Adófórum

Adózási és számviteli információk

hatásvizsgálat

TAO

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: MázlisPanni1 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

  Sziasztok!

  A következő tranzakciók hatását vizsgálom, ehez kérek segítséget.

  " A " cégnek 40 M ft üzletrésze van  "B" cégben. A "B" cég ügyvezetője megvásárolná az

   "B" cég "A" cégben lévő üzletrészét  1M ft-ért. "B" cég jegyzett tőkéje 44 M ft. Ezután

    "B" cég leszállítaná a jegyzett tőkéjét 3 M ft-ra.  Az adás-vétel  2009-ben történne,

    úgyanúgy 2009-ben történne döntés a törzstőke leszállításró.

    Tao hatás "B" cégnél?  Szja hatás az ügyvezetőnél? 

    Az ügyvezető "A" és "B" cégben is többségi tulajdonos.

    És mi van akkor, ha a tranzakció 2010-be történik?  "A" cégnek piaci értéken kb. 500 M ft

    értékü ingatla vagyona van.

   Köszönöm a segítséget! Üdv.: Panni

MázlisPanni1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: MázlisPanni1 » kedd dec. 15, 2009 9:29 am

   

   Bocs rosszul indítottam a kérdést "B" cégnek van üzletrésze "A" cégben.

MázlisPanni1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: validitas » kedd dec. 15, 2009 10:17 am

40 milliós üzletrészt venne meg 1 millió Ft-ért? Hát ez érdekes! 
validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: MázlisPanni1 » kedd dec. 15, 2009 10:29 am

  

   Volt már ilyen a történelemben, kérdés az adó vonzat.

MázlisPanni1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: validitas » kedd dec. 15, 2009 12:37 pm

Szia Panni!

Ez a lépés nem tudom, hogy mennyiben megléphető. Ugyanis az üzletrész eladása nyilván a taggyűlés hatáskörébe tartozik. A Gt. szerint viszont em szavazhat az a tag, akit a taggyűlési határozat a társaság rovására előnyben részesít. Nos, ez tipikusan ilyen eset. Ha a többségi tulajdonos nem szavazhat, akkor kérdéses, hogy a többi tag megszavazza-e, hogy ő a többiek rovására 1 mFt-ért 40 mFT-ot (vagy még többet) érő üzletrészhez jusson.

Azonkívül azok a tagok, akik olyan határozatot hoznak, ami a társaság jelentős érdekét nyilvánvalóan sérti - és ezt az elvárható gondossággal tudhatták volna -egyetemlegesen és korlátlanul felelősek a társaságot ért kárért.

Ezeket - és a Gt. egyéb rendelkezéseit, a társaság érdekeinek, a hitelezők érdekeinek védelmét többek között - nyilván ügyvédnek kell tudnia, felmérnie és tájékoztatni a tagokat a döntésük következményéről. 

A kérdés az adózás volt. Nos, ha ennyire áron alul értékesíti a Kft. a tagjának az üzletrészt, akkor a bevételt piaci értéken kell számba venni a társ. adó tekintetében is. Tehát ezen a tranzakción szerintem társ.adót spórolni nem tud.

A Gt. idevágó rendelkezése a jegyzett tőke leszállításáról:

160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.


(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.


Azaz ha veszteség van, akkor először azt kell rendezni, ha pozitív eredménytartaléka van, ill van tőketartaléka, akkor a jegyzett tőke leszállításának arányában azt is ki kell fizetni a tagoknak.

164. § (1) A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a 162-163. §-ban foglalt szabályok betartását.
(2) A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak kifizetéseket csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.
  
Ezért szerintem idén már ezt nem tudjátok "lezavarni", meg a meghirdetés miatt sem. 

A tagnál pedig a tőkekivonás kapcsán megszerzett bevételből levonható a szerzéskori érték - 1mFt! - az így kapott jövedelem pedig 25% SZJA-val adózik (SZJA tv. 68.§), valamint 14% EHO-t is kell vonni belőle.

Úgy látom, nem lehet ilyen módon "spórolni".

Üdv: Böbe

 

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: MázlisPanni1 » kedd dec. 15, 2009 1:32 pm

 

   Köszönöm a kimerítő választ. Én is arra gondoltam,hogy ez nem spórolós játék.

    Azt gondolom azonban, hogy az értéken alul vett üzletrész után akkor kell megfizetni

    az szja-t és az ehot amikor kézhezkapja a teljes értéket ( eladja vagy kivonja ).

    A szóbanforgó esetben a tt.leszállítás veszteség rendezésre szolgálna.

MázlisPanni1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: helen3 » kedd dec. 15, 2009 1:33 pm

Szia Panni!

Mint a Böbe is írta számtalan befolyásoló dolog van amit figyelembe kell venni.

Ez már csak 2010-es ügylet lehet csak.A jegyzett tőke leszállítását (2x-ri hirdetés a cégközlönyben 30 nap közbeiktaatásával)90-120 nap mire bejegyzi a Cégbíróság.

A bejegyzés napjától lehet a leszállítást könyvelni.

 

Figyelmedbe ajánlom még a MK.95.számát az illetékekről.

2009. évi LXXVII. törvény A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek köre:
Az illetékfizetési kötelezettség a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezó társaságban fennálló vagyoni betét(üzletrész,stb,.....) megszerzésére is kiterjed.
Üdv:Icus
helen3
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:24 am

hatásvizsgálat

HozzászólásSzerző: validitas » kedd dec. 15, 2009 2:35 pm

Igen, a bevétel megszerzésének, azaz az SZJA- és EHO-kötelezettségnekaz időpontja az, amikor az ellenértéket megkapja. Ha ez több részletben történik, akkor azt kell feltételezni, hogy a kifizető először a jövedelmet fizeti ki.

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am


Vissza: TAO

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 5 vendég