Különbséget kell tenni, hogy a szerencsejátékok szervezéséről szóló tv. -ben meghatározott engedélyhez kötott sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, fogadásból származó nyereményről , avagy online szerencsjátékból származó jövedelemről van-e szó.
A külföldi szervező által juttatott, online szerencsejátékból származó jövedelmet Magyarország akkor adóztathatja, ha a játékos magyar illetőséggel (állampolgárság, állandó lakhely, szokásos tartózkodási hely, létérdek központja alapján) bír. Fontos azonban, hogy az online szerencsejátékok nem tartoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, így a szerencsejátékokra vonatkozó speciális jövedelemadó szabályok sem alkalmazhatóak. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik minden jövedelem, kivéve amit kifejezetten mentesít a törvény. Mivel pedig ilyen adómentességre vonatkozó szabály nem szerepel a törvényben, így az internetes szerencsejátékból származó jövedelem is adóköteles.
Abban az esetben, ha a magánszemély valamilyen hosszabb ideig folytatott tevékenységéhez kapcsolódik a nyeremény megszerzése (például az online póker), a nyeremény a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Abban az esetben pedig, ha a nyeremény megszerzése nem függ tevékenység gyakorlásától (például internetes lottó, sportfogadás), akkor a nyeremény egyéb jövedelmet képez. Mindkét esetben csökkenti a bevételt a nyeremény megszerzése érdekében felmerült, igazolt költség, így például az esetleges regisztrációs díj, és magának a tétnek az összege. Azonban a különböző játékalkalmakkor, illetve különböző fogadások alkalmával elszenvedett veszteséggel a nyeremény nem csökkenthető. Így például internetes póker esetében az egy játékalkalommal (ami feltehetően több partit jelent) elszenvedett veszteség nem vonható le a következő játékalkalom során elért nyereményből. Amennyiben a játék önálló tevékenységnek minősül, akkor a felmerült és igazolt költségek helyett a magánszemély alkalmazhatja a 10 százalékos (vélelmezett) költséghányadot is azzal, hogy az adózó az adóévben a választásától nem térhet el. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetében a jövedelem a bevétel 90 százaléka.
Az így kiszámított jövedelem után a magánszemélynek az adótábla szerinti adót (18, 36 százalék), illetve 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Fontos, hogy a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget is kell fizetnie.
Pénzbeli nyeremény esetén, ha nem a fenti esetről van szó és engedély nélküli sorsolásról beszélünk, akkor nem a kedvezőbb forrásadós jövedelemként adózik , Engedélyezett sorsolás esetén Az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie. (Szja tv. 76.§/2/)
Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 11 vendég