Ügynöki nagyker.? - Nagyker.?

[perfekt_saldo]

Sziasztok!

Egy bt azzal foglalkozik, hogy felkeresi a potenciális vevőket (kereskedőket) és bútorokat próbál eladni (pl. katalógus, szórólap segítségével), majd ha összejön az üzlet, megvásárolja a gyártótól és ő számlázza ki a kereskedőnek. Így nincs se üzlete, se raktára, mivel ha létrejön az üzlet, akkor felrakja a bútort a kocsira és elviszi a kereskedőnek.

Ez a tevékenység minek minősül? Lehet-e ügynöki nagykereskedelemnek minősíteni?

Vagy ez bútor nagykereskedelemnek minősül? Ha igen kell-e üzlet vagy működési engedély köteles-e a tevékenység?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Üdv

[garbo50]

Szerintem ez bizományi konstrukciónak minősül, amikor ugyanis bizományi szerződést köt a megbizó (gyártó) a bizományossal, aki saját nevében megbízásból másnak értékesít. A számlát a vevő felé a bizományos állítja ki a megbízó által közölt ár szerint.

A vevő felé kiállított számla teljesítésének időpontjával - vagyis az eladás teljesítésekor - kell a megbízónak is a bizományos felé a számlát kiállítani, illetve a teljesítés időpontját is ezzel a dátummal azonosan feltüntetni.

A megbízó a bizományosí díjjal csökkentett értéken állítja ki a számlát, így kapja meg a bizományos a konstrukcióért az őt megillető juttatást.

Ebben az esetben nem kell üzlet, mert a gyártó raktárából értékesít.

lehet másnak van más ötlete erre a tevékenységre, nekem ez ugrott be róla.

Üdv

 

[validitas]

Szia!

 Szerintem ez jó ötlet. Fentiekket csak annyiban helyesbíteném, hogy nem a bizományosi díjjal csökkentett értéken kell kiszámlázni az árut. Ugyanis a bizományosi díjat a bizományosnak kell leszámláznia a megbízó felé. A két dolgot (áruértékesítés - ill. szolgáltatásnyújtás) nem lehet összemosni.

Üdv: Böbe 

[garbo50]

Szia Böbe!

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által megfogalmazott bruttó elszámolás elve miatt, a két ügyletet nem lehet nettósítani, hanem két gazdasági eseményről kell bizonylatot kibocsátani, és mindkét mozzanatot könyvelni.

Azért írtam a nettósítást, mert tulajdonképpen itt a számlán a megbízó részéről az nincs feltüntetve, hogy bizományi díj azért sem, mert a szerződés szerint ez tartalmazhat a bizományosnál felmerült egyéb költséget is aminek megtérítésében megállapodtak  Tehát két számla készül az értékesítésről. A megbizó kiállítja az áruról a számlát( elnagyolva) 180-ról, a bizományos a vevő felé 200-ról a kettő közötti az ő tulajdonképpeni bevétele. tehát itt nincs szó szolgáltatásról. A bizományi díj mint olyan csak a szerződésben szerepel és utalás arra, hogy ennyivel csökkentett értéken kapja a bizományos az árut.

A 200 lesz a bevétele a 180 az elábéja és így jelenik meg az árrése, ami jelen esetben tulajdonképpen a jutaléka.

Tehát nincs szó összemosásról. Még ami közrejátszik az áfa szerepe, de erre meg kell keresni az új áfa tv előírásait, a régiben volt erre § de azt ne kérdezd hányas, mert kapásból nem tudom.

Üdv.

[validitas]

Szia!

Nyilván a bizományosi szerződésben szereplő dolgok a mérvadóak. Megállapodhatnak abban is, pl. hogy a bizományos milyen áron adhatja (min. és max.) el az árut, mi lesz a haszonnal, ha a min.ár fölött adja el, stb. De ha kikötnek bizományosi díjat vagy jutalékot (pl. az adott időszakban átvett  és értékesített áruk értékének x%-a), azt a bizományosnak a megbízó felé számláznia kell.  Éppen a bruttó elszámolás elve miatt.

