Szia! nem az összeg dönti, hogy milyen jogviszony.. A megbízási jogviszonynál figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az a fajta munkavégzés és kötött szerződés a munkaviszonyra jellemző jegyeket hordozza, akkor hiába adnak annak a szerződésnek megbízási szerződés elnevezést, azt könnyen színlelt munkaszerződésnek minősítenek..
Nem lehet tudni, hogy miféle munkáról van szó.., de abból kiindulva, hogy azt írod, havi 20 órában dolgozna, feltételezem, hogy a megbízási jogviszony nem igazán fogja megállni a helyét..
lehet részmunkaidős munkaviszonyban (ahol tekintettel kell lenni az Mtv. e,lőírásaira, a munkavédelmi tv-re is), vagy ha tagok megállapodásában azt rögzítik, hogy ez a kültag tagként személyesen munkát végez (és természetesen a feltételeket is), akkor a jogviszony: társasvállalkozó, és ha ennek a kültagnak van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, akkor ha a tagi közreműködői díja havi 20 eFt bruttó, akkor ez a 20.000 Ft lesz a Tb járulék alapja is, ami alapján a járulékokat meg kell fizetni, le kell vonni, kivéve a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot, valamint kivéve az 1,5% munkaerőpiaci járulékot.
A 08-ason, akármilyen jogviszonyról is legyen szó az illetőről 08M-est kell tölteni, hiszen 20.000 Ft bruttó jövedelemben fog részesülni, aminél számolni kell a levonandó SZJA előleggel is, valamint ha tagi közreműködés (munkaviszony melletti társasvállalkozó), vagy munkaviszony lesz a jogviszonya, akkor a TB járulékok is játszanak.
A T1041-en akkor kell lejelenteni, ha tagi személyes közreműködőként munkavisz.melletti társasvállalkozói jogviszony , vagy munkaviszony (részmunkaidős) lesz az a jogviszony. Önálló tev.megbízási szerződés esetén a 20.000 Ft bruttó összeg alapján nem minősül biztosítottnak, tehát a biztosítottak bejelentő nyomtatványon nem lehet bejelenteni, mert a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30%-át.
Üdv.
Szia,
először is Boldog Húsvétot! Köszönöm a gyors és kimerítő választ. Akkor mint bérjövedelem lesz bevallva 0 08-ason. Amúgy adminisztratív tevékenységet fog végezni.- részmunkaidőben személyesen közreműködő tagként. Csak egy technikai kérdésem lenne, a megbízás ilyen esetben miért nem állja meg a helyét?
mégegyszer köszönöm a választ
Szia! Ez így nem O.K.! Vagy részmunkaidős munkaviszony (munkaszerződés, Mtv., stb. rendelkezéseit betartva, munkavédelmi tv.: üzemegészségügyi alkalmassági,stb....)
vagy társasvállalkozó (személyesen közreműködő tag) , itt viszont a jelenleg hatályos tv. szerint az osztaléknál majd érdekes lehet annak vizsgálata, hogy a személyesen közreműködő tagnak volt-e annyi tagi közreműködői díja, mint a tevékenységre jellemző kereset....
-------------- a társasvállakozónak nincs teljes, vagy részmunkaideje.. a munkaideje nem kérdés.. tehát, ha részmunkaidős munkaviszony, akkor ne hívjuk személyesen közreműködő tagnak.., hanem munkaviszonyos dolgozónak..
Az önálló tevékenység, megbízásos jogviszony (Ptk..) .., ha rákeresel arra, hogy színlelt szerződés, akkor fogsz találni sok leírást, amiből - ismerve a feladat jellegét - el tudod dönteni, hogy az önálló tevékenység megbízásos jogviszony megállná-e a helyét ...
Üdv.
Szia, na ez így érdekes. Egy utolsó kérdés. Tiltja valami hogy munkaviszonyban legyen?
Végigolvasva válaszod akkor a legtisztább megoldás talán a személyesen közreműködő tagsági jogviszony lehet (járulékok ugyanazok, de nincs munkaszerződés, csak egy megállapodás a tagok között)
A tevékenységre jellemző kereset kérdése az esetleges osztaléknál nem kérdés, mert nincs annyi bevétel, illetve adózótt eredmény, melyből a tevékenyságre jellemző jövedelem szintnek megfelelő osztalékot lehessen fizetni.- sajnos...
mégegyszer köszönöm a válaszod!
üdv.
