szabadság

[szovega]

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy a vállalkozó heti 2 x 5 órában alkalmazza főállásban a munkavállalót. Ha teljes munkaidőben dolgozna, akkor évi 30 nap szabadság járna neki. Így szerintetek mennyi jár? Mivel a heti 40 óra helyett heti 10 órát dolgozik, akkor a 30 napnak is csak az egynegyede jár?

A másik kérdésem az lenne, hogy ha van valaki, aki nem gépi számfejtést használ, az meg tudná mondani, hogy milyen szigorú számadású nyomtatványokon lehetne a bért számfejteni?

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv: Gabi

[katonaa@ks.hu]

x

[katonaa@ks.hu]

Szia.

Így is 30 nap szabi jár a részére, amit viszont úgy kell kiadnod, mintha 5/2 munkarendben foglalkoztatnád. Pl.: az adott héten nem dolgozza le a 2 munkanapját, mert szabin van, akkor az egész hetet - 5 napot - szabinak kell tekintened, tehát ez a dolgozónak 5 nap szabadság. A szabi napok távolléti díját ebben az esetben napi 2 órával kell elszámolnod, tehát 5 napra 10 órai távolléti díjat kap. (10/5=2 óra.) Jogszabályi háttér: Mt. 135.§ (2)

Üdv: Ági

[gyorkosolga]

.

[katonaa@ks.hu]

??? A szabadságról ugye ezt nem gondolod komolyan?! Adj csak ki jelen esetben éves szinten 30 nap helyett 12 napot, csak azután ne lepődj meg, ha megbírságol a munkaügyi felügyelő. A Mt.135.§ nem úgy rendelkezik, ahogy írod! Szakmai állásfoglalások sem így rendelkeznek! 

Ajánlom figyelmetekbe például a következőt: http://www.kasz.hu/index.php?mode=cikk&id=446

De a Saldo szakmai folyóiratában, a Periodikában (valamelyik tavalyi számban) is van a témában egy példákkal megtűzdelt jól értelmezhető cikk.

Üdv: Ági 

[garbo50]

Ágival egyetértve

 A munkáltató nem tehet különbséget a teljes vagy a részmunkaidőben dolgozók között, a szabadságot a 4-6 órában dolgozóknak is ugyanúgy naptári napokban és nem a ledolgozott órák szerint kell számítani.
MT:
"135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot."

Vagyis. 2 hétköznapot pihenőnapnak kinevezel(pl. hétfő, kedd), a többi nap (5) keddtől -vasárnapig munkanapnak számít. A 26 nap szabadság 2/5 része szombatra és vasárnapra, 3/5 része a többi munkanapra (szerda, csütörtök, péntek) esik.

A különbség a szabadság  idejére fizetett összegben van.- nem a napokban.

[gyorkosolga]

.

[katonaa@ks.hu]

Kedves Olga!

A munkaügyi ellenőr az adott esetben azt vizsgálja, hogy kiadásra került-e a 30 nap. Neked ennek kiadását kell igazolni mind ellenőrzéskor, mind pedig havonta a munkavállaló felé a bérfizetési lapon. A számításod csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a munkavállaló egész héten szabadságon van, ha csak 1 nap szabadságot vesz igénybe, akkor már nem  - Lásd az előző hozzászólásomban a hivatkozást. - Végül egy kis pontosítás: Az 5/2-estől eltérő munkarendben foglalkoztatottak szabadság megállapítására vonatkozó szabályokat nem a Mt. 135.§ (1), hanem a Mt. 135.§ (2) taglalja.

Üdv: Ági

[attilamarias]

Kedves Kolléga!

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 131.§-a kimondja, hogy az alapszabadság mértéke 20 és 30 munkanap között a munkavállaló életkorának megfelelően változik.

Vagyis a munkavállalót megillető szabadság mértékét a törvény munkanapban határozza meg és ennek megfelelően a szabadságot munkanapban rendeli kiadni. A jogszabály ezért határozza meg, hogy mely napokat kell munkanapnak számítani a szabadság kiadásánál, illetve hogyan kell biztosítani az ötnapos munkahétnek megfelelő szabadságidőt, ha a munkaidőt hetente nem öt munkanapra osztják be [Mt.135.§ (1)-(3) bekezdés].

Ez a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatott munkavállalóknál úgy kell eljárni, hogy sem hátrányt, sem előnyt ne szerezzenek a nem tipikus munkaidő beosztásuk miatt. Így hat munkanapos munkaidő-beosztás esetén is egy naptári hét szabadsághoz öt munkanap szabadságot kell kiadottnak tekinteni.

A leírtakból következik, hogy a munkanapban meghatározott és kiadott szabadság nyilvántartása is értelemszerűen csak munkanapban történhet. (Legfelsőbb Bíróság Mfv. E. 10.099/2003/1.sz.)

Máriás Attila
www.munkaugyi-blog.hu