Étkezési utalványok elszámolása

[birozsoltne]

Arra vonatkozóan szeretnék útmutatást, segítséget kérni, hogy hogyan kell elszámolni a 2010-es évben az étkezési utalványokat. Az alábbi a problémánk:

 Az elsőt (januárra járó étkezési utalványt) az elszámolásokkal együtt február 10-én adtuk ki. A február havit pedig március 10-én. (A 2009. december havit viszont azért, hogy ne kelljen utána adózni, 2009. december 29-én kiadtuk). Január hónapban tehát nem adtunk ki étkezési utalványt a dolgozók részére.

Mivel cégünknél cafetéria-rendszer működik, a jövő évre nem tudjuk átvinni, viszont a rendelet szerint az utalványok kiadása abban a hónapban esedékes, amelyik hónapra a munkabér vonatkozik, mivel az adóját is a bér terheivel együtt kell számfejteni. (Társaságunk átvállalja a 25 %-os természetbeni hozzájárulást a melegutalványok után.)

 Kérdés: hogy járunk el helyesen, hogy a január hónapban kimaradt juttatást el tudjuk az év folyamán még számolni, illetve mit lehet még tenni annál a dolgozónál, aki a maximum 18000 Ft-os melegutalvány keretet használja fel havonta a cafeteria-nyilatkozata alapján?

Köszönöm a segítséget. 

[F.Juli]

Szia! Szerintem a januárit adtátok ki februárban, ha jól értem. Véleményem szerint probléma a decemberinél lesz, majd akkor kell eldönteni, hogy kiadjátok-e még decemberben azt is a novemberivel együtt, mert akkor a dolgozó megkapja 2010-ben mind a 12 hónapra járó utalványát. Szerintem nem is jönne rosszul karácsony és szilveszter tájékán. Én nem olvastam olyat, hogy csak abban a hónapban lehetne kiadni, amelyikben a munkabér esedékes, csak a 25 % SZJA-t kell arra a hónapra vonatkozóan megfizetni, amelyik hónapban adja a munkáltató az utalványt. Ebben az esetben, ha kiadja a munkáltató mindkét havit decemberben, 2011. január 12-én meg kell fizetni mind a két havi SZJA-t.

Üdv: F.Juli

[F.Juli]

Még bemásolok egy APEH tájékoztatót ezzel kacsolatban:

2010.02.10.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja – azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja, ide értve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át.

Ha például a munkáltató, kifizető a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállalók a január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, vagy ekkor térítik meg részükre a január havi utazási bérletet, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót.

Az ilyen béren kívüli juttatások költsége nem bérköltség, ezért elszámolására nem a bérekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni. Mivel a juttatások igénybevételének lehetőségét biztosító utalvány, bérlet stb. a juttató számára végleges vagyonvesztésként annak átadásakor jelenik meg, a juttatások költségének elszámolása a személyi jellegű egyéb kifizetések között a juttatás előzőekben ismertetett időpontjához igazodóan történik.

Üdv: F.Juli

 

[birozsoltne]

Köszönöm a válaszodat, de még továbbra is kételkedünk:)

A problémát abban látjuk, hogy 2009-ben még adómentesen adhattuk az étkezési utalványt, ajándékutalványt, csupán értékhatárra kellett figyelni. Így amikor tavaly kiderült, hogy a melegutalványt 25 %-os adó fogja sújtani, akkor december 29-ével megkapták a dolgozók a 2009. december hónapra eső juttatást. Így el tudtuk kerülni az adott juttatás magas mértékű adóztatását.

(2009-ben így 13 alkalommal kaptak utalványt, de az Apeh szempontjából ez lényegtelen, mivel nem volt adóvonzata.)

Idén januárban azonban nem kaptak a dolgozók étkezési utalványt, mivel a január havi bér után járó juttatást február 12-én kapták kézhez, a februári után járót márciusban. A bevallást már január hóra is megtettük, vagyis február 12-i 08-as bevallásokon már szerepel, az utána járó adót meg is fizettük, az a folyószámlánkon kimutatható. Ezt utólag lehet önellenőrizni 0-ra, de nem sok értelme van, mert ha márciusban (most hó végén) kiadnánk még egy havi juttatást (már akinél lehet), úgyis két bevallást adnánk be április 12-én (vagy összesítve), így a bevallási oldal tulajdonképpen rendeződne is.

