Szia! Ha van egy egyéni vállalkozó, akkor ő nem lehet betététi társaság beltagja, mert az ev és a bt. beltagja is korlátlanul (akár saját vagyonával is) felel a kötelezettségekért/tartozásokét, egy ember pedig nem kötelezheti el magát két felé is korlátlan felelősségre... De nálatok KFT-ről van, ami korlátolt felelősségű... Tehát, ha a férj egyébként egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett), attól még nyugodtan lehet akár több KFT-nek is az ügyvezetője... Ráadásul ügyvezető olyan ember is lehet, aki meg egyébként még csak nem is tagja/tulajdonosa a társaságnak, s az ilyen ügyvezetőnél is dönthet a taggyűlés és ügyvezető úgy, hogy az ügyvezetőséget un. ptk-s nem önálló tevékenységű megbízásos jogviszonyban választott tisztségviselőként látja el díjazással, vagy díjazás nélkül,--, de dönthet úgy is, hogy munkaviszonyban látja el..
Ha az ügyvezetőséget az ügyvezető munkaviszony keretében végzi részmunkaidőben, vagy teljesben -- a munkáltatói jogkör gyakorlója a taggyűlés. Az, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetőséget általában a társasági szerződés már tartalmazza, vagy a taggyűlési határozat. Munkáltatói jogkörgyakorló a taggyűlés, így az adott ügyvezetővel írt munkaszerződést, ami tartalmazza a munkaidőt, a juttatásokat, stb...a taggyűlés részéről, a taggyűlés által felhatalmazott személy írja alá a taggyűlés nevében mint munkáltató. Az ügyvezető az társaság vezető tisztségviselője, s így rá a munkatörvénykönyvet tekitve a vezetőállásúakra vonatkozó munkaszerződést kell kötni, ami azt is jelenti, hog nincs jelenléti íve (munkaidejét szabadon osztja be) , de a fiezetett szabadság kiadás/kivétele rá is vonatkozik, valamint arról kell szabadság nyilvántartást vezetni. Viszont, ha mégsem venné ki és a munkaviszonya megszűnne, akkor nála nincs szabadság megváltás, nincs túlóra. Ha az ügyvezető munkaviszonyban ügyvezető, ilyen - olyan heti, vagy egyéb munkaidővel, akkor az MTv. szerinti minimál bér,stb. rendelkezés is vonatkozik.
Ha az a cél, hogy minél kevesebb járulék teher legyen, valamint ha díjazás is van, akkor az az adójóváírás miatt lehetőleg munkaviszony legyen..azért javasolnám inkább, hogy azt, hogy a már máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező ember legyen az ügyvezető, mert ha ő az egyetlen ügyvezető, akkor ő a cégnél a dolgozók felett a munkáltatói jogkör gyakorló is, aki, ha egyik jogviszonyában sem kap jövedelmet, se tagi közreműködésért se az ügyvezetősgért, akkor nincs vele kapcsolatban semmiféle havi járulékkötelezettség. Ráadásul jogosult a társaság más tagjával valamilyen munkakör ellátására munkaszerződést kötni..
nem tudok neked betenni szerződés mintát, de az interneten valahol biztosan találsz: vezető állású munkaviszonyos munkaszerződés határozott időre (pld. amely időre az ügyvezetősége szól).. Ugyanúgy munkaszerződés, mint a többi, csak, a szerződésen a munkáltatói jogkörgyakorló aláírásánál hozzászoktuk tenni, hogy a taggyűlés nevében. A taggyűlésen, amikor arról rendelkeznek, hogy az illető akkor milyen feltételekkel munkaviszonyban lesz ügyvezető, akkor arról is szoktak rendelkezni, hogy a taggyűlés nevében ki írhatja alá a tagok közül, mint személy a munkaszerződést, a munkáltatói igazolásokat, ki igazolja le az ügyvezető költségtérítéseinek jogosságát elszámolhatóság szempontjából,stb.., mert, ha a társaságnak 5 tagja van, akkor azért minden papírt érdekes lenne 5 embernek aláírkálni.. A döntést a taggyűlés hozza a munkaviszony kezdetéről, a díjazásról, munkaidőről, ennek alapján íródik a munkaszerződés, ha ebben változás állna be, akkor szintén a taggyűlési döntés és az adott munkavállaló megállapodása alapján módosulhat a munkaszerződés, ha megszüntetik az ügyvezető munkaviszonyát, arra is csak taggyűlésnek van jogosítványa..
