fizetés nélküli szabadság rendes szabadság helyett

[kaloczy]

A probléma az - és nem Benevar problémája!!! - hogy az kérdező nem azt kérdezte, amire Te válaszoltál. Ezért igazított ki. Mert ha kérdeznek valamit, ne másra válaszoljunk.

Zsuzsa

[tevike]

Kösz, de egyetlen tanácsot sem kötelező elfogadni. Egyébként, ez most kettőnk levelezése volt.

[Marcsi66]

Szia,

Amiről írtál engem is érint, nagyon jó kis összefoglaló. A törvényi helyeken is utána olvastam, de még vannak kérdéseim.

Az Art. 20 § (6)-(7) bekezdés miatt felhívtam az APEH-t, hogy milyen nyomtatványon kell ezt a bejelentést megtenni, segítettek, hogy a  09T1011 lapon és ekkor mondta a hölgy, hogy tudom-e, hogy januártól 45 nap után kell fizetni az eü szolgáltatási járulékot.Törvényi hivatkozást nem mondott, én pedig elfelejtettem megkérdezni.

Tudsz segíteni, hol találom, hogy mikortól kell fizetni ezt a járulékot?

Köszönöm,

Marcsi

 

[benevar]

Szia Marcsi!

Ha a törvényi hivatkozást is megmondta volna az Apeh ügyintéző, akkor a tudatlanságomat pótolhatnám.

A Tbj. Tv. nevesíti, hogy ki az aki jogosult egészségügyi szolgáltatásra biztosítási jogviszony vagy egyéb jogosultság alapján. 2009-ben változott az, ha a magánszemély újból jogosultságot szerez az ellátásra, a fizetési kötelezettség megszűnését nem minden esetben a magánszemélynek kell bejelentenie. Ide másolom a 2009-es Apeh tájékoztatót.

A biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 nap utáni bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha passzív jogon 45 nap táppénzre jogosult a magánszemély. Passzív jogon folyósított táppénz alatt  jogosult az egészségügyi ellátásra.

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatási járulék 2009. évi előírásának, megfizetésének és a jogviszony megszűnésének rendjéről

2009.02.06.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékként, 2009. január 1-től havonta 4500 (napi 150) forintot köteles fizetni. Azon adózók részére, akik korábban teljesítették bejelentési kötelezettségüket, az adóhatóság automatikusan a megváltozott összegű járulékról küld határozatot. Minden olyan adózó, aki a fenti jogszabály hatálya alá tartozik, a teljes 2009-es adóévre vonatkozó előírást tartalmazó határozatot fog kapni, melyhez 12 db megszemélyesített csekket mellékelünk. Amennyiben a határozatok elkészítésének időpontjában ismert a kötelezettség évközi megszűnésének dátuma is, akkor a járulék előírását és a mellékelt csekkek darabszámát ennek megfelelően postázza az APEH.

A határozatok havi bontásban, és esedékességenként tartalmazzák a 2009. évi egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettséget, melyet a tárgyhót követő hó 12.-ig vagy, ha ez az időpont munkaszüneti vagy pihenőnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon kell megfizetni.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 20. § (6) bekezdése szerint a magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja. 2009. január 1-vel a jogszabály kiegészült azzal, hogy a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, - Pl: a magánszemély munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, társas vállalkozói jogviszonyt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít - amelyet az állami adóhatósághoz az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Változatlanul a magánszemélynek kell bejelenteni, ha Pl: nyugdíjra szerez jogosultságot, nappali tagozatos tanulóvá, hallgatóvá válik, vagy külföldön (egyezményes országban, EGT tagállamban) biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik.

Abban az esetben, ha biztosítási jogviszonya, vagy a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik, akkor a ’T1011 számú adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre ismételten be kell jelentkeznie.

Üdv

Benevar

[Marcsi66]

Szia,

Köszönöm, hogy válaszoltál.

Röviden: a dolgozók 04.01-05.04 között fizetés nélküli szabin voltak, megijedtem, hogy mivel 30 napon túli a biztosítás szüneteltetése, akkor kell fizetniük eü szolgáltatási járulékot és jelenteni is kell. Erre kaptam az APEH ügyfélszolgálattól azt a választ, hogy nem kell fizetni, mert csak 45 nap után kell. Ma megkérdeztem a tv helyet, Tbj tv 29 § (9). Én ezt úgy értem, hogy se fizetni, se jelenteni nem kell.

 Üdv.

Marcsi

[batka01]

Szia Benevar!

Köszönöm a választ, nagyon jó hogy törvény hivatkozásokat megjelölsz.Mindet megnéztem mégegyszer.

Ezek szerint úgy helyes, hogy a Tb Tv 8§ 1.,2.,3.bekezdéseit kivéve -(mivel ezeknél nem szünetel a biztosítás) -minden esetben jelenteni kell a T 1041-esen a szünetelést már első naptól (8 napon belül) ,és 15 napon belül bejelentkezni magánszemélyként a 1011-esen a 4500ft/hó fizetése miatt.

A 45 nap pedig csak a passzív táppénz ideje alatt jogosít biztosításra,annak lejárta után szintén be kell jelentkezni a 1011-esen. (Amiről az utolsó párbeszédben Marcsi beszélt)

Remélem jól értelmeztem a dolgokat.

Azért köszi mindenkinek a segítséget!

 

 

 

 

 

 

 

[benevar]

Szia Marcsi!

 A tv hellyel az a problémám, hogy a hatályos jogszabályban nincs ilyen!!!

Az Apeh tájékoztató sem tartalmaz ilyen jellegű információt.

Még mindig az a véleményem, hogy amikor a biztosítás szünetel, a magánszemély nem biztosított és egyéb jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik.

A 30 napon túli szüneteltetésnek pedig a táppénz mértékénél van jelentősége, mert aki előtte 70%-os mértékű táppénzre volt jogosult, ezt követően csak 60%-ra.

[benevar]

Szia Batka01!

"45 nap pedig csak a passzív táppénz ideje alatt jogosít biztosításra" - Nem jogosít biztosításra, a passzív táppénzre jogosult magánszemély nem biztosított, ugyanakkor egészségügyi szolgáltatásra (természetbeni és pénzbeli) jogosult. A folyamtatos biztosítási időnél jogfenntartó, vagyis a 70% mértéket nem befolyásolja, csak nem számít jogszerző időnek az igénybe vehető táppénzes napoknál.

A többit jól értelmezed (szerintem).

Üdv

[Marcsi66]

Szia Benevár,

Ne haragudj, rosszul írtam, az 1997. LXXXIII. tv 29 § (9)-re hivatkozott az APEH, bemásoltam:

(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

Ezt olvasva, gondoltam, hogy az én esetemben (04.01-05.04 közötti fiz nélküli szabi) nem kell az eü szolg járulékot fizetni.

Üdv.

Marcsi

[benevar]

Szia Marcsi!

Nagyon köszönöm a jogszabályi helyet, elolvastam. Újból elolvasom az összes vonatkozó szabályozást, hogy a (9) bekezdésbe foglalt "jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad" és az Apeh tájékoztató (vonatkozó paragrafusok) szerinti "egyéb jogcímen sem jogosult" teljesen letisztuljon. Most kicsit összezavarodtam.

Üdv

Benevar