tagikölcsön átadás után illeték
Elküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 amMegtudná valaki kapásból mondani, hogy 2008. jan.1-től a vissza nem fizetett (a tag által véglegesen átadott) tagi kölcsön után mennyi illetéket kell fizetni?
Köszönöm
Oldal: 1 / 1
Elküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 amtagikölcsön átadás után illeték
Elküldve: pén. márc. 07, 2008 12:14 pmSzia!
Ezt kaptam nemrégiben egy hírlevélben, remélem segít. Üdv Babu
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Az illetéktörvény 2008. január 1-jétől hatályos 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is.
A Ptk. és a számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tag által a társaság részére nyújtott kölcsönt (tagi kölcsönt) kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, azaz a kölcsön nyújtásáról okiratot kell kiállítani. Azzal, hogy a tag az általa nyújtott kölcsön miatti követeléséről lemond, azaz követelését elengedi, a társaság ingyenesen vagyont szerez, a tulajdonossal szembeni kötelezettsége összegében.
Ezt támasztja alá a kötelezettség elengedésének számviteli elszámolása is.
A módosítás következtében a kötelezettség elengedése miatti vagyonszerzést illetékfizetési kötelezettség terhel, amelyet a társaságnak, mint vagyonszerzőnek kell megfizetnie.
Az ilyen ajándékozást az illetéktörvény 11. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az ajándékozási illetéket az állami adóhatóság fogja kiszabni. A kiszabott ajándékozási illetéket az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni.
Az ajándékozási illeték mértéke az illetéktörvény 12§ (1) b pontja alapján:
| Csoport | Az illeték általános mértéke |
| I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) | 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után |
| II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 18 millió forintig 15%
35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% |
| III. Minden más megajándékozott terhére | 18 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 40% |
Mindezekkel kiegészítve egy tagi kölcsön elengedésének előnyeit és hátrányait összegyűjtve az alábbiakat kell mérlegelnünk.
Előnyök:
- A társaságban ez rendkívüli bevételként jelentkezik, mely az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha a társaság veszteségei kapcsán nem tud megfelelni a hatályos GT előírásoknak, így könnyen rendezheti a saját tőke összegét.
- Ugyan rendkívüli bevétel, de a társasági adótörvény az eredeti jogosult által elengedett követelésekkel csökkenti az adó alapját, tehát nem kell a bevétel után társasági adót fizetni.
Hátrányok:
- Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló törvény adóalapba az adózás előtti eredményt rendeli, melynek része a rendkívüli bevétel is. Az elengedett követeléssel adóalapot nem lehet csökkenteni, tehát a bevétel kapcsán 4%-os adókötelezettséggel kell számolni.
- A bevétel az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha azonban a társaság később jelentős nyereséget mutat ki, akkor a felhalmozódó eredménytartalék csak osztalékként vehető ki, így azt adókötelezettség terheli.
- Az elengedés kapcsán a társaság vagyoni értéket szerez, mely után illetékkötelezettség keletkezik.