munkaadói járulék

[pivárcsik]

Sziasztok!

Segítségetek kérném abban hogy a 2009. januárban életbe lépett Tb. változások miatt milyen kifizetések után kell munkaadói járulékot fizetni.(a törvény nagyon szárazon írja le, nem tudom kibogozni) Érdekelne az hogy megbízási szerződés  után kell-e fizetni munkaadói járulékot. Miben mutatkozik különbség a Tbj. alap és az egészségbiztosítási alap között.

Még egy kérdés? A havi 12.000,- Ft/fő melegételutalványnak van e valami járulékvonzata.

Köszönöm! Kati

 

[simke]

Szia Kati!

2009. január 1-től a munkaadói járulék alapja a tb járulék alapjával egyező, így a természetbeni juttatások esetében is a 3 % munkaadói járulékot a juttatás adóval növelt ellenértéke után kell megfizetni.
Sőt!
2009-től a szakképzési hozzájárulást is azon jövedelmek után kell megfizetni, mely tb járulék alapot is képez. Mindez azt jelenti, hogy míg a természetbeni juttatások után eddig nem kellett szakképzési hozzájárulást fizetni (nem volt bérköltség), 2009-től itt is keletkezik a 1,5 %-os kötelezettség.

mert 2009-től a munkaadói járulék alapja a tb járulék alapjával egyező. Itt viszont nincs tb járulékköteles jövedelem. Részlet a "könyvelőzóna"--ról

 Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.

Szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapját képezi többek között

• a kiküldetési napidíj adóköteles hányada,

• a lakhatási költségtérítés,

• az adóköteles biztosítási díj,

• az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,

• a részvényopcióból származó jövedelem,

• a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jétől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautó adójának 25 százaléka után. Részlet "Apeh"

2009-ben a meleg étel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft, és adómentes nincs járulékvonzata.

Megbízási szerződés után nem kell munkaadóit, munkavállalóit fizetni, ez nem szolgál jogalapot ugyanis arra, hogy munkanélküli segélybe részesüljön a későbbiekben.

Üdv Etus

 

[pivárcsik]

Szia Etus!

KÖszi a gyors választ! Azt szeretném még megtudni, hogy gyakorlatban mi a különbség a Tb.járulékalap és az egészségbizotsítási járulékalap között. A Tbj törvényben egyik a másikra hivatkozik, (de mi az a kifizetés ami pl. csak Tbj alapját képezi és eg.biztosítási járulékalapot nem stb...)

Köszi Kati

[simke]

Szia Kati!

Hát ezt nehéz két mondatban leírni (nem is tudnám). Kissé meg lett bonyolítva ez évtől, mégha az egyszerűsítés elve is dominált a trv megalkotásakot. Ugyanis eddig 5 féle járulékalap volt, (ahogy sok helyütt olvastam), míg most leszűkítették kettőre: a tbj alap és az eg.bizt.járulék alap.

Az adófórumon megjelent egy cikk, amelyben próbálja a szerző definiálni a fogalmakat, talán azt tudnám javasolni.

 http://www.adoforum.hu/cikk/57907/munkavallaloi-jarulek

Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkaadónak fizetnie. A munkaadói járulék alapja megegyezik  a foglalkoztató által fizetendő, 29%-os társadalombiztosítási járulék alapjával. Ami után 29 % tb járulékot kell fizetni, azután értelemszrűen kell munkaadóit is, és ha munkaadót kell, akkor kell szakképzésit is.

Még annyit, így hogy jobban utánna keresgéltem nem vagyok benne biztos, hogy igaz az előző hsz-ban az utolsó bekezdés:

"Megbízási szerződés után nem kell munkaadóit, munkavállalóit fizetni, ez nem szolgál jogalapot ugyanis arra, hogy munkanélküli segélybe részesüljön a későbbiekben. "

Ugyanis ha eléri a megbízási díj a min.bér 30 - ad részét, biztosítottá válik, és így fizetni kell utánna a munkaadóit és a szakképzési hozzájárulást is.

A szakképzési hozzájárulás alapja

- szűkebb lett, annyiban, hogy

- az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselői) jövedelmét csak akkor kell hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha az eléri a minimálbér 30 százalékát,

- a nyugdíjas társas vállalkozók jövedelme (miután nem képez társadalombiztosítási járulékalapot) nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját sem,

- a járulékkedvezményt, csökkentett járulékfizetést biztosító konstrukciók esetében (START-kártya, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) a járulékkedvezménnyel érintett jövedelem, illetve az ekhózó jövedelem mentes lesz a szakképzési hozzájárulás alól – mivel azok nem képezik társadalombiztosítási járulék alapját.

 

 

 

A munkaadói járulék alapja

- szűkebb lett, mivel a cégautó adó 25%-a után nem kell 3% munkaadói járulékot fizetni.

- szélesebb lett a következőkkel: kiküldetési napidíj adóköteles hányada, lakhatási költségtérítés, adóköteles biztosítási díj, részvényopcióból származó bérjövedelmek minősülő juttatás (ezek nem részei a statisztikai fogalmak szerinti keresetnek, mivel vagy egyéb munkajövedelemnek minősülnek, vagy egyáltalán nem tartoznak a statisztikai fogalmak szerinti munkaerőköltség kategóriájába, de eddig is TB-járulék alapját képezték – és ezután munkaadói járulék alapját is).

/E jövedelmekkel bővül a szakképzési hozzájárulás alapja is, mivel korábban annak is a bérköltség, azaz a statisztikai fogalmak szerinti kereset volt a vetítési alapja./

 

- továbbá szélesebb lett az alap az adóköteles természetbeni juttatásra jutó szja-val (természetbeni juttatásoknál nem csak a juttatás értéke után, hanem az adóval (54%-kal) növelt összeg után kell munkaadói járulékot fizetni, ugyanúgy, mint TB-járulékot)

 

Remélem sikerült tisztábbá tenni a dolgokat. Üdv Etus