Nem tudni mi van a társasági szerződésetekben, taggyűlési határozatokban, az hogyan rendelkezik a személyes közreműködésről, az ügyvezető foglalkoztatásáról, díjazásáról.
Ha az ügyvezető személyében változás következik be, az társasági szerződés módosítással jár (cégbíróság) .
Minden munkaviszonyos munkavállalóra vonatkozik, hogy orvosi alkalmassági és minden munkavállalót foglalkoztatóra a Munkavédelmi tv.ezzel kapcsolatos előírásai.
Egy munkaviszonyos munkavállalónak elsősorban a munkaszerződése szerinti bér jár, valamint ha a jár szónál tartunk jár az, amit a munkatörvénykönyv kötelezően előír (kötelező műszakpózlék..stb.) és amit esetleg a a munkaszerződés melléklete tartlmaz a munkabéren felüli juttatásokra: ha abban például szerepel, hogy a mindenkor adómentesen adható hideg élelmezési utalvány... akkor az jár. Ha nincs benne, akkor csak adható.. Tehát amiben megállapodás volt a munkaszerződés megkötésekor, módosításakor az jár, ami egy munkaviszonyosnak esetleg adómentesen adható, az csak adható, de nem kötelező. (pld-ul. iskola kezdési támogatás is adható, de nem feltétlen járó..)
Egy ügyvezetőnek a feladat és jogköréréről, felelősségéről a GT is rendelkezik, akár munkaszerződéssel, akár un. megbízással látja azt el, akár díjazásal, akár ingyenesen.. (Munkaviszony természetesen nem lehet ingyenes!)
Én azért javasoltam, hogy ügyvezető és személyesen közreműködő a máshol munkaviszonnyal bíró tulajdonos, mert az ügyvezetőség az nem bolti eladás, de személyes közreműködés keretében lehet bolti eladó, s a személyes közreműködésre nem vonatkotik az Mtv. A feleség meg simán egy munkavállaló, aki ha papírmunkákkal, gazdasági ügyintézéssel, stb. foglalkozik a cégnél, munkakörét tekintve lehet akár kisszervezet gazdasági ügyintézője, stb... ami leginkább a valós foglalkoztatására vonatkozik... neki, ha részmunkaidős foglalkoztatott lenne, akkor a jelenléti ív, munkaidőjelentés folyamatos vezetése kell, amiben, ha több óra szerepel, mint a munkaszerződése szerinti, akkor az bizony túlóraként számfejtendő,stb.... A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalót is lehet alkalmanként más feladatokkal is megbízni, mint ami szűken a munkaköri leírásában szerepel, de az azért nem lehet (ha jól emlékszem) 3 hónapnál hosszabb időtartam, s ott is tekintettel kell lenni más körülményekre is..
Tehát azt kellene megnézni, eddig milyen papirok vannak (társ.szerződés,stb.), mi lenne a legjobb megoldás ahhoz, ahogy valójában is intéződnének az ügyek, valamint ami a célt leginkább szolgálja a cégét és magánszemélyekét egyaránt (ha egyszer pont a tulajdonosokról van szó, akik a kettőt összevethetik). Annyira azért én sem rendelkezem olyan nagy hozzáértéssel, hiszen abban azért nem nyilatkoznék meg, hogy ha egy ügyvezető munkaviszonyban ügyvezető, a munkaköre ügyvezető, akkor abba bele lehet-e cserpákolni bolti eladói munkakört is, vagy más munkaköröket... Tehát abban nem nyilatkoznék, hogy ha a GYES-es tulajdonos feleség ügyvezetőként lenne munkaviszonyban, akkor a taggyűlés a munkaszerződés megkötésekor rendelkezhetne-e úgy a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, hogy az ügyvezetői feladatok, ennek keretében a cég pénzügyeinek ügyintézése is (ez még talán), de a bolt takarítása, rakodás a boltban, stb.... azért már érdekes.
Egy személyesen közreműködő tagnál attól, hogy valamilyen FEOR számot meg kell jeleníteni az illetőnél, az azért szerintem tágabb lehetőségeket ad, mint egy munkaviszonyban foglalkoztatott embernek a munkaszerződésben megjelölt munkaköre...
Nem tudom segít-e a gondolkodásban. Mint ahogy azt sem tudja az ember, hogy min törik a fejüket a törvényalkotók, s egy kót hónapon belül mivel rukkolnak elő... Üdv.
