Szia!
Mivel az engedmény a határidő előtti fizetéshez kapcsolódik skontó-ról van szó, itt nincs az adónál változás, tehát a számla adóalapja és adója ugyannyi marad.
A vevőnél, - aki kapja az engedményt - pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni.
A szállítónál - aki adja az engedményt - pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.
Üdv.: Szilvi
Példa:
A szállítónál:
Számla összege:
nettó 5.600.000, áfa 1.120.000 bruttó 6.720.000, számla könyvelése: T311-K91 = 5.600.000, T311-K467 = 1.120.000
Megállapodnak a határidő előtt fizetésben 26.000 Ft skontó díj ellenében.
Vegyes bizonylatról, a megállapodás alapján (például levél) könyvelés:
T87-K311 = 26.000
Megjön a pénz a bankba
T384-K311 = 6.694.000
Szia!
Ezekkel a dolgokkal tisztában vagyok, köszi, viszont nekem azt mondták, hogy az árengedmény adóalap növelő lehet, és ezért szükséges vmilyen küszöbérték miatt megbontva könyvelni a skonto értékét. Tulajdonképpen erre keresek választ.
Bocsánat, akkor nem értettem rendesen a kérdést.
A "küszöbérték" amire gondolhatsz:
(A számv.tv. szerint: 85§. 3. bekezdés o. pont: a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegét,)
Akkor lehet így (a fentiek szerint) elszámolni a skontót, ha az így adott engedmény a késedelmi kamattal arányos.
Ha az engedmény a késedelmi kamat mértéke feletti akkor elengedett követelésként a rendkívüli ráfordítások között kell szerepeltetnie a szállítónak, és itt jön be a társasági adóalap növelő tétel.
Üdv.: Szilvi
Virgo!
Szerintem a fentieken túl nem árt figyelni az illetékre is. A késedelmi kamatot meghaladó engedmény (a kedvezményezettnél) illetékköteles, mivel ingyenesen átengedett pénzeszköznek minősül.
Juli
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég