0808-as bevallás hogyan?

[lszilva92]

Sziasztok! Nagy gondban vagyok, mert fogalmam sincs mi a teendő. Kérem segítsen, aki tud! S.O.S. Van egy kilépőm. Május 30-a az utolsó munkában töltött napja és 06.29-én jár le a felmondási ideje || 6 havi végkielégítést is kap. Ez így összesen 2,600 e Ft bruttó, ami 1,730 e Ft nettó. A munkáltató csak 350 e Ft-ot fizetett ki neki (nettó). Akkor most hogyan kell őt bevallanom a 08-ason? Van aki azt mondja, hogy mindent bevallok az utolsó munkában töltött nappal, mindegy, hogy kifizették-e,  van aki pedig azt, hogy csak azt vallom be, amit megkapott (de hát hogy tudom ezt akkor bruttósítani). Állítólag az SZJA adatlapján a teljes járó összegnek és adóknak-járulékoknak szerepelnie kell. :((((

[M.Éva]

Szia!

Én leszámfejteném a kilépés napjára és jelenteném is.A netto bér ki nem fizetett része a kifizetésig a kötelezettségek között szerepel.

Mivel a munkaviszonya 06.29-el szűnik meg,ezt a 6. havi adatszolgáltatásba jelenteném nulla bér -rel és csak a tételes eho-val, amit még meg kell fizetni utána.

Üdv:Éva

[melcsi62]

Sziasztok!  Az a helyzet, hogy adott hónapra a munkabér vallandó, amit a vontkozó hónap 12-ig, tehát a bevallási határidő napjáig ki is fizettek az illető részére.

Nem tudom mennyi a május hónapra számfejtett bére és mennyi a juniusra számfejtett?  Én a végkielégítést a juniushoz számfejteném. Nem tudom mi jön ki a kifizetett nettó 350 eFt-ból?? Csak a májusi munkabér, esetleg a május-juniusi munkabér, de a végkielégítés nem.........

Ha pont a májusi bére jönne ki a 350 eFt nettóból, akkor azt vallanám májusra és lehet, hogy majd junius 12-július 12 között azért megkapja a különbözetet is, s akkor adnék bevallást a juniusról. (bár lehet, hogy junius 12-ig esetleg a különbözetet is megkapja és akkor nem lesz bajod a bevallással, csupán annyi, hogy a járulékos lapokból 2-t töltesz (májusra és junisra vonatkozót).

Az SZJA tv. szerint, ha a munkavállalónak több havi járandóságot "fizetünk" előre, azt úgy kell elszámolni, az SZJA előleget megállapítani, mintha havonta kapná (durván).

Még lehetnek varriációk, attól függően, hogy mi fér bele a 350 eFt nettóba. (lehet, hogy a május bér és esetleg 1 havi végkielégítés ???)   

[mazsi5]

Én nem merném bevállalni, hogy a ki nem fizetett járandóságot bevalljam. Mi lesz, ha a cég az év folyamán sem fizeti ki a dolgozó pénzét, a dolgozó sem fog bevallani olyan jövedelmet, amit nem kapott meg!!!

Aztán ott van a leszámolási adó adatlap kérdése, amit elméletileg az utolsó munkában töltött napon a munkavállalónak ki kell(ene) adni. Milyen alapon igazol le olyan jövedelmet a kifizető a dolgozónak, amit az nem kapott meg??  Ha leadná a másik munkáltatónál azon leszámolási adóadatlapját, amin az általa meg nem szerzett jövedelem szerepel, milyen alapon fogadja el a dolgozó, hogy tőle magasabb SZJA előlegeket vonjanak, amikor esetleg az adósávban a tényleges jövedelmével nem tart ott, s lehet hogy év végéig sem kapja meg a pénzét..... .

A végkielégítésből is kell vonni SZJA-t, nyugdíjjárulékot (felső határ figyelembevételével) , eü.bizt. és munkavállalói ugyan nem. De nekem kicsit soknak tűnik a nettó 1.730 eFt, (attól még lehet jó.) Mivel 6.hónapban szűnik meg a munkaviszonya, s 6 havi végkielégítést kap, szerintem nem vihető át belőle a következő évre (SZJA előleg megállapítás!!).

[M.Éva]

Sziasztok!

Én olyan tanácsot adtam, amit munkavállalóként is elvárnék,ha a cég valamiért nem tud azonnal ennyit fizetni:

1. Számfejtés után bérfeladáskor bekerül a cég kötelezettségei közé, ha a kifizetést perelni kellene,van egy bérlapom, mennyi járna.

2.Mindkét példányra ráiratnám:  kifizetve x ft,dátum

3. A vezetővel iratnék egy fizetési ütemezést céges alárás stb.

3.A járulékok bevallása és befizetése az apeh felé nem szakadna meg, hiszen 30 nap után akár a biztosításomat is elveszíthetem.

4.Az Szj-t bevállalnám,hiszen,ha az igazoláson levonta helyesen, nekem már nem kellene fizetni utána.

5.A nyugdíjjárulék is a cég kötelessége legyen!

