a cég székhelyétől távolabb lévő irodában a könyvelő vezette a jelenlétit,
Ez azért tényleg durva... De tényleg utána kellene járnod, hogy milyen jelenléti alapján számfejtik a béredet...
a cég székhelyétől távolabb lévő irodában a könyvelő vezette a jelenlétit,
Ez azért tényleg durva... De tényleg utána kellene járnod, hogy milyen jelenléti alapján számfejtik a béredet...
Mindenesetre, ha tényleg komolyan szembe akarsz szállni velük, akkor először a Munkaügyi Felügyelettel kell felvenned a kapcsolatot.
Üdv. Brigi
"Sőt a Munkatörvénykönyve szerint a munkahelyen tartozkodás nem jár automatikus munkavégzéssel, vagyis előfordulhat, hogy bent vagy, de bér mégsem jár." Ülök és várok, mégis dolgozom. Nincs kikötve a msz-ben, hogy ügyeletnek számít, vagy csak hasára üt a főnök/ vezetőségből valaki hoppá nem csinál semmit
FEOR 3643, szerint valóságban sok minden mást is kell csinálnom, ami nincs se munkaköri leírásban kikötve.Annyit kérek ne írd ki a szakmát, nem akarom hogy a google indexálja... ki tudja ki olvassa még ezt az oldalt...
"Miután hazamentél az éjszaka többi részére nem jár se bér se pótlék.. "
Természetesen...
"Hát ehhez a FEOR-hoz tényleg csak a munkába járást - ha más településen laksz, mint ahol a munkahelyed van!!! - tudod elszámolni (9 Ft/km)."
Köszi inkább nem mert nem akarom hogy visszaüssön rám- nem vagyok tolvaj
tehát ha ott ülök 10-12 órát és nem rendelkezek a szabadidőmmel akkor bár igaz nem végzek semmi megterhelőt, nem számít munkának??
Elárulom, szívesebben lennék most marós/forgácsoló havi 250 nettóért, mint lustának és semmittevőnek tűnni sokkal kevesebbért.
A munkaszerződésben nem is kell szerepeljen, hogy mi minek számít. A jogszabályok döntik el.
"Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Ezen időtartam alatt a munkáltató bármikor munkavégzést rendelhet el, amely a Munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ügyeletnek tekintendő a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás, készenlétnek, pedig a munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állás."
Az ügyelet szabályaival nem vagyok teljesen tisztába, ezért erről csak annyit tudok, hogy az ügyeletben eltöltött időre a személyi alapbér 40%-a jár.
Egy mellékes kérdésem lenne, hátha képezhet hivatkozási alapot: ügyeletnél mit jelent az értesítéshez képest az azonnali rendelkezésre állás? gondolom valahová azér töltözni és tusolni is kell meg bejárni!
Kiváncsi lennék adott esetben.
Köszi.
Az ügyeletnél a munkáltató által meghatározott helyen és ideig kell rendelkezésre állni, ezért is gondolom, hogy Nálad ügyeletről van szó. Gondolom nem otthon várod azt, hogy behívjanak, ha "valami történik"(nem akarom kiírni), hanem a munkahelyeden kell lenned, és rendelkezésre állnod. A Te esetedben nem igazán értelmezhető "az értesítéshez képest az azonnali rendelkezésre állás", én ezt úgy értelmezem, hogy ha pl.: leszakad egy villanyvezeték, akkor a telefonközpontba ülő ügyeletesnek rögtön intézkednie kell, vagyis az értesítéshez képest azzonnal rendelkezésre áll, de ebben nem vagyok biztos.
Egyébként az Mt. szerint a munkaidőbe az előkészítő és befejező munka is beletartozik. Tehát, ha pl.: boltban dolgozol, akkor nem a nyitás időpontjában kezdőzik a munkaidőd, és nem a zárás időpontjában fejeződik be, hanem valamivel előbb kezdődik (pl: átöltözés, előkészületek, stb.), és a zárás befejezésével fejeződik be (idetartozik a tussolás és az öltözködés is). Általában ezen meg is buknak a boltok egy munkaügyi ellenőrzés során.
Az utazási idővel kapcsolatban azt tudom, hogy csak a készenlétnél minősül munkavégzésnek. A készenlét: A készenlét idejére a személyi alapbér 20%-a illeti meg a munkavállalót, ez idő alatti munka - megkezdésének pillanatától - rendkívüli munkának minősül, és bér || 50% illeti meg a munkavállalót. Ha a munka végzése különböző munkahelyeken történik, akkor az utazás ideje is munkavégzésnek minősül.
Az ügyelet díjazásánál, még a következőt kell figyelni, a munkavállalót a személyi alapbér 40%-a illeti meg, de ha munkát kell végeznie az ügyelet alatt, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért a munkavégzés idejére járó munkabér mellett 50%-os bérpótlék is megilleti. Ha a munkavégzés nem mérhető, akkor az egész rendkívüli munkának minősül.
"Sőt a Munkatörvénykönyve szerint a munkahelyen tartozkodás nem jár automatikus munkavégzéssel, vagyis előfordulhat, hogy bent vagy, de bér mégsem jár." Ez a mondatom arra vonatkozik, hogy ha a munkavállaló csak korábban érkezik a munkahelyére, de munkát nem végez, akkor a munkavégzés kezdő időpontját kell feltüntetni a jelenlétin, vagyis hiába mész be 7 óra helyett 6 órára, és mondjuk félórát töltesz előkészülettel, és félórát csak üldögélsz, és várod, hogy leválthasd a munkatársadat, akkor az üldögéléssel eltöltött félórára nem jár semmi, de természetesen ha ennyi (1 óra) előkészítő munkád van, akkor jár bér. Általában 20-30 percet szoktak az előkészítő és befejező munkára "engedélyezni" a munkáltatók. Ugyan ez a szabály vonatkozik ha munka befejezése után, csak azért tartozkodsz a munkahelyeden, mert a munka befejezése után 1-2 órával később megy a buszod.
Üdv. Brigi
Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 21 vendég