1. A választ kérdéssel kezdem, a kültag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik-e. Azt írtad, hogy a társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről, ha ténylegesen nem is történik meg a személyes közreműködés, a Tbj. szerint nem kell társas vállalkozónak tekinteni és így nem biztosított, azaz a járulékfizetés nem áll fenn.
2. Amennyiben vállal a társaságban személyes közreműködést, azt és annak időtartamát legalább egy határozatban rendezni szükséges. Ha ez a személyes közreműködés mellékszolgáltatás, úgy a biztosítás a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint terjed ki rá. A személyes közreműködés napjától, annak befejezéséig áll fenn a biztosítása és a járulékfizetés. (Ezért kell írásban is rendezni.) Mivel munkaviszonyában a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát, 2006. szeptember 1-jétől a járulék alapja a személyes közreműködésből származó jövedelem, de legalább a minimum járulékalap, azaz 125.000 Ft.Itt is lehetőség van arra, hogy az Art. 17/A. § alapján bejelentse a társaság, hogy a társas vállalkozó tényleges személyes közreműködésből származó jövedelme nem éri el a minimum járulékalap összegét, ebben az esetben a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér lesz a járulékalap. Azt, hogy a személyes közreműködésért jár-e jövedelem a két fél megállapodásának kérdése (tag és társaság). Kötelezően semmi nem írja elő, hogy a személyes közreműködésért díjazást is kellene fizetni. Osztalékként részesülhet jövedelemben, de az osztalék nem a személyes közreműködésért jár.
Továbbra is lehetőség van arra, hogy a személyes közreműködést munkaviszony, vagy a tevékenység jellegétől fogva esetleg megbízási jogviszony keretében teljesítse. Természetesen, ha ilyen szerződése van, akkor a biztosítását, illetve a járulékfizetést is e jogviszonyokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén kötelező munkabér fizetése.
Kedves Zsuzsa!
Amit opika írt tökéletes! Csak azzal egészíteném ki, hogy ha állandó megbízást kap a kültag valamely tevékenységére akkor jelenleg 18750 forint alatti havi díj ellenében egyébként a havi minimálbér 30% alatti díjazás ellenében megbízással végzett munka esetében nem terheli a társaságot a járulékfizetési kötelezettség. Ekkor nem jön létre a tagi jogviszony sem. Az így kapott összeget 15.000 Ft-ig kis összegű kifizetésként kell kezelni és a kültag dönthet, hogy a továbbiakban hogyan kíván személyi jövedelemadót adózni utána. Működhet az eseti megbízás is, ha az általa végzett munka olyan jellegű. De ez esetekben sem úszható meg a 11%-os EHO fizetési kötelezettség, ami a vállalkozást terheli.
A megbízási jogviszony még mindig szerencsésebb, mert így nem kell a 62500 forint, mint járulékalap után megfizetni a járulékokat. Pontosabban ez már csak a kedvezmény igénybe vétele után érvényes. Egyébként 125000 Ft.
Mindenképpen érdemes lenne rendezni a dolgot, mert ha az illető bizonyíthatóan csak úgy ott van és dolgozgat a vállalkozásban és nem üzletvezetésről van szó, akkor mindenképpen személyesen közreműködik és fizetni kell akár visszamenőleg is, de akkor már visszamenőleg nem 62500 után hanem 125000 után, mert a vállalkozás nem élt a kedvezmény igénybevételével.
Üdv.: Gyergyói István
Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 18 vendég