Utólagos árengedmény adóvonzata

[Virgo14]

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy utólagosan adott ill kapott árengedmény (mely a fizetési határidő elött történő fizetés esetén aktuális) esetében az engedmény mekkora része adóköteles, illetve mire kell odafigyelni?
Köszi előre is a válaszokat!

[stamasi]

Szia!

Mivel az engedmény a határidő előtti fizetéshez kapcsolódik skontó-ról van szó, itt nincs az adónál változás, tehát a számla adóalapja és adója ugyannyi marad.

A vevőnél, - aki kapja az engedményt - pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni.

A szállítónál - aki adja az engedményt - pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Üdv.: Szilvi

[stamasi]

Példa:

A szállítónál:

Számla összege:

nettó 5.600.000, áfa 1.120.000 bruttó 6.720.000, számla könyvelése: T311-K91 = 5.600.000, T311-K467 = 1.120.000

Megállapodnak a határidő előtt fizetésben 26.000 Ft skontó díj ellenében.

Vegyes bizonylatról, a megállapodás alapján (például levél) könyvelés:

T87-K311  = 26.000

Megjön a pénz a bankba

T384-K311 = 6.694.000

 

[Virgo14]

Szia!

 

Ezekkel a dolgokkal tisztában vagyok, köszi, viszont nekem azt mondták, hogy az árengedmény adóalap növelő lehet, és ezért szükséges vmilyen küszöbérték miatt megbontva könyvelni a skonto értékét. Tulajdonképpen erre keresek választ.

[madora100]

Csak részben értek egyet. A skontókénti kezelés rendben van. De... skontót nem lehet szabadon, adóalap korrekció nélkül adni. Skontónak  csak a Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja, illetve az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja szerinti feltételnek, mértéknek megfelelő - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény minősül. Abban az esetben, ha az engedmény meghaladja a késedelmi kamattal arányos mértéket, a meghaladó részt [a követelés, a kötelezettség számlázott (teljes) értéke, valamint a pénzügyileg rendezett összeg és a késedelmi kamattal arányos összeg együttes értékének különbözetét], a pénzügyi rendezés könyvelése és a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása után a követelés, illetve a kötelezettség számlán maradó összeget onnan ki kell vezetni, hiszen az eladónak most már nincs követelése, a vevőnek pedig nincs kötelezettsége. Ezt a kivezetést azonban nem lehet másként minősíteni, mint elengedett követelést, illetve elengedett kötelezettséget.Az elengedett követelést az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Az elengedett kötelezettséget az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja  szerint  az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.

[stamasi]

Bocsánat, akkor nem értettem rendesen a kérdést.

A "küszöbérték" amire gondolhatsz:

(A számv.tv. szerint:  85§. 3. bekezdés o. pont: a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegét,)

Akkor lehet így (a fentiek szerint) elszámolni a skontót, ha az így adott engedmény a késedelmi kamattal arányos.

Ha az engedmény a késedelmi kamat mértéke feletti akkor elengedett követelésként a rendkívüli ráfordítások között kell szerepeltetnie a szállítónak, és itt jön be a társasági adóalap növelő tétel.

Üdv.: Szilvi

[juli9]

Virgo!

 Szerintem a fentieken túl nem árt figyelni az illetékre is. A késedelmi kamatot meghaladó engedmény (a kedvezményezettnél) illetékköteles, mivel ingyenesen átengedett pénzeszköznek minősül.

Juli