Mivel azonban a január hónap kimaradt, így ha az év végéig továbbra is csak havi egy alkalommal kap melegutalványt, akkor összesen csak 11 hónapra kapnak juttatást.

A cafeteria-rendszer azonban kimondja, hogy havonta kell a dolgozónak a juttatást adni, tehát összesen 12 hónapra.

Az egyetlen megoldásnak az látszik, ha a bérszámfejtőnk akinél lehet, részletekben hozzáplusszolja a havi juttatáshoz, figyelve a maximális 18000 Ft havonta adható keretet, akinél pedig eléri ez a keret a maximumot, annál egy hónapot (akár a decemberit) más kedvezményes adózású termékkel helyettesíti. (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár, üdülési csekk)

Tudtok esetleg más megoldást javasolni?

 

[birozsoltne]

Ráadásul ha mindkét havi juttatást decemberben adnám ki, akkor már biztos hogy túllépném egyes személyeknél a havonta adható max. 18000 Ft-os keretet, akkor a felette levő részre már a nagyon magas adókötelezettség terhelné a céget, amit viszont - érthető módon - nem akarunk bevállalni.

[kaloczy]

"...(2009-ben így 13 alkalommal kaptak utalványt, de az Apeh szempontjából ez lényegtelen, mivel nem volt adóvonzata.)..."

 Hát azért ebben ne legyél olyan nagyon biztos :-((( Mert ha havonta a maximumot adtátok (hidegétel: 6000 Ft, vagy melegétel: 12.000 Ft), akkor bizony a 13.havi már nem adómentes. A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy havi 6000 vagy 12000 Ft adómentes csak. Ha e felett adsz, akkor az már kőkeményen adózik, mégpedig 54 % szja, plusz az szja-val növelt összeg TB-alapot is képez :-((((

Zsuzsa

 

 

 

[katonaa@ks.hu]

Sziasztok.

Az SZJA tv.szerint:

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

 

Tehát, ha meleg étkeztetési utalványról van szó (az összeghatár alapján biztos arról), akkor nem probléma az sem, ha egyszerre fizetnek ki két havit. Ott van a tv-ben, hogy utólag is elszámolható. De ez valamennyi term.beni juttatás esetében nincs így, csak a meleg étkeztetési utalvány vonatkozásában. Februárban ütköztem bele egy ilyen ügyfélbe, akkor utána érdeklődtem, és az APEH is megerősített. A munkáltató döntése, hogy a juttatást milyen időközönként, és milyen mértékben adja dolgozóinak. A melegétel utalvány juttatásának feltétele az érvényes munkavállalói-munkáltatói jogviszony. Amennyiben ez a jogviszony fennáll, akkor az utalvány havonta 18 000 forint értékben juttatható, akár visszamenőleg is.

 

[birozsoltne]

Bocs, azt elfelejtettem írni, hogy a 2009. évben a 13. juttatást csak annál adtuk hidegétel utalványban, akinél még engedte a keret, egyéb esetekben melegutalványt vagy ajándékutalványt adtunk.

[F.Juli]

Szia!

"A cafeteria-rendszer azonban kimondja, hogy havonta kell a dolgozónak a juttatást adni, tehát összesen 12 hónapra." Ebben a mondatban a cafetéria-szabályzatra gondolsz, mert abban a cég szabályozza a juttatás rendjét. Nálunk ez nincs ilyen mereven megkötve.  Azt nem értem, hogy ha azt írod, hogy így, hogy kiadtátok előre a decemberi utalványt, csak 11 hónapra kapnak ilyen juttatást a dolgozók, azzal, hogy a 12. havit még 2010. decemberben kiadjátok, miért lépik túl a keretet? Hiszen ez akkor csak 12-szer 18 000 Ft. Amit 2009. decemberéban előre kiadtatok, az a 2009. 12. havi utalvány volt és nem a 2010. januári. (Ha jól értem).

Üdv: F.Juli

[kaloczy]

Az ajándékutalvány az oké, de a melegétel nem.

Ha ugyanis valaki kimerítette a hidegétel-utalvány keretét, az már nem kaphatott melegétel-utalványt adómentesen....

Zsuzsa