Sziasztok! Igaz, hogy nem vagyok ügyvéd.. de ha társaság legfőbb szerve úgy dönt, hogy pótbefizetést rendel el.. és a döntést megelőzően a társasági szerződésben az volt, hogy pótbefizetésre a tagok nem kötelesek.., akkor ezen a bizonyos taggyűlésen, amikor úgy módosítják a megelőző álláspontjukat, hogy de igen pótbefizetésre kötelezettek a tagok, ha...... ezzel tagok arról is döntést hoztak, hogy a társasági szerződést arra kell módosítani, hogy a pótbefizetési kötelezettség mostantól vonatkozik a tagokra.. a társasági szerződésmódosítást pedig a cégbíróságon keresztül kell vinni x napon belül.
Ha a társasági szerződés tartalmazza a pótbefizetés feltételeit.., akkor igen, a tényleges pótbefizetés összegszerű elrendelésénél már elég csak a taggyűlési jkv.., hogy most már úgy ítélik meg pld-ul, hogy szükséges x Ft-ot befizetni.. .
Ha nem arról a pótbefizetésről van szó, amiről a GT 120.§-a rendelkezik, akkor az szerintem nem az a pótbefizetés, amit a számviteli törvény a saját tőkén belül lekötött tartalékként ír elő kimutatni.
Valahol olvastam korábban valami szakmai kérdés-válaszban, hogy a számviteli törvény 38.§-ában szereplő pótbefizetés KFT esetében a GT.120.§-ára épülve..
De nyilván Te döntöd el, hogy simán egy taggyűlési jegyzőkönyv alapján, olyan társasági szerződés mellett, ami kimondja, hogy a tagok a veszteség fedezetére pótbefizetésre nem kötelezettek.. azt a befizetett összeget hová könyveled és majd hol mutatod ki a mérlegben, illetve ha ez kérdéssé válik valamilyen apropó kapcsán, akkor az elszámolás, beszámoló készítés felelőssége miként csapódik.
Tehát tekintsd csak magánvéleménynek. Üdv.