Bt beltag járulékok

[toti1234]

Kedves Fórumtagok,

összetett kérdésem lenne. Adott egy Bt beltag jelenleg munkaviszonyban heti 40 órás munkaviszonnyal. Ez előre láthatólag megszűnik 03.15-vel.
1. kérdésem: Mikor kell bejelentkezni és melyik nyomtatványon kell bejelentkezni a min bér kétszeres járulék fizetés miatt?
2. Ha nem vesz fel jövedelmet a Bt. beltag akkor, csak a bt-t terhelő járulékokat kell bevallani ls megfizetni? A hatályos szabályok szerint ez mekkora összeg adónemenként, a min bér kétszerese után?

előre is köszönöm a válaszokat


toti

[gyorkosolga]

Szia!

1997. évi LXXX. törvénya társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérőlJ

árulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.

(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(4) A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

 

Csak akkor kell a járulékokat megfizetni ha ténylegesen van jövedelme. Ekkor a 1008-on kell bevallani. Ha nincs járulék bevallási kötelezettség akkor az NY-en lehet nyilatkozni, hogy 1008-al kapcsolatban nincs bevallási kötelezettség akár egész évre is. Ha megszűnik Bt., akkor viszont soron kívüli bevallást kell adni nullásan is. Ha január hónapra nemnyilatkoztál akkor már csak nullás 1008-al pótolhatod.

 

Üdv. Olga

 

 

[toti1234]

Szia,

 

köszönöm a gyors választ.

 Ha megszűnik a munkaviszonya, akkor azt T41-es nyomtatványon nem kell jelenteni, hogy onnantól kezdve biztosított társas vállalkozó?- milyen kóddal kell jelenteni?

Illetve ha nem nem tudja megfizetni a bt jövdelmet ténylegesen a beltagnak-nincs annyi bevétele, akkor elég ha a munkáltatót terhelő járulékokat fizeti meg a Bt?

 Meg kell fizetni a min bér 2-szerese után, vagy elég a min bér után? ilyen esetben ha nincs elég jövedelem?

 bocs a sok kérdésért!

 toti

[melcsi62]

Szia!  Azzal, hogy Bt. beltag nem sokat mondtál..  az az alapvető kérdés, hogy ez a tag a Bt. tevékenységében személyesen végez-e munkát  - a képviseleten/üzletvezető-ségen kívül - tagként... (társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva) .

Ha személyesen közreműködő tag  és eddig munkaviszony melletti társasvállalkozói jogviszonyban végezte ezen munkát  és a munkaviszonya máshol megszűnik 03.15-én, akkor 03.16-tól ő un. főfoglalkozású társasvállalkozó  (jogvisz eln.: kieg.tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó) lesz, amit változásként be kell jelenteni a 10T1041-esv.bejelentő nyomtatványon (hogy a munkaviszony melletti társasvállalkozói jogviszonya megszűnik 03.15-én, és keg.tev-nek nem minősülő társasvállalkozó 03.16-tól)   és ekkortól kezdve kötelező járulékfizetésre kötelezett a Bt és a Ő is.    

  A Járulékfizetés alapja viszont nem a minimálbér kétszerese  ,  hanem a tényleges közreműködői díj, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset.......... legminimálisabban a minimálbér. Pontosan a Tbj. tv-ben.. illetve magyarázattal az alábbi:

Letölthető dokumentumok

• 12. füzet - Társas vállakozások, társas vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai (124KB)

A főfoglalkozású társasvállalkozó -val kapcsolatban a TB járulék alap után a teljes, összesen 44% Tb járulékot meg kell fizetni.. tehát a kifizetőt terhelőt épp úgy, mint a biztosítottat terhelőt.

ha az összege érdekel:  ha kitaláltátok a Tb járulék alapját,  akkor 27% az ami kifizetőt terheli  és 17% az, ami a biztosítottat.       Bevallás havonta, a tárgy ht követő hó 12-ig, a 1008A-M bevallásban.

De, ha a cég könyvelőjével beszéltek, akkor ő valószínűleg fogja tudni, mi a teendő.

Üdv.

 

 

 

 

 

 

[gyorkosolga]

Szia!

1997. évi LXXX. törvénya társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. §

(2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. §

(3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.

