Szia Rozália!
Mérlegfordulónapi árfolyam-különbözet
2006.03.13, Kovácsné Álmosdy Judit
Egyre nehezebb helyzetben leszünk annak következményeként, hogy a különböző adótörvényeket évente többször, más törvényekkel együtt módosítják. Így hiába vásárolunk meg egy-egy nyomdai kiadványt, nem biztos, hogy az éppen hatályos törvény szövegét tartjuk a kezünkben. Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor on-line jogtárat célszerű használni, illetve olyan kiadványt, amelyet folyamatosan frissítenek.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt - az általánosnak tekinthető 2004. év végén történő módosításán kívül, - módosították a 2005. évi költségvetésről szóló törvényben is. Ezért ezt a módosítást ne keressék a 2005. év elején már meglévő nyomdai kiadványokban! (A 2006-osban viszont benne van.)
Tehát, amiről most írok, az 2005-től tekinthető új szabálynak, de már a 2004. évi beszámoló elkészítése során is alkalmazható volt, a visszamenőleges hatálybaléptetés miatt.
A külföldi pénzértékre szóló, meghatározott eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó árfolyam-különbözet társasági adóalap-módosító tényezőként történő kezeléséről van szó.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-a alapján mindannyian tudjuk, - és ez a szabály nem változott, - hogy az üzleti év végén az összes külföldi pénzértékre szóló eszközt és forrást értékelni kell. (Ezt megelőzően természetesen el kell számolni az értékvesztést, vagy azok visszaírását, ha azok vannak, illetve kötelező ránk nézve az elszámolásuk.)
Ezt követően össze kell hasonlítani minden devizás tételre külön - külön a könyv szerinti értéket a mérlegfordulónapi (általában december 31-ei) értékkel, és meg kell állapítani az árfolyam-különbözeteket. A választott árfolyamunkat a számviteli politikánkban találjuk meg.
Az összehasonlítás eredményét összevonjuk (összeadjuk), és megkapjuk a mérlegfordulónapi összevont árkülönbözetet, mely lehet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.
A számviteli politikánknak vagy értékelési szabályzatunknak tartalmaznia kell azon előírásunkat, hogy mikor tekinthető ez az árfolyam-különbözet jelentősnek. Vagyis milyen mértékű hatást gyakorol a mérlegben szereplő eszközök és források értékére, illetve az eredményre.
Amennyiben a megállapított összevont árfolyam-különbözet jelentős mértékű, akkor a mérlegkészítés időszakában könyveljük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei illetve egyéb ráfordításai között, minden tételre külön-külön. (Megjegyzem, hogy a könyvelés technikai megoldására több módszer is elképzelhető, viszont nagyon lényeges a tételenkénti analitika.)
Ne feledjük azt sem, hogy ma már előfordulhat a belföldi vállalkozások egymás közötti kapcsolataiban is a devizás számlázás!
Ezeket is vonjuk be az év végi értékelésbe! Ezen számviteli szabályhoz kapcsolódik a társasági és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja, mint adóalap-csökkentési lehetőség, valamint a 8. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja, mind adóalap-növelő tétel.
Eszerint, az adózó saját döntésétől függően, a külföldi pénzértékben fennálló egyes követelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam-különbözetével módosíthatja a társasági adó alapját. Tehát nem kötelező, csak lehetőség.
Erről adóévenként lehet dönteni. Csupán azt ne feledjük el, hogy ha egyszer elszámoltuk, akkor ennek megvan a másik oldala is. (A korábbival ellentétes irányú módosítás például, ha az eszköz vagy kötelezettség kikerül a nyilvántartásból.)
A számviteli törvény szerint elszámolt (és könyvelt) nem realizált árfolyam-különbözet a társasági adóalap részét képezi. Tehát a nem realizált árfolyamnyereség után adót fizetünk, a nem realizált árfolyamveszteség pedig csökkenti az adókötelezettségünket.
Ezzel szemben - ha úgy döntünk - a következő tételeket kiemelhetjük a csokorból a társasági adóalap meghatározása során:
-a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközöket, (részesedés, kölcsön, értékpapír,)
-valamint a hosszú lejáratú kötelezettségeket (kapott kölcsön, hitel, kötvény,).
Nem lehet alkalmazni az adóalap-módosítást a fedezeti ügylettel fedezett befektetésekre, és kötelezettségekre!
A társasági adó alapját csökkenteni lehet:
-a befektetett pénzügyi eszközök devizaárfolyamának növekedése miatti értéknövekedéssel, (árfolyamnyereség)
-és a hosszú lejáratú kötelezettségek esetében az árfolyam-csökkenés miatti érték csökkenésével (árfolyamnyereség).
Ha az adóévben a vállalkozás él az adóalap-csökkentés lehetőségével, akkor kötelező az adózás előtti eredmény növelése is az olyan befektetett pénzügyi eszközök és hosszú lejáratú kötelezettségek értékkülönbözetével, melyek az árfolyam csökkenése miatt árfolyamveszteség könyvelését eredményezték. Ilyenek a befektetett pénzügyi eszközöknél az árfolyamcsökkenés, és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél az árfolyam-növekedés.
Ne feledjük, hogy a társasági adó rendszere tételes nyilvántartást (eszközönként, kötelezettségenként) kíván meg!
A későbbi években a korábbival ellentétes irányú társasági adóalap-módosítást kell végrehajtani, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdésének dzs/b) pontja, valamint a 8. § (1) bekezdésének "dzs/b." pontja értelmében.
Vagyis az olyan befektetett pénzügyi eszköz és hosszú lejáratú kötelezettség esetében, amelyekre vonatkozóan az elmúlt években módosítottuk az adóalapot, (növeltük vagy csökkentettük,) az állományból való részbeni vagy teljes kikerülésekor, az előzővel ellentétes irányú adóalap-módosítást hajtunk végre. Ilyen esetek lehetnek például:
-a hosszú lejáratú kötelezettség átsorolásra kerül a rövidlejáratúak közé,
-értékvesztés elszámolására kerül sor,
-realizálódik az árfolyam-különbözet.
(Kovácsné Álmosdy Judit)
Remélem tudtam segíteni.
Üdv. Olga
