A szabadságigényt csökkenti e az Ig.lan távollét

[bacsmagdi]

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy az "Igazolatlan távollét" és a "Nem fizetett igazolt távollét" csökkenti e az éves szabadságigényt?

Hiszen szabadság a dolgozót a munkaviszonyban töltött napokra illeti meg és ezeknél a távolléteknél a biztosítási jogviszonya szünetel.

Minden segítséget előre is köszönök.

Magdi

[kedd]

Szia Magdi!

Az "Igazolatlan távollét" attól függ hány nap, mert 3 nap után a munkáltató  írásban értesíti a dolgozót, hogy az utolsó munkában töltött nappal felveheti a leszámolási papírjait. Ha ezt nem tette meg, akkor nem csökken a szabadság.

A nem fizetett távollétre ugyan úgy jár a szabadság. Jó lenne ha tudnánk, hogy ezek hány napok.Meg, hogy a  nem fizetett távollét alatt konkrétan mit értesz?

Kedd

[bacsmagdi]

Kedves Kedd!

A dolgozó(k) a szabadság lejártát követően nem jelent meg munkában, viszont augusztus 24-i hatállyal beadta a felmondását aug 11én, amit a vezetőség elfogadott, így ennek megfelelően kell leszámoltatnom. 

Nincs elég időarányos szabadsága, és mivel felmentve sincs ezért igazolatlan távollétként rögzítettem a rendszerbe a hiányzó napokat (van akinél 1-2nap de van akinél 8-15 nap)  és a rendszer ez miatt még tovább csökkentette az időarányos szabit, de akkor véleményed szerint nem kéne?

Tudnál esetleg valamilyen törvényi hivatkozást küldeni nekem? Ez nagy segítség lenne, mert a programfejlesztő felé csak így léphetek.

Magdi

[mazsi5]

 

 Szerintem az igazolatlan távollét, amire nyilván semmiféle díjazás sem illeti meg: az az időszak nem számít bele a szabadságra jogosító időszakba:

TBJ-ből:

8. § Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve

1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;

3.

b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;

c) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti;

d) arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.

 

 Mtv-ből:

Rendes szabadság

130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;

b) a szülési szabadság tartamára;

c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;

d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;

e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és

f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Az általános szabályok szerint szabadság nem jár a munkaviszony szünetelésének időtartamára, kivéve a Munka tv. 130. § (2) bek.-ben nevesített esetekben. (Így szabadság jár a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára, függetlenül attól, hogy jogosult-e a munkavállaló táppénzre, vagy sem. A munkaviszony megszüntetése esetén a felmentés időtartamára is, a szabadsággal töltött idő is jogszerző idő.)  

Üdv.

 

 

[kedd]

Kedevs Magdi!

Ez nem az amit a munkakörvénykönyvben meg lehet nézni. Ilyenkor a gyakorlatban azt csináltuk. hogy nem engedélyeztük a dolgozónak, hogy Ő állapítsa meg az utolsó napját, hanem mi kiszámoltuk, hogy mennyire elég a szabadság, és azzal a nappal mehetett el. Én most nem tudok neked erre paragrafust másolni, amit sajnálok, de más biztos tud neked küldeni. De ilyen esetben nem a dolgozó határozza meg hogy mikor megy el.

Kedd

[melcsi62]

Szia Kedd!   Az engem is érdekelne, hogy milyen gyakorlat lehet az, amikor - próbaidő esetét kivéve -,  a cég/munkáltató úgy dönt, hogy nem rendes felmondással, nem közös megegyezéssel egy adott napon  megszünteti a dolgozó munkaviszonyát, úgy hogy nem ír mondjuk rendkívüli felmondást a munkaviszony megszüntetéséhez. 

Mert olyan van, hogy a munkaszerződés melléklete, vagy maga a munkaszerződés tartalmaz a rendkívüli felmondásra okot adó körülmények leírásánál esetleg olyat, hogy a 3 napos igazolatlan hiányzás, vagy akár egy napos igazolatlan hiányzás is okot ad rendkívüli felmondásra.. (de azért ott is mielőtt kiléptetnénk, azért van egy rendkívüli felmondás, amit azért célszerű megelőzni egy felszólításnak, hogy igazolja a távollétét, mert lehet, hogy ugyan nem fizetett távollétként, de fizetésnélküli igazolt távollétként azért méltányolni lehet a távolmaradását, ami jobb ha a rendkívüli felmondás előtt derül ki, mint a munkaügyi bíróságon..)  Ha a munkáltató elfogadta a dolgozó felmondását, megjelölt dátum szerint, s ezek szerint akkor közös megegyezéssel, ha nem ragaszkodott a felmondási idő letöltéséhez, vagy nem közölte, hogy nem fogadja el, merthogy rendkívülivel ő küldi el...   Ha megtalálod a hivatkozást tedd már fel légyszi!  Üdv.

 

[kedd]

Melcsi!

