Adófórum

Adózási és számviteli információk

Adózás utazási költségtérítés után?

Tb, munkaügy, bérterhek

Adózás utazási költségtérítés után?

HozzászólásSzerző: eva.konyves » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

A munkahelyemen, ahol jelenleg még a próbaidőmet töltöm, azt kérdezték, hogy leadózom-e inkább az utazási költségtérítésem 400.000,- Ft feletti része után, mivel az éves bérletköltségem 432.000,- Ft. A kérdés nagyon meglepett, mert erre nem számítottam. Úgy olvastam, hogy a munkáltató térítheti a 86, vagy akár 100 %-át is az utazási költségnek, és 100 % esetén sem adóköteles a 400 e feletti rész. Egy kategóriába esik-e az utazási költségtérítés az üdülési csekkel, és egyéb juttatásokkal, amelyektől ilyen módon magától értetődően elesek? Ugyanis azt is felvetették, hogy ha lemondok az üdülési csekkről, akkor még jobban járok, mert nem kell az után is leadóznom. Tehát vagy utazom, vagy üdülök? Utánanéztem, de nem vagyok biztos benne, hogy jól értelmezem a neten talált válaszokat. Az étkezési utalvány melyik kategóriába tartozik? Nem mindegy, hogy megkapom-e,vagy sem. Vagy mondjak le arról is?

Kérem, hogy aki ezt biztosan tudja, legyen szíves válaszolni nekem.

Köszönettel, Könyves Károlyné Éva 

eva.konyves
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Adózás utazási költségtérítés után?

HozzászólásSzerző: aniko.varga2006 » csüt. jún. 05, 2008 5:43 pm

Igen, sajnos az üdülési csekk és az utazási költségtérítés juttatások egy kategóriába esnek és összesen nem haladhatják meg a 400.000 Ft-ot. (A munkáltató így is elég sokat ráfizet még, közel ugyanennyit.) Az étkezési utalvány azonban nem tartozik bele a keretbe.
aniko.varga2006
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Adózás utazási költségtérítés után?

HozzászólásSzerző: garbo50 » csüt. jún. 05, 2008 6:24 pm

garbo50
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Adózás utazási költségtérítés után?

HozzászólásSzerző: validitas » csüt. jún. 05, 2008 6:46 pm

Szia Éva!

A helyi utazási bérlet térítése valóban beletartozik a 400.000 Ft-os keretbe. SZJA tv. (1995.évi CXVII.törvény) 71.§ (2) i) pont.

Azonban ha a munkabajárás térítéséről van szó, azaz a dolgozó lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van, a munkáltató kormányrendelet (78/1993.(V.2.)) alapján köteles megtéríteni a munkábajárás költségét, vonat igénybevétele esetén a 2.osztályra szóló jegy v. bérlet 86%-át, autóbusz esetén pedig 80%-át köteles megtéríteni, de térítheti a 100%-át is. Ez nem tartozik bele a 400.000 Ft-os keretbe, ez jogszabály alapján történő térítés, ami adó- és járulékmentes! SZJA tv. 25.§ (2) ba) pont.

Szerintem a félreértés abból adódik, hogy helyi vagy helyközi bérletről van-e szó, azaz a térítés jogszabályi kötelezettségen alapul-e, vagy csak egy adható juttatás.

Ebbe a keretbe nem tartozik bele az étkezési utalvány sem, tehát sem az üdülési csekkről, sem az étkezési utalványról, sem a bérlettérítésről nem kell lemondanod.

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Adózás utazási költségtérítés után?

HozzászólásSzerző: mazsi5 » csüt. jún. 05, 2008 7:02 pm

 Szia Éva! Mivel 86%-ról írsz vélhetően munkábajárás utiköltség térítésről kérdezel. Amit a munkáltató 100%-ban is téríthet (bérlet,számla ellenében, vagy ő maga rendeli meg a bérleteket és adja ki a dologzóknak. A Munkatv. és a kormányrendelet is a munkábajárás utiköltség térítést teszi kötelezővé a munkáltató számára, melynek a minimális mértékét is meghatározza. A munkábajárás (nem helyi) utazási bérlet térítése akkor sem adó/járulékköteles, ha azt a munkáltató teljes mértékben téríti/adja.   Ez nem tartozik bele az un. cafetériás  max.évi 400 eFt-ig mentesen adható juttatások körébe!!  Sőt a munkábajárás címén nem csak vasút, busz számolható el, ott van a gépjármá használatra tekintettel fizethető 9 Ft/km-es térítés is. Ami szintén nem számít be a 400 eFt-os béren kívüli juttatásokba!.

hatályos SZJA tv-ből: 

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás
71. § (1) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap).

(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások a következők:
a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
b) az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
c) az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
d) az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
e) a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítés,
f) az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
g)
h) a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,


i) az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.


(3) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához az (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott.
(4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.
(5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie.
                      -----------------------------------------------------------------

Az étkezési utalvány, a "távolsági" munkábajárás utazási ktsgtérítés nem tartozik bele.  A munkábajárás utazási költségtérítés nem keverendő össze a helyi utazási térítéssel!  Azzal, hogy a munkáltató helyi utazási bérletet is állhat/adhat a munkavállalójának adómentesen, ami beletartozik a 400 eft-os határba, az teljesen más dolog, mint a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozók munkábajárás utazási kölstégtérítés, ami viszont kötelező is. Igaz nem kötelező 100%-ban téríteni, de a a vasút (2.oszt.) 86%, valamint a busz (80%) kötelező, vagy gépjármű esetén 9 Ft/km a munkában töltött napokra a lakóhely és munkahely között .

mazsi5
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am


Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 15 vendég