Adófórum

Adózási és számviteli információk

14%-os eho felső határa

Tb, munkaügy, bérterhek

14%-os eho felső határa

HozzászólásSzerző: aenima » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Van egy kis értelmezési gondom, ezzel a bizonyos 450 ezer forintos eho fizetési felső határral.

Egyik ismerősőm ingatlan bérbeadással foglalkozik, s van emellett munkaviszonya is. Az eddig befizettet eho-ja valamint a munkabére után fizetett egbiztjárulék együttes összege éppen ebben a hónapban érte el a 450 ezer forintot. 

A kérdésem az, hogy az ehavi bérleti dijből lehetőség van e csak a 450 ezer forintig még fennmarado ehot levonni, ami kevesebb lenne mint 14%? 

A másik kérdésem pedig az, hogy mivel továbbra is fennmarad a munkaviszonya, tehát a munkabére után továbbra is fizet a munkáltató egbiztositási járulékot, igy az év során az eho||egbiztjár összege mindenképpen meghaladja a 450 ezer forintot. Ez a különbözet visszaigényelhető???

Köszönettel várom a válaszokat!

 

aenima
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

14%-os eho felső határa

HozzászólásSzerző: melcsi62 » pén. szept. 18, 2009 7:22 am

Szia!  Nem írod, hogy miféle Eho-ja és munkabére utáni eb.járulék érte el a 450 eFt-ot..., mert csak a 14% százalékos eho,  a munkabér után fizetett 4,5+0,5%, ill. a kedvezményes eb.mértéknél az 1,5%+0,5% eb.járulék (tehát a céget terhelő eb.járulék, a levonásos az nem számít bele), továbbá beleszámíthat a nyugdíjas tag., ev. eü.szolg.járuléka (a havi 4500 Ft)..

Ha a magánszemély nyilatkozik a kifizetőnek, hogy már a 450 eFt-ot megfizette

11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Üdv.

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

14%-os eho felső határa

HozzászólásSzerző: validitas » pén. szept. 18, 2009 9:32 am

Szia!

Igen, az e haviból már nem muszáj a teljes 14%-ot levonni, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy a munkáltatója által befizetett eb. || az általa már megfizetetett 14%-os EHO (a bérl. díjból levont, gondolom) már x eFt, tehát a felső határig már csak x eFt kötelezettsége van.

Ha az EHO-t a 450.000 eFt-os határt meghaladóan megfizette, majd a jövőre benyújtandó 53-as bevallásában kérheti vissza.

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

14%-os eho felső határa

HozzászólásSzerző: madora100 » vas. szept. 20, 2009 1:32 pm

Amennyiben a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy az ingatlanbérletből származó jövedelmét összevont jövedelemként kívánja kezelni, akkor nem kell 14%-os ehot vonni a jövedelem után. Ezt azért tartottam szükségesnek megjegyezni, mert magas jövedelemmel rendelkező bérbeadóról van szó a példád szerint. A bérleti díj összevonandó jövedelemkénti kezelése esetén magasabb nettó jövedelemre tehetne szert.
madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am


Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég