Nekem ebből az jött le, hogy társas vállalkozó lesz (munkaviszonyos nem lehet), és ha a tevékenységben személyesen is közreműködik társas vállalkozóként, akkor emellett lehet ügyvezető megbízási jogviszonyban. De járulékfizetési szempontból társas vállalkozóként mindenképpen meg kell fizetni a minimum járulékokat.


vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: szer. jan. 25, 2012 9:33 am
Szerző: angyaltax

Állásfoglalásként az alábbiakat kaptam a navtól, megosztom, hátha ez is visz egy kis fényt az alagútba:


Tisztelt Ügyfelünk!

Levelében foglaltak alapján feltételezheto, hogy 2011-ben alakult egy Kft. 2 taggal, melyek közül egyikük ügyvezeto és vezetotisztségviselo feladatait megbízási jogviszonyban megbízási díj nélkül látja el. A másik tag nem ügyvezeto. Egyik tag sem kötelezett személyes közremuködésre, és megállapodás alapján sem történik személyes közremuködés.
A tagok a társaság tevékenységében csak 2012-ben kezdtek el személyesen közremuködni tagi jogviszonyban.

1. Járulékkötelezettség 2011-ben

1.1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérol szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) rendelkezései szerint társas vállalkozónak minosül egyrészt az a természetes személy, aki a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közremuködik, ha azt nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében teszi [Tbj. 4. § d/1. pont]

A levelében foglaltak alapján tehát a tagok nem minosülnek társas vállalkozónak, így amennyiben nincs biztosítási kötelezettséggel járó más jogviszonyuk, illetve egészégügyi szolgáltatásra más jogcím alapján sem jogosultak, úgy
egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség keletkezik [Tbj. 39. § (2) bekezdés].

1.2. A biztosítási jogviszony bejelentésére az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdése irányadó. Tehát amennyiben nem minosültek társas vállalkozónak a tagok, úgy nem kellett oket bejelenteni, mivel biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony sem jött létre.

2. Járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettség 2012-ben

2.1. Ügyvezeto tag 2012.01.01-tol társas vállalkozónak minosül (Tbj. 4. § d/5. pont), amennyiben a társaság tevékenységében tagként nem muködik személyesen közre. Ekkor az ügyvezetot az Art. 16. (4) bekezdése alapján be kell jelenteni. Járulékfizetési kötelezettségeket a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Amennyiben tényleges jövedelme nincs, akkor a járulék alapja a nyugdíjjárulékok tekintetében a minimálbér lesz, az egészségbiztosítási- és munkaero-piaci járulék alapja a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka. [Tbj. 27.§ (2) bekezdés; a szociális hozzájárulási adóról szóló, az egyes adótörvények és azzal összefüggo egyéb törvények módosításáról rendelkezo 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete (továbbiakban Szocho.)457. §]

2.2. A másik tag pedig, amennyiben 2012-tol a társasági szerzodésben rögzített módon vagy a tagok megállapodása alapján személyesen közremuködo tagnak minosül, úgy esetében a tényleges személyes közremuködéstol válik biztosítottá, így a jogviszony kezdo idopontját az Art. 16. § (4) alapján a 'T1041- en be kell jelenteni. Járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettséget a 2.1. pont alapján kell teljesíteni.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Foigazgatósága
Tájékoztatási Foosztály


vezető tisztségviselő kötelező járulékalap

HozzászólásElküldve: szer. jan. 25, 2012 10:45 am
Szerző: melcsi62

Sziasztok!


Az egyszemélyes Kft-s kérdést illetően: Mlany!
A Gazdasági Társaságokról szóló Törvény meghatározza, hogy egyszemélyes Kft. esetében milyen feltétel esetén lehet az egyszemélyes magánszemély tulajdonos munkaviszonyban a saját cégében:



"22.§. (3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

168. § (1) Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.
(2) Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre.
(3) Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.
   
A 2007. évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított Gt. 22. § (3) bekezdése kimondja azonban, hogy a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja. Ugyanez a bekezdés azonban lehetővé teszi, hogy a tiltástól az alapító okirat eltérjen.
Garanciális okokból mondja ki a Gt. azt, hogy az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják."

Ha a fentieknek nem felel meg az egyszemélyes Kft. tulajdonos ügyvezetője, akkor az ügyvezetőséget nem láthatja el munkaviszonyban így nem beszélhetünk részmunkaidőről sem..  Ha ez a tulajdonos ügyvezető, egyébként a cégében munkát is végez tagi személyes közreműködésként/társasvállalkozóként,- akkor viszont már nem kell vizsgálni az ügyvezetőség vonatkozásában, hogy át kell-e minősíteni biztosítottság szempontjából a megbízásos választott tisztségviselői jogviszonyát, társasvállalkozói jogviszonnyá.. 


  Ha kizárólag csak az ügyvezetőséget látta el, mert a cégben alkalmazott, stb. dolgoztak.., akkor viszont a tulajdonos ügyvezetősége okán társasvállalkozóként  biztosított 2012.01.01-től kezdődően.., mindaddig amíg az nem változik érvényes szerződéssel munkaviszonnyá.

Feltételezhetően 2012. január 01-én még nem volt olyan alapítóokirata, amelyben szerepelt volna és megíródott volna a munkaszerződése közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan… ha ez később módosult/módosul úgy, hogy a munkaviszony érvényes jogviszonya lehessen, akkor a módosulásig a tulajd.ügyvezetősége okán mindenképpen társasvállalkozóként biztosított, amikortól pedig megáll az, hogy munkaviszonyban ügyvezető, akkor az már lehet részmunkaidős is, akár heti pár órás..


Ha közben letisztult a kép, tekintds semmisnek a hozzászólásomat. Üdv.