Megbízásiszerződés

[judit1961]

Sziasztok! Abba szeretném a segítségeteket kérni, hogy a Kft megbízásiszerződéssel szeretnee foglalkoztatni üzletkötőt. Jutalékos rendszerbe lenne kifizetve a megbízott.Kérdésem az lenne, hogy e jogcímnél milyen járulék bevalláés fizetéskötelezettség van? Mire kell fogyelni ha megbízásiszerződést köt a Kft /munkaügyiszempontból/

köszönöm előre is a segítségeteket. /Ilyen témám még nem volt/ 

[mifer2]

A megbízási jogviszonyról itt a fórumon elég sok hozzászólás volt. Javaslom, hogy egy kicsit kutakodj utána, mert elég széleskörű a kapcsoló feladat. Munkaügyi szempontból arra kell figyelni, hogy ez ne legyen bújtatott munkaszerződés. Ne rendelkezzen a megbízó a megbízott munkaideje felett, saját eszközeivel végezze a feladatot, ne legyen felettese. Járulékfizetés előtt még nyilatkoztatni kell  a megbízottat, hogy milyen költségelszámolási módot választ (tételes v. átalány), van-e máshol munkaviszonya? Szerintem át kellene egy kicsit tanulmányozni az szja törvényt, ill. tbj. tv-t

[stamasi]

Szia Judit!

Megbízási szerződésnél arra kell ügyleni, hogy semmilyen körülmény nem utalhat a munkaviszony szabályaira a két fél között létrejött kapcsolatra vonatkozólag. A megbízási szerződés alapján a megbízottnak egy bizonyos ügyet kell ellátnia, a Ptk. szabályai szerint. Nincs munkaideje, nincs íróasztala, nincs szabadsága, nincs főnöke, stb. Szerződéses kapcsolatukat saját elhatározásuknak megfelelően alakítják a felek A megbízott nem dolgozhat a megbízó munkaeszközeivel, az általa meghatározott időben, helyen, nem végezheti utasításai szerint a munkát, mert ez esetben nem megbízási, hanem munkaviszony áll fenn a felek között.

A megbízási jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri az említett alsó összeghatár 30-ad részét.

Ha nem éri el, akkor 36 % szja-t, és 11 % ehot kell fizetni.

Ha eléri, akkor:

Ha nincs munkaviszonya:

29 % TB járulék, 8,5 % nyugdíjjárulék, 7 % eg.b. járulék, 1950 Ft (vagy arányos része nem teljes hónap esetén) tételes eho, szakképzési hozzájárulás

Ha van munkaviszonya:

29 % TB járulék, 8,5 % nyugdíjjárulék, 4 % eg.b.járulék, eho nincs, sem tételes, sem százalékos, szakképzési hozzájárulás

Üdv.: Szilvi

[stamasi]

Még kiegészíteném, hogy a fizetendők alapja a járulékalapot képező jövedelem, (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj.)

(Szja szempontból az önálló tevékenységből származó jövedelmek szerint kell eljárni.)

Üdv.: Szilvi

[judit1961]

Szia Szilvia!

 

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, nagyon sokat segítettél, mert konkrétumokat kaptam Tőled!

További szép napod.

üdv:Judit 

[KovacsJ]

Szia stamasi! A járulék alapja a br 90%-a? (ha nem nyilatkozik) Az szja előleget hogyan levonni? Kovácsné

[stamasi]

Szia Kovácsné!

Önálló tevékenységből származó jövedelemről van szó, amikor a bevétel nem egyenlő a jövedelemmel. 

1. Az adóalany dönthet úgy, hogy a bevételből levonja az SZJA törvény által elfogadott költséghányadot. Ez a költséghányad az önálló tevékenység bevétele esetében 10 %. Ha így dönt az adóévben az összes önálló tevékenységére ez a módot kell alkalmazni.

2.Dönthet úgy is, hogy az önálló tevékenysége esetében  levonja az igazolt és elfogadott költségeket. A levonható költség nem lehet több, mint a bevétel 50 %-a.

A jövedelem után az adót:

Fő szabály szerint 36 %-os adókulccsal kell kiszámítani,

Ha az adóalany nyilatkozik a kifizetőnek, hogy a várható összevont adóalapja z 1.700.000 Ft-ot nem éri el, akkor az adót a kfizető az adótábla alapján állapítja meg. Ha a jövedelem ugyanattól a kfizetőtől származik, a jövedelmet göngyölíteni kell.

Példa a kérdésedre:

Az adóalany az adott hónapban 400.000 Ft bevételt kapott. Költségeiről nem tesz nyilatkozatot és az általános szabályok szerinti adóelőleg levonását kérte.

Bevétel 400.000

Jövedelem: 360.000

Adó: 360.000 x 0,36 = 129.600.

Ha 250.000 Ft költségről például nyilatkozik, akkor a bevétele 400.000, költsége 200.000 (mert csak 50 %-ot lehet figyelembe venni), a jövedelme 200.000. Adó: 200.000 x 0,36 = 72.000.

Tehát, ha nem nyilatkozik, akkor igen 90 % az adó alapja.

Üdv.: Szilvi

 

[KovacsJ]

Szia Szilvi! Köszönöm a gyors választ. Kovácsné