1. A választ kérdéssel kezdem, a kültag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik-e. Azt írtad, hogy a társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről, ha ténylegesen nem is történik meg a személyes közreműködés, a Tbj. szerint nem kell társas vállalkozónak tekinteni és így nem biztosított, azaz a járulékfizetés nem áll fenn.
2. Amennyiben vállal a társaságban személyes közreműködést, azt és annak időtartamát legalább egy határozatban rendezni szükséges. Ha ez a személyes közreműködés mellékszolgáltatás, úgy a biztosítás a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint terjed ki rá. A személyes közreműködés napjától, annak befejezéséig áll fenn a biztosítása és a járulékfizetés. (Ezért kell írásban is rendezni.) Mivel munkaviszonyában a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát, 2006. szeptember 1-jétől a járulék alapja a személyes közreműködésből származó jövedelem, de legalább a minimum járulékalap, azaz 125.000 Ft.Itt is lehetőség van arra, hogy az Art. 17/A. § alapján bejelentse a társaság, hogy a társas vállalkozó tényleges személyes közreműködésből származó jövedelme nem éri el a minimum járulékalap összegét, ebben az esetben a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér lesz a járulékalap. Azt, hogy a személyes közreműködésért jár-e jövedelem a két fél megállapodásának kérdése (tag és társaság). Kötelezően semmi nem írja elő, hogy a személyes közreműködésért díjazást is kellene fizetni. Osztalékként részesülhet jövedelemben, de az osztalék nem a személyes közreműködésért jár.
Továbbra is lehetőség van arra, hogy a személyes közreműködést munkaviszony, vagy a tevékenység jellegétől fogva esetleg megbízási jogviszony keretében teljesítse. Természetesen, ha ilyen szerződése van, akkor a biztosítását, illetve a járulékfizetést is e jogviszonyokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén kötelező munkabér fizetése.