Neked válaszolva közlöm, hogy nem veséztem ki ilyen mélységben a témát és teljesen igazad van, mert mindent írásban le kell rögzíteni és a dolgozóval át kell vetetni.Valamint először fel kell szólítani. hogy igazolja a napokat. Az tény, hogy ha 11-én beadta a felmondását először a szabadságos napokat időarányosan ki kell számolni és a dolgozóval egyeztetve, ha nem áll vissza a munkába, akkor azzal a nappal kell megegyezni vele amikor még jár neki a szabadság. 

[bacsmagdi]

Szia Melcsi.

Egyezzünk meg annyiban hogy a gyakorlat sajnos nem úgy működik mint ahogy a nagy könyv szerint meg van írva. Ha rajtam múlna rendkívülivel repülnének, de nem rajtam múlik, hanem a területi vezetőn aki tőlünk 500 km-re van és nagyívben nem érdekli az egész csak tűnjön el az ember.

Én kapok egy papírt arról hogy xy felmondott és számoltassam le, mikor felhívom a területi ügyintézőt hogy legalább egy jelenléti ívet szerezzek akkor közlik hogy "hát az ember nem dolgozik egy hete,nem tudják hol van, de nem is érdekel senkit csak számoltassam le ha már felmondott" és kb ennyi. Nem küldhetem el rendkívülivel, mert nincs rá jogosultságom hogy egy területi vezetőt felülbíráljak. A kezemben meg csak egy aláírt rendes felmondás van. Sajnos ez előfordul, bosszantó, de ez van. És ilyenkor az a dolgom hogy törvényes mederben tartsam a dolgokat amennyire csak tudom, mindenféle támpont nélkül. Még jó hogy szeretem a munkám különben néha kétségbeesnék :)

Ezért is fontos hogy az igazolatlan csökkenti e a szabadsgáot.

[melcsi62]

Szia Magdi és Kedd!

Kedd!   Ha a dolgozó beadta a felmondását ée elfogadtam (mint munkáltató) azzal a nappal a munkaviszony megszűnését, amivel beadta, akkor két dolog van: a muunkáltató esetleg elfogadja a távollétét igazolt nem fizetett távollétnek, (ami szerintem ha nem napi 1-2 órás elengedésről van szó), hanem teljes munkanapot érint, akkor az is kiesik a fizetett szabadságot megalapozó időszak számításból, vagy ha van még neki szabadsága, akkor esetleg a munkáltató elfogadja fizetett szabinak  (függetlenül attól, hogy arról a munkáltató előzetesen nem értesítette, illetve a dolgozó  nem a munkáltató előzetes engedélye alapján volt szabin) de azzal a nappal számoltatom le, amelyik nappal  a munkavállaló a megszüntetést kérte, és a munkáltató elfogadta,  miközben nyilván minden bevallásán és papírjám szerepeltetem a kieső napjainak a számát a megfelelő jogcímmel.    DE nem is ez a válaszolásom lényege, hanem amit az utolsó mondatodban írtál...    Ha a dolgozó kéri a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel (tehát kéri a felmondási időtől való eltekintést), akkor attól, hogy a dolgozónak esetleg van még fizetett szabadsága bennt, a ki nem adott/vett szabadsága az szabadságmegváltásként fizetendő ki...  Tehát ha egy munkavállaló mondjuk augusztus 21-én kéri megszüntetni a munkaviszonyát,  aug.19-én bejelentve, akkor ha ezt, mint munkáltató elfogadtam, és van még a dolgozónak 5 nap ki nem vett/adott szabija, akkor azt szabadságmegváltásként rendezem..

Magdi!  Szinte sehol semmi nem úgy működik betűre, ahogy a nagykönyvben meg van írva - ez biztos.

De, ha a munkáltatói jogkör gyakorló elfogadta a dolgozó felmondását  (létezik fax, e-mail,stb.) akkor a cég munkaügye felé intézhet hivatalos levelet, melyben leírja, hogy hozzájárul-e a dolgozó által megjelölt napon történő munkaviszony megszűnéshez.., valamint a jelenléti ív-ből munkaidőjelentésből (bérszámfejtés alapja!)  hiányzó napokkal mi van.  A közös megállapodás, attól is közös megállapodás, hogy mind a két fél aláírja, aki arra jogosult..   Egy biztos, én nem számfejtenék munkaidőjelentés nélkül.    Egy ellenőrzés alkalmával a papirokat sajna fel kell tudni mutatni, amiért először a számfejtőt/munkaügyest fogják csesztetni, tehát ha neked kell az ügyintézést lefojtatni, akkor szerintem levélben, fax-on, e-mailben, valamiben kényszerítsd ki a szükséges dokumentumokat és ukászt a munkáltatói jogkör gyakorlótól. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos leszámolási iratok munkáltatói oldalról való aláírása is munkáltatói jogkört gyakorló aláírása...    

De nyilván a saját felelősségére mindenki úgy jár el, ahogy azt legjobbnak látja..  Üdv. 

[szaboicus]

Szia!

Szerintem ha a munkáltató nem számoltatta el a kieső idő(k)ről, akkor ezzel a felmondási idő letöltésétől is eltekintett.Így 24-vel állítanám ki a papírjait közös megegyezéssel "Igazolatlan" kieső napok nélkül.Üdv.Icus.