Osztrák cégnek fizetett kamat

[gylevente]

Sziasztok!

Némi megerősítést várnék az alábbi elképzelésemben.

Alapszitu: Osztrák GmbH. (a továbbiakban: GmbH) magyaroszágon bejegyzett Kft-nek (a továbbiakban: Kft.) devizahitelt nyújtott kb. 2 évvel ezelőtt. A GmbH. 2 oszták magánszemély tulajdonosa ugyanaz amint a Kft. 2 magánszemély tulajdonosa (50-50%), azzal az eltéréssel, hogy az egyik oszták magánszemély a Kft-ben, a másik pedig a GmbH-ban ügyvezet.

A GmbH. tagi hitelt adott EUR-ban a Kft. részére, mely a Kft. magyar számláján forintban került jóváírásra. A kft. ezt magyaroszágon telek vásárlására és azon épület létesítésére (beruházás) fordította.

Kölcsönkamatként a vonatkozó szerződésben a Kft. számlavezető bankja által közétett EUR-alapú beruházási hitelkamatot meghaladó mértékű kamat került megállapításra. De úgy, hogy a Kft-t kamatfizetési kötelezettsége csak a beruházás üzembehelyezését követő év január 01-től (azaz 2008.01.01-től) áll fenn. Természetesen a megállapított kamatmérték hivatott behozni az előző két esztendő kamatnélküliségét.

Kapcsolódó -megerősítésre szoruló- megoldásaim:

1.) Jól gondolom, hogy a tulajdonosi szerkezetre tekintettel a Tao. szempontjából lényegében kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletről van szó?

2.) Társasági adóalapkorrekció a 2006. és 2007. évek vonatkozásában elkerülhető a kamatfizetés nélküli időszak miatt, hiszen a szerződés szerint van -a piaci mértéket elérő- kamat, csak annak fizetése egy ún. türelmi idő alatt nem volt kötelező, csak utána. (Ennek megfelelően a számvitelben sem aktivált, sem pedig elhatárolt kamat nem volt 2006-ban és 2007-ben.)

3.) 2008-tól a GmbH-t megillatő kamat a Kft. által egyszerűen kitalásra kerül Ausztriába, melynek alapja a kölcsönszerződés és egy esedékességi (fizetési) értesítő a GmbH-tól. (Mert a kamat nem számlaköteles tudomásom szerint ilyen esetben.)

4.) Elfogadható-e az. hogy a GmbH. a beruházáshoz térítés nélkül átad x nm csempét, ajtólapokat és egyedileg aktiválható berendezsési tárgyakat, melyek egy dokumentált piaci értéken kerülnek aktiválásra? Hogyan bizonylatolható ez, elegendőe-e egy megállapodás, melynek melléklete egy eszközlista. Ennek az ügyletnek van-e ÁFA vonzata Magyarországon?

Köszönöm előre is a segítségeteket. 

[BaraMa]

1. Ha két társaságnak ugyanazok a magánszemély tulajdonosai 50 %-50 %-ban, akkor nincs közöttük a társasági adótörvény értelmében kapcsolt vállalkozási jogviszony.

Ha azonban az egyik tulajdonos egyben ügyvezető is és a társasági szerződés értelmében pld. a vezető tisztségviselők kijelölése nem taggyűlési hatáskör, hanem megteheti azt az ügyvezető is - akkor már fennáll a kapcsolt vállalkozási jogviszony.

Erre vonatkozóan van állásfoglalásom az adóhivataltól. Ha gondolod holnap az irodából el tudom küldeni.

2. Mivel nem volt kamatfizetés - ezért nincs társasági adóalap-korrekció.

3. Bármilyen számviteli bizonylat alapján elszámolható és kiutalható a kamat - nincs számlakiállítási kötelezettség.

4. Természetesen bárki adhat térítés nélkül eszközt a társaságnak. Ennek szintén kell egy számviteli bizonylat, amelyen tételesen szerepelnek az eszközök, illetve azok piaci értéke.

Ezalapján aktíválható - de a 48. passzív időbeli elhatárolás között fog szerepelni. Minden évben annyival csökkentheted az időbeli elhatárolást - amennyi a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás összege.

Változás 2007.01.01-től a társasági adó törvényben, hogy a térítés nélküli eszközátvételnél az adózás előtti eredményt az átvett eszköznek az átadónal kimutatott könyv szerinti értéke csökkenti, mégpedig az átadó nyilatkozata alapján, viszont egyösszegben az átvétel adóévében, függetlenül a számviteli elszámolásban alkalmazott időbeli elhatárolástól.

Mivel közösségen belüli termékértékesítésről van szó - szerintem az ügyletnek nincs ÁFA-vonzata.

Üdvözlettel!