Szia! Nem tiltja, hogy munkaviszonyban lehessen egy tag a saját cégében. Van munkáltatói jogkör gyakorló, mert ott van az üzletvezető, aki szokásosan a Bt-ben a munkáltatói jogok gyakorlója.. De azt Te is tudod, hogy ha valaki munkaviszonyban van, akkor a Munkatv. rendelkezéseit tartani kell .. Pl. ha a munkaköréhez kell olyan végzettség, ami a garantált bérminimumnál elő van írva, akkor arányosan a részmunkaidősre számoltan a bruttó bére nem lehet kevesebb, mint a garantált bérminimum arányos része.. ha nem szükséges hozzá .. akkor pedig a minimálbér arányos része lehet a minimum bruttó bére.. pld-ul egy heti 20 órás, ha nem vonatkozik a garantált bérminimum, akkor a teljes munkaidős minimálbér 73.500 Ft/hó, a heti 20 órásnak a minimálbére minimum 36.750 Ft, amit nyilván számfejteni kell és ki is kell fizetni..... Ha nem vezető állású az illető munkavállaló, akkor vezetni kell a jelenléti ívet/munkaidő jelentést, stb... munkábajárás utiktsg,-----
A személyesen közreműködő tagnál (társasvállalkozói jogviszony) nem játszik az Mtv., se a munkavédelmi tv. szerinti foglalkozás eü. dolog, nincs meghatározott munkaidő.. De az osztalék és TJK kapcsolatát vélhetően félre értelmezed.. A jelenleg hatályos - remélhetőleg majd csak eltörlik év végéig -- rendelkezés szerint, ha lenne a Bt.-nek adózott eredménye (feltéve, hogy a Bt. nem EVÁ-s, mert az EVÁ-sokra nem vonatkozik) akármilyen összegű, ha a Bt-nek van személyesen közreműködő tagja, akkor vizsgálni kell, hogy volt-e annyi TB járulék alapja az adott közreműködő tagnak, mint ami a TJK lenne.. ha nem, akkor a rá eső osztalék nem fog teljes egészében osztalékként adózni, ehó-zni, hanem ott van az a bizonyos "SZJA tv. szerinti díj-kiegészítés intézménye".. ha nem kerül sor osztalékfizetésre, de lesz a cégnek adózott eredménye, amit osztalékként feloszthatott volna, akkor meg ott van az Eho tv-ben az a bizonyos 27%-os százalékos ehó-s rendelkezés (ha lehetett volna osztalékot jóváhagyni, de nem került sor a felosztásra, akkor...)
A személyesen közreműködő tag díjazása akármennyi lehet, akár ingyenes is.. tehát itt, nincs a minimálbérhez, gar.bérminimumhoz köze a díjazás mértéknek. Mivel van máshol heti 3,6 órás... munkaviszonya nincs kötelező minimum járulékfizetési kötelezettség sem vele kapcsolatban.. , de azzal számolni kell, hogy ha még is megmarad a jelenleg hatályos rendelkezés ezzel a díj-kiegészítéssel kapcsolatban és a társaságnál keletkezik adózott nyereség.. akkor bizony a TJK-s baromsággal foglalkozni kell. (nem az osztaléknak kell elérni a TJK-t, hanem a TB járulékalapnak.., ahhoz, hogy az osztalék csak osztalékként adózzon, ehóz-zon véglegesen ...)
Azt, hogy adott tag (tök mindegy, hogy kül-vagy beltag) nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban személyes munkavégzésre kötelezett, azt vagy a társasági szerződés, vagy tagok megállapodásában kell rögzíteni.. De meg kell nézni a társasági szerződést, mert ha a társasági szerződésben esetleg az szerepel, hogy a tagok személyes közreműködése kizárt, vagy hasonló.., akkor nyilván ezen, ami társasági szerződésben van rögzítve, azon társasági szerződés (módosítással) keretében lehet változtatni.. Ha nem szerepelt semmi a társasági szerződésben, vagy esetleg az szerepelt, hogy a tagok külön megállapodás alapján személyesen közreműködhetnek, akkor elégséges tagok megállapodásában rögzíteni, hogy ki, mikortól (esetleg meddig), milyen feltételekkel (valamilyen FEOR -hoz besorolható munkavégzés, milyen díjazásért, vagy éppen ingyenesen, milyen időközönkénti kifizetés, stb..) .
--- Nem kérdezted, de ez egyébként is az adott magánszemély kötelessége: hogy akármilyen munkavégzési jogviszonyt létesít nálatok a Bt-ben, azt az Mtv. rendelkezése értelmében a máshol lévő munkaviszonyos munkáltatójánál be kell, hogy jelentse.
Üdv.
Szia,
nagyon köszönöm a választ. Kár hogy csak 20 pontra tettem fel, de nem baj legközelebb korrigálok.
mégegyszer köszönöm
toti
Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 6 vendég