Sziasztok!
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.
Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező átlagkeresetet kiszámítani?
Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért - személyi jövedelemadót is tartalmazó - keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlag-számítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.
Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.
Mi az osztószám?
Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.
Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt.
Mit jelent a valorizáció?
A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet, a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (fel kell szorozni). A valorizációs szorzószámokat minden évben kormányrendeletben határozzák meg.
Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?
Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért, személyi jövedelemadóval csökkentett és valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.
Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).
Az így kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.
Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?
Igen. A 2009. január 1-je előtt megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj egy évente meghatározott összegnél kevesebb nem lehet, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.
Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.
Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.
A rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék összege milyen esetben és hogyan befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét?
Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi rész- vagy teljes nyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amennyi a nyugdíj megállapítása hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette, vagy megillette volna.
Üdv: Ildi ( az onyf oldalán megtalálod a táblázatot is )