(4) A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

(5) A társas vállalkozás a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. 

Ha a munkaviszonya megszűnik azt a 10T1041-en be kell jelenteni 1451 társas vállalkozó jogcímen. És havonta a 1008-on legalább a minimálbér után be kell vallani a járulékokat és be is kell fizetni. Ha nincs lehetőség a kifizetésre akkor csak a járulékokat kell bevallani.

 Üdv. Olga

 

[toti1234]

Szia, 

köszönöm a pontos választ. Csak az nem világos, ha nincs annyi bevétele a cégnek, hogy jövedelmet fizessen, akkor a tv. hogy írhatja elő azt, hogy ténylegesen kelljen járulékot fizetni a feltételezett (de ténylegesen ki nem fizetett) jövedelem után?

 Nem is lehetséges az, hogy főfoglalkozású társas vállalkozó (természetesen személyesen közreműködő) ne kapjon jövedelmet, hanem csak a min bér, vagy min bér kétszerese, vagy a tevékenységre jell. kereset alapján fizessen  a Bt. járulékot- mint csak a foglalkoztatót terhelő járulékot (27%-o) ?

 toti 

[nagy.andrea2]

Szia!

 

Társas vállakozóként nem kötelező kivenni a jövedelmet, de a járulékot meg kell fizetnie legalább a minimálbér után.

Járulékot csökkenteni úgy lehet, ha a tag munkaviszonyban vagy megbízással látja el a feladatát, viszont ahhoz valószínűleg módosítani kell a Társasági Szerződést. A megbízás lehet nulla forintos is, de ezt nem tartom jó megoldásnak, tekintve, hogy a cég működik, tehát valaki "dolgozik" benne. Sőt, az APEH idén kiemelt figyelmet fordít azokra a működő vállalkozásokra, ahol nincs "dolgozó".

Andi

 

 

[toti1234]

Szia Andi,

 

köszönöm a választ! Egy technikai kérdésem lenne még. Ilyenkor M-es lapon nem is kell jelenteni, hogy nem kap jövedelmet a vállalkozó, elég a 08-as bevallás A lapja?

A beltag személyesen közre fog működni, de nincs annyi bevétel, hogy bért és bért terhelő járulékokat tudjon fizetni a cég.

üdv.

 

toti 

 

 

[melcsi62]

Kedves Toti!  Nem tudom, hogy ezeket a dolgokat könyvelőként kérdezed-e..  mert, ha igen akkor tudnod kell, hogy a foglalkoztatottakról mindenképpen kell '08M-es lapot tölteni,a járulékokat, járulék alapokat szerepeltetve benne a főfogl.tagról  is,  legfeljebb ennek az M-es lapnak az SZJA-s része nem lesz töltve,ha ténylegesen nem részesül díjazásban ez a tag..

Az '08A lapon magánszemélyhez köthető járulékként azok a járulék összegek összegződnek, ami az M-es lapok összerendelése (összeadott összege) alapján kijön.

Ha a Bt. nem tud annyi bevételt sem produkálni, amiből egyetlen személyesen közreműködő tagnak a kötelező járuléka kifizethető legyen.., akkor talán felesleges azt a Bt-t létrehozni.. vagy ennek a Bt.tagnak nem ebben a Bt-ben kellene fő biztosítottnak lenni..., mert gondolom, hogy más biztosítás hiányában ez a tag szeretne ezen Bt. által biztosított lenni.. és ennek alapján igénybe venni a biztosítási szolgáltatásokat.

Olyan pedig egyszerűen nem létezik, hogy egy foglalkoztató az őt terhelő járulékokat megfizeti, de ne kelljen fizetnie magának a biztosítottnak semmit.. illetve, ami a biztosítottat/foglalkoztatottat terheli az csak úgy felejtős lenne..

ha nem könyvelőként kérdezed, amit kérdezel, akkor kérdés, hogy van-e a Bt-nek hozzáértő könyvelője, mert ha nincs... akkor a kötelező járulékok összege az semmi ahhoz képest, amit egy bevallási hibáért, hiányosságért.. be nem küldött,  késve küldött bevallásért, adatszolgáltatásért büntetési szankcióként fizethet majd a Bt.

Üdv.