Ha csak 180-ért megveszi és 200-ért eladja, ennyi történik és semmi más, az nem bizományosi konstrukció, hanem sima kereskedelmi ügylet, árubeszerzés és értékesítés.

Üdv: Böbe 

[garbo50]

Szia !

Igen ez a lényege ennek az ügyletnek, amit az utolsó mondatodban írtál, hogy tulajdonképpen úgy működik, mint egy síma kereskedelmi ügylet, csak a szerződés utal arra, hogy miről is van szó. Valamikor vot ilyen ügyletről szó itt a fórumon akkor tüzetesebben utánna néztem, azért merem így konkrétan ezt állítani. De most ha agyonütnek sem tudom alátámasztani. Arra emléákszem, hogy volt olyan, hogy külföldi volt a megbizó, volt olyan, hogy vételi és eladási. Lehet volt ilyen  írás ennek a honlapnak az aktuáli hírei között is. Tehát nem csak saját kútfő ahonnan merítek, csak arra emlékszem ez volt a lényeg. Hátha valaki emlékszik ezekre a kérdésekre, vagy a kérdező így már az ügylet besorolását illetően konkrétan tud keresni az ügyben.

Üdv.

[garbo50]

Sziasztok!

Közben találtam valamit a régi olvasottakból

http://www.kalkulator.hu/?wa=ekal0716h&cid=36187&fejezet=5&tartalom=0&alfejezet=0

Talán ez segít a beazonosításban

Üdv.

[validitas]

<>A  kalkulátor.hu-n  van egy cikk,Kovácsné Álmody Judit írta. Ugyanazt tartalmazza, amit te is írtál, hogy a bizományosi díjjal csökkentett értéken számláz a megbízó.  Ezzel csak azért nem értek egyet teljes mértékben, mert az is írja, hogy a bizományosi tevékenység egyfajta közvetítői tevékenység, és nem lesz tulajdonosa a terméknek, amelynek beszerzését vagy eladását közvetíti. Akkor viszont a díját is számláznia kell, és nem a megbízó számláz csökkentett áron.  Majd még elmélyedek ebben a témában, de ha valakit érdekel a cikk, itt találja:

http://www.kalkulator.hu/?wa=ekal0716h&cid=36187&fejezet=5&tartalom=0&alfejezet=0

Üdv: Böbe 

<>

 

[garbo50]

Szia Böbe!

Azért rátaláltam nehezen, hogy az ügynöki és a bizományosi tevékenységet az áfa tv is eltérően értelmezte ( tudtam hogy valahol olvastam róla, de a koromnál fogva olyan vagyok mint a bébi elefánt nehezen tanulok és könnyen felejtek) 

A bizományos által kötött szerződések kettőssége – az áfa-rendszerben – jelen esetben azt jelenti, hogy vételi megbízásnál a harmadik személlyel szemben a bizományos saját nevében jár el és így az általános szabályok szerinti termékértékesítési tényállást valósítja meg. Ez az áfa-törvényben nevesítésre kerül akként, hogy a termékértékesítés szabályait kell alkalmazni a bizományos és a megbízó közötti kapcsolatban is. (Az Áfa tv. 6.§ (2) bek. c) pontja szerint termékértékesítésnek minősül különösen a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között.) Ezzel a bizományos úgy integrálódik az áfa-rendszerbe, mintha saját számlás felvásárlóként működne.

 

Az ügynök közvetítői tevékenységének díja után önálló szolgálatásnyújtóként adózik, és értékesítésének teljesítési helye is a bizományostól eltérő módon adódik. A bizománnyal szemben az ügynök a megbízás alapján megbízója nevében és javára (tehát nem a saját nevében) jár el, ezért az Áfa tv. az ügynököt szolgáltatásnyújtóként kezeli (Ptk.474.§).

http://www.apeh.hu/regiok/kozepmagyarorszag/aktualis/ugynoki_tev.html

 

Üdv.

[validitas]

 Köszönom a részletes leírást. Engem is ez a kettősség zavart meg:

” Ebből fakadóan a bizományos az egyszerű megbízási (ügynöki), illetve az egyszerű adásvételi (saját számlás) konstrukció között helyezkedik el."

Üdv: Böbe