adóelőleg nyilatkozat

[kismaci24]

Szerintetek minden munkavállalóval irassunk alá adóelőleg nyilatkozatot 2012-ben? Ezt úgy értem, hogy azokkal is ki kell töltetni,akiknek csak a munkáltatónál van jövedelmük és nem várható más összevonható jövedelem? (így nem éri el a 2 m. 424 ezer forintot, tehát nem kell kiegészítés.) Én úgy gondolom, hogy valami legyen a kezembe, hogy később ne vágja a fejemhez, hogy miért nem lett kiegészítéssel számolva az szja. várom segítségetek! üdv Kitti

[farkaskatalin]

Én mindenkivel aláiratom. Még ha valakinek el is éri a 2424 eft-ot. azzal is, hogy tájékoztatást kapott.

[valterjozsefne]

Szia! Szerintem jól gondolod, a biztonság érdekében, inkább legyen nyilatkozat, mint utólag probléma, Te mentesülsz a vádaskodás alól. Mária

[melcsi62]

Sziasztok!  Ha a törvény betűjét nézem munkáltatóként:

SZJA tv. 47.§.

(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.

(8) Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.

(9) A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;

b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.
  
--------------------  Én ezt úgy értelmezem, - azon túl hogy egyrészt a munkáltató, munkavállaló nyakába varrank olyan felelősséget, amiről a munkavállaló igazából nem tud nyilatkozni, ha csak egy munkáltatótól van összevonás alá eső jövedelme és nem fix havibéres, de a személyi alapbére ott billeg már a 160 eft környékén... ami önmagában egész évben sem érné el várhatóan a 2.424 eFt-ot, de 1,333 műszakpótlékos szorzóval már adóalapkiegészítése is lenne..

Hogy tudna nyilatkozatot adni az ilyen dolgozó a bérszámfejtés előtt arról, hogy az adott kifizetéssel együtt sem lesz a várható összevont jövedelme a 2.424 eFt felett, amikor azt se tudja, hogy mennyi lesz neki a számfejtésre kerülő bruttó összevont jövedelem munkabére..

Ha a munkáltatót nézem: ha nálam a  minden hónapban újra tervezendő várható éves rendszeres jövedelme és a 2.424 eFt aránya miatt januárban már 3,8%-ot szuperbruttósítani kell a béréből mondjuk 8.000 Ft-ot, akkor kétlem, hogyha a dolgozó olyan nyilatkozatot ad nekem, hogy 4000 Ft után számoljak adóalap kiegészítést.. hogy azt a munkáltató egyértelműen megteheti alkalmasint büntetési szankció nélkül..

Mint ahogy véleményem szerint azt sem teheti meg, hogy az adott hónapkban újra számolt várható éves alapján már márciusban és júniusban lenne adóalap kiegészítése.. tehát több SZJA előlegnek kellene menni a NAV-hoz, de ténylegesen (tényleges göngyölítéssel) csak decemberben fogja a tényleges jövedelme átlépni a 2.424 eFt-ot, akkor elégséges lenne decemberben adóalapkiegészítéssel számolni az SZJA előleg levonásánál..

A dolgozó nem tudja, nem tudhatja, hogy a munkáltatónál, ahol egyik hónapban 211.500 Ft a munkabére, másik hónapban csak 154.000 Ft  tehát januárban a várhatója miatt van adóalapkiegészítés is, februárban nincs.. és így tovább.. ő erről nem tud nyilatkozni a kifizetést megelőzően, mert csak akkor ismeri meg a tényleges bruttó jövedelmét, amikor már a bérkifizetési jegyzéket kapja, amin viszont már szerepelnie kell a levont SZJA előlegnek... a munkáltatónak a saját kifizetését tekintve viszont vizsgálni kell, hogy mennyi lenne a dolgozó rendszeres jövedelmének az éves várható összege..

--- tehát azt a köteles kérni meghatározást ami az SZJA törvényben és a 1208M kitöltési útmutatójában is szerepel az nem a munkáltatató felé történő kötelező nyilatkozat és, hogy a munkáltató csak akkor alkalmazhat adóalapkiegészítést, ha neki a dolgozó erről nyilatkozatot adott... hanem arra értelmezhető szerintem, ha adott munkavállaló tudja, hogy neki még máshonnan is vannak összevonandó jövedelmei, de az adott munkáltató saját kifizetési kötelezettségét nézve, tehát az ottani bére, várható bére alapján nem számolna adóalapkiegészítéssel.. ilyenkor a sok kifizetőhely/több munkáltató esetén valamelyikekhez köteles azt nyilatkozni, hogy akár a teljes összeg legyen adóalapkiegészítéses..vagy éppen mennyi..

Hihetetlen, hogy a kormány nyakassága miatt, hogy csak egy adókulcs létezik.. s nem az adókulcsok változnka: 2.424 eFt-ig 16 %, aztán 2.424 eFt felett 387.840 Ft+ a feletti rész 20,32%-a, aminél ugye megállapíthatnánk az SZJA előleget a több éven keresztül használt: adott havi jöv.*12  aztán adótábla szerinti SZJA és az SZJA visszaosztva 12-vel..  nem az adóalapokat szoroztatja orrba szájba a 16%-os egyetlen kulcsra hivatkozással, miközben a valós adó elvonás 16%, 2.424 eFt felett 20,32%, a bérenkívülinél 19,04%...

De azt sem engedi, hogy a munkáltató göngyölítve számolva vonjon adóelőleget, s alkalmasint a tényleges jövedelem alapján mondjuk először november számoljon valamennyi összegre 2.424 eFt feletti összegen túli összegre adóalapkiegészítést, s decemberben mondjuk már a teljes jövedelemre, vagy éppen ha a tény decemberben lépi túl a 2.424 eFt-ot, akkor alkalmazzon először adóalapkiegészítést..  Mert, hogy betette a törvénybe ezt a várható meghatározást.  Ezt a várható változó havi bruttó rendszeres jövedelemnél szerintem csak úgy lehet meghatározni:

   ha a januári tényt szorzom 12-vel

   februárban: veszem a januári tényt + a februári tényt 11 szer

   márciusban: veszem a jan+febr.tényt + a márciusi tényt 10 szer..   és így tovább.

Engem is érdekelne a véleményetek- a jelenlegi saját véleményemtől függetlenül -, hogy ha egy dolgozó ad nekem adóelőlegre nyilatkozatot, mint munkáltatónak, hogy a havi béréből csak 4.000 Ft után legyen adóalapkiegészítés, de a munkáltató által számolt várható szerint adott hónapban éppen 8.000 Ft után kellene adóalap kiegészítéssel számolni, aztán lehet, hogy áprilisban meg nem kellene adóalapkieg-gel számolni.. és a nyilatkozat alapján minden hónapban 4.000 Ft-ra számolnám az adóalapkiegészítést és így vonnék tőle előleget.., akkor, mint adóelőleg levonásra kötelezett munkáltatót vajon elővennének-e, hogy nem vontam le azt az SZJA előleget, amit le kellett volna az SZJA tv.szerint.. hogy a várható éves ...stb.

a (7)-es bekezdés alapján kétlem, hogy megúsznám a szankciót egy esetleges vizsgálatnál, vagy ha a munkavállaló az éves bevallásában adódó jelentős (10.000 Ft-ot meghaladó) fizetendő adó adókülönbözet miatt 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére lenne kötelezett és reklamálna, hogy de a munkáltató miért nem vonta, amit kellett..

Üdv.