Helló Palmika!
Az APEH ugy gondolkodik, hogy ha pénzért van bérbeadás, és az órák nem lettek a vállalkozás nevére iratva, akkor a közmüdijak megemelik a bérleti dijat. Igaz,hogy aztán költségként el is számolhatja, de elvesztette a 10 %-os költséglehetőséget, és igy többet adózik.
Jelen esetben ingatlanbérbeadás nincs, sőt közmüórabérbeadás sincs. Van egy megállapodás, hogy az almérőn lévő fogyasztás a kft fogyasztása. Közösen használnak egy ingatlant. A magánszemély nem végez semmilyen bevételszerző tevékenységet. A kft nem müködik kifizetőként, tehát egyéb jövedelemként sem tudom értelmezni. A közös ingatlanhasználat miatt, a közmüköltséget közösen fizetik fogyasztásuk arányában. Egy probléma van az, hogy a főóra a magánszemély nevén van, aki viszont semmit sem adott bérbe. Szerintem nem kell vele foglalkozni, szépen az almérő szerint megosztani a fogyasztást. Gondolkodtam rajt, hogy még hogyan lehetne elintézni a dolgot, pl, a kft átutalja a részét a szolgáltatónak, majd a magánszemély sem fizeti ki csekkre, hanem személyesen bemegy az irodára és megkérdezi, hogy mennyi tartozás van még a számláján, és ha lehet ott befizeti vagy kér egy üres csekket és azon befizeti a különbözetet. De ezt hülyeségnek találom.
De hátha még valakinek van ötlete. Én már találkoztam olyannal, pl, osztatlan közösségben, van egy megyeijogu városban egy udvar, kb 10 lakással, bolttal, mühellyel, és egy választott képviselővel. A tulajdonosokalmérős vizórával, de egy főórával rendelkeztek, és a főóra mindig jóval többet mutatott mint az almérők összege. Negállapodtak, hogy az ingatlanban lévő személyek száma alapján osztják szét a vizdijat. A vállalkozások igy számolták el költségként.
A másik, 3 bolt van egymás mellett, de csak a középsőben vannak a főórák, a szélsőkben csak almérők. A középső bérlő a z órákat a nevére veszi, és a költséget az almérők szerint megosztja.
Nem tudok okosabbat kitalálni. Üdv Irén
