Adófórum

Sziasztok,

a bt beltag díjazásáról olvastam több dolgot a fórumon és az alábbiakat kétdezném. Jól értelmezem-e, hogy a bt beltagja ellátja a vezető tisztségvislő szerepét, de nem kell külön díjazásban részesülnie ezért, tehát ez lehet nulla forint is. A személyes közreműködésre viszont nem feltétlenül kötelezett, mert azt akár a kültag is elláthatja. A beltagnak eddig volt 36 órát meghaladó munkaviszonya, most pedig nincs - ezért érdekes a kérdés. Tehát, ha a társasági szerződés és egy megállapodás alátámasztja, hogy a beltag csak vezető tisztségviselő, de személyesen nem működik közre, mert a kültag működik közre, akkor abban az esetben, ha a beltagnak kevesebb mint 36 órát meghaladó viszonya van, járható út-e, hogy nem fizet járulékot, mert nincs díjazás?

Köszönettel,

B.

Szia!

Nem kizárólag a társasági szerződésnek vagy megállapodásnak kell alátámasztania, hogy nem működik személyesen közre, hanem ennek valóban így is kell történnie. Attól, hogy ez le van írva a gyakorlatban is így kell működnie, mert ellenkező esetben visszamenőleg társas vállalkozó lesz, és akkor fizetheti az elmarad járulékokat, pótlékot, bírságot.

Három féle jogviszonyban lehet a bt-ben:

- munkaviszonyban: ekkor egyértelmű, hogy fizet járulékot, mert munkaviszonynál kötelező bért fizetni.

- megbízási jogviszonyban: tiszteletdíjat kap, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít (adózás, járulék e szerint). A tiszteletdíj a választott tisztésgviselő díjazása, tehát ekkor személyes közreműködés nincs, ez attól független.

- tagsági jogviszonyban: társas vállalkozóként lesz biztosított, jövedelme: tagi jövedelem, amely legalább a minimálbér összege

A vezető tisztségviselői munka önmagában nem minősül személyes közreműködésnek, ettől nem lesz társas vállalkozó.

A vezető tisztésgviselői munkát kétféle jogviszonyban láthatja el:

- megbízási jogviszony: ekkor jövedelme: tiszteletdíj

- munkaviszony: jövedelme: bér

Üdv.: Szilvi

Szia!

Úgy van, ahogy Szilvi mondja, nem elég a papír, muszáj az is, hogy életszerű legyen. Ha nálatok a kültag a személyesen közreműködő, és van főállása, akkor figyelni kell arra, hogy ne ütközzön a munkaidejével a Bt-ben végzett tevékenység ideje. Pl. elég életszerűtlen az, ha a munkahelyén 8-tól 4-ig dolgozik, de közben ő van a Bt. boltjában is (ez csak egy példa).

Vagy ha a tevékenység folytatása szakképzettséghez kötött, pl. biztosítási ügynök, vagy mérnöki tevékenység stb..

Üdv. Andi

Szia Móni!

Lakiné Szkiba Judit is azt mondja, hogy ha valóban nem végez munkát a Bt-ben, akkor nem kell kötelezően fizetnie a járulékokat. Az már más kérdés, hogy az APEH ezt néha "nem tudja". A személyes közreműködést ki lehet zárni, a Tbj. 5. § ? bek. pedig úgy szól, hogy akkor biztosított társas vállalkozóként, ha személyesen közreműködik, és azt nem munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban teszi.

Üdv. Andi 

Max egyet értek Tevikével. Csak azzal egészíteném ki hogy ha a Bt. bevétele megengedi akkor a minmálbér kétszerese után kell a járulékot fizetni. (Nem kötelező bért fel venni ekkor nincs szja). Viszont érdemes odafigyelni mert személyes közremüködésre is.