Melinda ! Te kezded el boncolgatni, hogy garantált bér, vagy mi... az ügyvezetőnek... szerintem az a része egy kis családi vállalkozásnál, hogy a pénztárat az ügyvezető kezelei, aki egyszemélyben a képviselő, az utalványozó és a pénztáros.. még elmegy - talán az, hogy a pénzügyeket közvetlen az ügyvezető intézi még belemagyarázható az ügyvezetőségbe, a képviseet ellátásába, főleg ha ez az ügyvezető ugye a tulaj is.. De ismétlem, nem vagyok munkaügyi jogász... tehát az tudna talán konkrétabbat, azt hiszem ez a fórum itt inkább számviteli, adózási ....
Na most így rögtön az 1-es kérdés: (majd lehet, hogy megköveznek), de az a nagy helyzet, hogy ügyvezető minden ..........lehet, szerintem nincs iskolai, vagy sajnos valami cégvezetői, alapvető jogialapismeretekhez, stb. kötve... Tehát az ügyvezető, ebben a munkakörben a a munkaidejével arányos minimálbéren is lehet akár.... az ügyvezető a taggyűlés választásával és a személy ügyvezetői tisztségének elfogadásával történik, nem pedig úgy, mint amikor asztalos szakmunkást alkalmaz a cég, mert ott evidens, hogy a munkakörhöz kikötötték az asztalos szakmunkás bizonyítvány meglétét...., vagy ha nincs neki akkor nem asztalos szakmunkás, csak valami betanított, vagy segédmunkás...
2. Ha valaki munkaviszonyban alkalmazott, akkor is, ha vezető állású munkaszerződése van: ha kevesebb a havi bére a dolgozónak, mint a minimálbér 2-szerese (ha részmunkaidős, akkor nyilván a részmunkaidő arányával számolva) , akkor a 0808M-est az adott emberről vagy a tényleges munkabérrel tölti a járulék alapok tekintetében is, vagy a minimálbér 2-szerese után vallja a járulékokat.. Teháta példádnál maradva: ha teljes munkaidős, akkor vagy a tényleges 75 eFt, 86.300 Ft, vagy a minimum 138.000 Ft a járulék alap. Ha a minimálbér késtszerese (tehát a minimum járulékalap, mert a tényleges kevesebb), akkor a dolgozótól való levonást a dolgozótól csak a tényleges szerinti szerint lehet levonni, de az APEH felé a különbözetet a levonásosat is a cégnek kell megfizetni, úgy, ahogy a bevallásába betette.
3. Ha a munkaszerződés vezető állású ( az Mtv. külön rendekezik a vezető állásúakról), akkor nem kell külön munkaidőjelentés, hiszen a munkaidejét szabadon osztja be, nincs túlóra, meg majd nem lenne neki szabadság megváltás sem - viszont szabadság nyilvántartást vezetni kell róla, tehát a számfejtésben a fizetett szabadságot annak megfelelelően vezetni és számfejteni kell..
4. Ez már megint csak olyan munkajogi kérdés, amiben nem vagyok illetékes és nem ismertek a körülmények ---- van-e más munkáltatói jogkörgyakorló a cégben......... Mert ha mondjuk heti 20 órában ügyvezetői munkakörben lenne foglalkoztatva, meg egy másik munkaszerződéssel heti 20 órásként asztalosként (ahol már jelenléti ív,stb.) ahol van közvetlen munkahelyi vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója, hiszen az ügyvezetőségért a taggyűlés a munkáltatói jogkör gyakorló, de egy asztalosnál nem..... Ha ez az ügyvezető tulajdonos/tag is egyben ..lehetne ötletelni, hogy az ügyvezetőséggel munkaviszonyban van, mint tag pedig személyesen közreműködik külön díjazásért, vagy éppen ingyenesen, mint asztalos ...(társasági szerződés, tagok megállapodása alapján), de felvetődik a kérdés, hogy ugyanazon személy egyidejűleg lehet-e munkaviszonyban és személyes közreműködői jogviszonyban is az adott céggel, mondjuk, mint munkaviszony melletti társas vállalkozó.. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét ez a biztos, hogy az ügyvezető munkakörébe tartozóan bele lehet-e fogalmazni, az asztalos fizikai munkakörre vonatkozó leírást esetleg --- nem tudom.
Ha felveszek egy gazdasági ügyintézőt a termékgyártó cégbe, akkor lehet sok feladatkör fog szerepelni a feladatai között, akár még a céges levelek írása is, a postáról a posta felvétele, - de biztos nem írhatom bele, hogy vegyianyag rakodás, labor vizsgálatok elvégzése, meg ilyet nem is követelhetek tőle... Üdv.
