Kedves "Kuban" !
A saját jogú nyugdíjas (akár öregségi, akár rokkantsági nyugdíjban részesül), ha nyugdíjasként foglalkoztatják főszabályként nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Saját jogú nyugellátásának kezdő napját követően történő foglalkoztatása esetén (továbbfoglalkoztatás) e tevékenységéért kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.
Amennyiben azonban a nyugellátás megállapításának kezdő napján és azt követően is folyamatosan fennáll a saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonya (ez utóbbi úgy képzelhető el, ha pl. munkaviszonya fennállása alatt az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, de nem megy nyugállományba, hanem tovább végzi munkaviszony keretében a tevékenységét, ugyanakkor öregségi nyugdíját is megállapítják részére) és további feltételként a foglalkoztatótól az ellátás megállapításának napján is és azt követően is járulékalapot képező jövedelemben részesül, ezt a jövedelmet a járulékfizetési felső határ megállapításánál (1998. évben 4290 Ft naptári napi összeg, 1999-ben 5080 Ft, 2000-ben 5520 Ft) úgy kell figyelembe venni, mintha a nyugellátást megelőző napon került volna kifizetésre.
A Tbj. korábban hatályos rendelkezése alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (pl. a nyugdíjas munkavállaló) mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. A törvény szerint a jövőben a nyugdíjas foglalkoztatott is köteles lesz a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésére, ezáltal a nyugdíjas foglalkoztatott is hozzájárul az egészségügy ellátásainak költségeihez, hasonlóan a nyugdíjas vállalkozókhoz.
A törvény a nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alóli feltétlen mentességet kizárólag a saját jogú nyugdíjas esetében írja elő. A saját jogú nyugdíjas személy nem élvez az egészségbiztosítási járulékfizetés alól mentességet, amennyiben a nyugdíj, az előnyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a szolgálati nyugdíj stb. folyósítása szünetel. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott ilyen esetben egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a biztosítottnak, a foglalkoztatottnak, illetőleg a törvényben meghatározott személynek társadalombiztosítási járulékot, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A társadalombiztosítás pénzbeni ellátásainak egyike a táppénz, melynek egyharmad összegének megfizetésével a foglalkoztatónak ezen ellátások kifizetéséhez hozzá kell járulnia.