Szia! nem tudom a Tuti megoldást rá.. A cég képviseletében az ügyvezető jár el, a cég munkavállalói felett a munkáltatói jogkört gyakorló az általánosságban a cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője)..
Az a személy, aki nem egyéni vállalkozóként egy cégnél a cég könyvviteli szolgáltatási tevékenységében munkát végez, az valamilyen jogviszonyban munkaválló.. Nekem nem tűnik tiszta megoldásnak, hogy ez az egyetlen (külső) ügyvezető, saját magával kössön megbízási szerződést és saját magát igazolja le, hogy a munka (a megbízási feladat) elvégzése megtörtént és a díj kifizethető... Aztán a megbízással kapcsolatban: én egy folytatólagos könyvelésre nem merném ráfogni, hogy az egy ügy ellátása... Ha egy magánszemély pénzért folyamatosan végez ilyen munkát a cégnek, a cég székhelyén/telephelyén a cég eszközeit használva és az a munka nem tekinthető egy ügy ellátásának, akkor nekem a megbízási jogviszony, mint erre a munkavégzésre szóló jogviszony, jogviszonyként nem igazán alkalmas.. Nálatok ráaadásul a megbízó és a megbízott személye is egybe esne...
Nem akarok belebonyolódni a saját értelmezgetésembe, de beteszek neked egy a Ptk. megbízási szerződésekhez fűzött hivatalos magyarázatot és csak utalok a színlelt szerződés cirkuszra ... (attól, hogy valaminek megbízási szerződés elnevezést adunk, attól azt még minősíthetik másnak..)
A megbízás természete
Az (1) bekezdés úgy fogalmaz, hogy a megbízás alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A törvény miniszteri indokolásában is kifejtetteknek megfelelően az ügy ellátása nem szűkíthető a fogalommeghatározásból következő képviseleti megbízásra, hanem tág tartalommal értelmezendő és ezért a legkülönfélébb tevékenységekre vonatkozhat. A megbízási szerződés tipikus szolgáltatása tehát a más érdekében történő bármely tevékenység kifejtése.
Hasonló elemet - más érdekében végzett tevékenységet - tartalmaz a vállalkozási és a munkaszerződés is, ezért célszerű a megbízás azon sajátosságait kiemelni, amely ezektől a szerződésektől megkülönbözteti.
A megbízás és a vállalkozás közötti alapvető különbség, hogy míg a vállalkozási szerződés keretében a vállalkozó egy meghatározott eredmény elérése érdekében elvégzendő tevékenységre vállalkozik - vagyis fő kötelessége az eredmény elérése -, addig a megbízás esetében a megbízott feladata, hogy a rábízott tevékenységet megfelelő gondossággal és a megbízó érdekének megfelelően végezze, így a megbízás teljesül abban az esetben is, ha a megbízott nem éri el a megbízó által kívánt eredményt. Ennek megfelelően tehát a megbízás úgynevezett gondossági kötelem, a vállalkozás pedig úgynevezett eredménykötelem.
A megbízás és a munkaszerződés elkülönítése gyakorlati szempontból is igen fontos, tekintettel arra, hogy a munkaügyi és az adózási jogszabályok komoly szankciókat helyeznek kilátásba azokra az esetekre, ha egy munkaviszonyt a felek - elsősorban a munkáltató - megbízási szerződéssel leplez, annak érdekében, hogy a munkaviszonnyal járó többletterhektől szabaduljon. A megbízás és a munkaszerződés közötti különbség alapvetően a felek egymás közötti viszonyában rejlik. A munkaviszonyt a megbízástól megkülönböztető elemek tehát a következők: a munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkát adott helyen, adott időben, rendszeresen végezze, valamint a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltségi, függő viszony. Elsősorban a munkaviszonyra jellemző továbbá a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató kiterjedt utasítási és ellenőrzési joga. Eltérő továbbá munkaviszony és megbízási jogviszony esetén az elvégzett munka díjazása: munkaviszony esetén a munkavállaló rendszeres munkabérben részesül, míg megbízási jogviszony esetén a díjazás a teljesítéshez vagy részteljesítéshez kötődik.
A megbízás teljesítése
A (2) bekezdés értelmében a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ez azt is jelenti, hogy a megbízási jogviszony a megbízó érdekét szolgálja, így a megbízottnak nem csak a megbízás teljesítésekor, hanem a megbízással kapcsolatos minden egyéb esetben is a megbízó érdekét szem előtt tartva kell eljárnia, továbbá a felek jogainak és kötelezettségeinek megítélése is ezen az elvi alapon nyugszik.
A megbízás alakszerűsége
A (3) bekezdés szerint a megbízási szerződés megkötése nincs alakszerűséghez kötve, vagyis a felek azt megköthetik írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással [lásd Ptk. 216. §]. Más a helyzet azonban, ha a megbízás teljesítése körében megkötendő szerződést jogszabály alakszerűséghez köti. Ilyen esetekben a megbízási szerződést ugyanolyan alakban kell megkötni, mint az az alapján megkötendő szerződést.
---------------------------------------
Természetesen lehet kockáztatni, hogy a szerződéses akarat az megbízási szerződésre irányult és nem munkaszerződésre..csak aztán alkalmasint, ha muszály - pld-ul egy esetleges munkaügyi ellenőrzés alkalmával, mikor megkérdezik, hogy a cég a tevékenységét milyen munkavállalókkal végezteti, stb.- akkor tudni kell igazolni, hogy az a megbízási szerződés az mi minden okon alapulva nem meríti ki a munkaviszony jelleget...
Ha a Kft-nek nincs más alkalmazottja csak ez a részmunkaidőben (munkaviszonyban) foglalkoztatott ügyvezetői munkakört ellátó személy, nincs személyesen közreműködő tagja sem.. akkor ez a megbízási szerződéses dolog szerintem rizikós..főleg, hogy az ügyvezető a megbízó és a megbízott is.
Nem vagyok munkaügyi jogász, sem pedig adószakértő...ezért csak a saját aggályaimat ecseteltem....... esetleg célszerű lenne a konkrét helyzet ismertetésével ehhez részleteiben értő szakembert megkeresni, milyen megoldás van arra, hogy az adott cég (külső) egyetlen ügyvezetője, miként dolgozhat abban a cégben a munkaviszonyban való képviselet ellátásán kívül, ahol ő a munkáltatói jogkör gyakorló is.. és ha dolgozhat, akkor erre a dolgozásra milyen jogviszonyban és feltételekkel (munka leigazolása,stb.) kerülhet sor úgy, hogy az semmilyen irányból/szempontból ne lehessen kifogásolható.
Üdv.
