Szia Panni!
Ez a lépés nem tudom, hogy mennyiben megléphető. Ugyanis az üzletrész eladása nyilván a taggyűlés hatáskörébe tartozik. A Gt. szerint viszont em szavazhat az a tag, akit a taggyűlési határozat a társaság rovására előnyben részesít. Nos, ez tipikusan ilyen eset. Ha a többségi tulajdonos nem szavazhat, akkor kérdéses, hogy a többi tag megszavazza-e, hogy ő a többiek rovására 1 mFt-ért 40 mFT-ot (vagy még többet) érő üzletrészhez jusson.
Azonkívül azok a tagok, akik olyan határozatot hoznak, ami a társaság jelentős érdekét nyilvánvalóan sérti - és ezt az elvárható gondossággal tudhatták volna -egyetemlegesen és korlátlanul felelősek a társaságot ért kárért.
Ezeket - és a Gt. egyéb rendelkezéseit, a társaság érdekeinek, a hitelezők érdekeinek védelmét többek között - nyilván ügyvédnek kell tudnia, felmérnie és tájékoztatni a tagokat a döntésük következményéről.
A kérdés az adózás volt. Nos, ha ennyire áron alul értékesíti a Kft. a tagjának az üzletrészt, akkor a bevételt piaci értéken kell számba venni a társ. adó tekintetében is. Tehát ezen a tranzakción szerintem társ.adót spórolni nem tud.
A Gt. idevágó rendelkezése a jegyzett tőke leszállításáról:
160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.
(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.
Azaz ha veszteség van, akkor először azt kell rendezni, ha pozitív eredménytartaléka van, ill van tőketartaléka, akkor a jegyzett tőke leszállításának arányában azt is ki kell fizetni a tagoknak.
164. § (1) A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a 162-163. §-ban foglalt szabályok betartását.
(2) A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak kifizetéseket csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.
Ezért szerintem idén már ezt nem tudjátok "lezavarni", meg a meghirdetés miatt sem.
A tagnál pedig a tőkekivonás kapcsán megszerzett bevételből levonható a szerzéskori érték - 1mFt! - az így kapott jövedelem pedig 25% SZJA-val adózik (SZJA tv. 68.§), valamint 14% EHO-t is kell vonni belőle.
Úgy látom, nem lehet ilyen módon "spórolni".
Üdv: Böbe