 

Hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Üdv:Éva

[lszilva92]

Sziasztok! Köszi az eddigi válaszokat, bár még igazán nem tudom, hogy most melyik variációt is csináljam? M. Éva utolsó válaszához: Az első két pontot én is így csináltam, a 3. pont nem "érdekes", mert nem fog fizetni a cég (per lesz belőle). Mazsi+Melcsi válaszához: Hogyan bruttósítsam fel a kifizetett nettót, hiszen ez csak egy részösszeg. Kb. a májusi fizetése (5 nap), a felmentése (55nap, aminek a fele el lett engedve) és van benne egy pici végkielégítés is, de ez csak kb. Tehát mondhatjuk nagyjából, hogy "csak" a végkielégítés nincs kifizetve. Mindkét variációnak van igazsága, de melyik a helyes?

[melcsi62]

Szia Lszilva!  Nyilván lehet ötletelgetni, hogy ha a cégnek nincs most pénze az egészre, akkor miért nem másként jelölte meg a felmentési időt, lehetett volna az utolsó munkában töltött nap a munkaviszony megszűnésének napja is... Addig meg lehet, hogy összeszédül a pénz is.

A felmondásában nyilván szerepelt, hogy mennyi felmentési idő illeti meg, hogy mennyi végkielégítés,stb.  Tehát ezért a dolgozónak pereskednie szerintem nem kell, mert maga a cég is elismeri mi az ami, járna neki.  Tehát a dolgozó, mivel a nettó pénzét nem kapja meg: indíthat egy sima fizetési meghagyást, ügyvéd által is küldhet felszámolási kérelmet megelőző fizetési felszólítást, majd akár felszámolást kérhet. Neki munkaviszonyból eredő munkabér, bérjellegű követelése van, tehát egy felszámolás kérelemnél sincs veszteni valója, hiszen "a" kategóriás követelése lenne - szerintem.

De azt írod, hogy ebből pereskedés lesz:  egy okkal több, hogy pontosan úgy járj el a számfejtésnél, jövedelemigazolás kiadásánál, hogy az egy esetleges peres eljárásnál is megállja a helyét.  Ha leszámfejted külön a májust és leszámfejted külön a juniust (először a végkielégítés nélkül), akkor kijön mennyi a pontos nettó. Ha a bérek beleférnek a 350 eFt kifizetett összegbe, akkor nyilván maga a munkabér(ledolgozott idő, felmentési idő, időarányos ki nem adott szabadság megváltás) kifizetett és a májusi bevallásban, mint május és junius vallandó. Ha még marad a végkielégítésre is valamennyi, az vélhetően 36%-os SZJA sávba tartozik, eü.bizt.jár és munkaváll.nincs belőle vonva, tehát csak az SZJA-val bruttósítod fel a maradék nettót, s ez kerül még a bevallásba.  A különbözeti bruttó végkielégítés összegével a társaság még tartozni fog a dolgozónak.

Célszerű lenne egy munkaügyi jogászt is bevonni, mivel azt írod peres eljárás lesz. Ha megnézed SZJA tv., hogy egy bevétel, jövedelem mikor minősül megszerzettnek, vagy megnézed a 0808 kitölt.útmutatót, vagy art. akkor abban ott van, hogy a meddig kifizetett összeg tartozik adott havi bevallás jövedelmébe.  

[lederer]

Szia lszilva! Szerintem igaza van Melcsinek. Amit kifizettél, csak azt vallhatod be. Lásd az alábbi dokukat: SZJA trv.26.§.(2), 10.§.(1), és az Apeh honlapon a 2007.06.11-i tájékoztatás a "A tárgyhónapban elszámolt, de későbbi időpontban kifizetésre kerülő munkabérek utáni járulékkötelezettség".

[lszilva92]

Sziasztok! Köszönöm a válaszokat. Megnéztem a hivatkozott törvényeket és tájékoztatást és ezek alapján valóban csak azt vallom be, amit kifizettem. Már csak az a kérdés, hogy mivel májusi bért és júniusi felmentést is májusban fizettem, összevontan egy összegben valljam be májusra és júniusra akkor csak a kilépés tényét és az eho-t?

[garbo50]

 Szia!

Ha esetleg ilyen mviszonyos a kilépő:

A 2007. január elsején hatályba lépett szabályok szerint aa közalkalmazottakra vonatkozóan mentesítési időre járó átlagkeresetet havonta fizeti a munkáltató. A jubileumi jutalom és a 13. havi illetmény (időarányos) kifizetésére az utolsó munkában töltött napon kerül sor.

 A kitöltési utmutató szerint:

0808-09 – 0808-14-es lapok fejlécének kitöltése

A biztosítási jogviszony-, ellátások folyósításának időtartamaEbben a rovatban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát

kell feltüntetni. A biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként

tárgyhónapon belüli, vagy tárgyidőszaktól eltérő időszak is feltüntethető.

Példa: a dolgozó munkaviszonya a felmentési idő figyelembevételével 2009.

január 15-én megszűnik, de az utolsó munkában töltött napon 2008. október

15-én részére a munkabér kifizetésre kerül.

Ebben az esetben a tárgyhónapról (október) benyújtott bevallásban az októberi

adatokat tárgyhavi, az ezt követő időszakok a tárgyhónaptól eltérő időszakként

oly módon kerülnek bevallásra, hogy a november-december hónapok

adata összevontan külön lapon, majd a 2009. január 1-jétől január 15-ig, a

felmentési idő végéig tartó biztosítási idő és adatok egy újabb lapon, tehát

összesen három lapon kerülnek feltüntetésre.