Kik választhatják?
Az ekho a következő szakmákban választható: könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró;
rádióműsor-, televízióműsor- szerkesztő;egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális
foglalkozások; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező;
operatőr, fotóművész; egyéb alkotóművész (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg);
színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; rádióműsor-,
televízióműsor- szerkesztő munkatárs; könyv- és lapkiadó-szerkesztő
munkatárs; segédszínész; segédrendező; népzenész; cirkuszművész; egyéb művészeti
foglalkozások; fényképész, fotó- és mozgófilm laboráns; világosító és egyéb filmgyártási
foglalkozású; egyéb kulturális, sport, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások,
feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan
módon vesznek részt. Ilyenek különösen a fotóriporter, korrektor, designer, képszerkesztő,
művészeti vezető, hangmérnök.
Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelmet
kívánnak így elszámolni. Amennyiben a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére
kötelezett, a figyelembe vehető összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett
bevétel értendő.
Szankciók az Ekhó jogosulatlan választásakor
Ha a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján a magánszemélynek Ekhóval terhelt
bevételt fizetett, de a magánszemély nem volt jogosult az Ekhóra, a jogosulatlan
Ekhó-alapot a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen el kell számolni a
jövedelemadó-kötelezettség megállapításakor, úgy hogy
- 11%-ot a személyi jövedelemadó kifizető által levont előlegének kell tekinteni,
- 9%-ot a magánszemélynek Ekhó-különadóként kell feltüntetni az adóbevallásában,
és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie.
A magánszemélynek 18% különadót kell fizetnie azon Ekhó-alap után,
- amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, vagy
- amelyekre az Ekhóválasztási nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette
volna meg.
Extra kiadást jelent az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint
adózók foglalkoztatóinak (illetve megállapodás szerint az így adózónak) az, hogy
egyértelműsítették: a minimálbér után minden hónapban a normál adózás szerint kell
leróni a közterheket, és az ekhós, 35 százalékos összevont adó csak az ezt meghaladó
összegre fizethető.
(Eddig ez nem volt egyértelmű: az egyik értelmezés szerint a minimálbér után annak
kellett megfizetnie a normál terhet,
aki a teljes, 25 milliós jövedelmi keretet kihasználta az ekhós adózásra.) A változás
elméletileg a foglalkoztatók kiadásait
növeli, attól függően, eddig mekkora összeg után rótták le a normál közterheket.
Az extra teher akár havi kilencezer forint is lehet.
Biztosan erre az extra 18%-ra gondoltál?- vagy nem?
Üdv.