Üzleti késedelmi kamat
Elküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 amTársaságunk jelentős követelésállománnyal rendelkezik (építőipar). Sokszor a teljesített, elfogadott és kiszámlázott összeg megtérülésének is örülünk, késedelmi kamat terhelésétől ilyenkor eltekintünk (van, hogy erről írásban is meg kell állapodnunk. pl. x ideig a számla értékét rendezi, addig nem indítunk jogi eljárást és nincs késedelmi kamat). Társasági adó alap módosító tétel-e, mint elengedett követelés, hogy a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat szintet (301§) nem terheljük ki (szerződésben ettől eltérő nincs kikötve, csak ptk-ra hivatkozás van). Lehet-e szerződés szerint 0%-os, vagy az alapkamat+7%-nál kisebb mértékű késedelmi kamatban megállapodni?Mi a helyzet kapcsolat vállalkozások esetében? Mekkora az a fizetési határidő (pl. 180 nap), amely kiköthető szerződésben, és az APEH nem kifogásolja?Ha a ki nem terhelt késedelmi kamat adóalap növelő, és ezért célszerű a késedelmi kamat értesítőt elküldeni, de teljesítés nem érkezik rá (pl. a mérlegkészítésig), és az eredeti számla összege ki van egyenlítve, kell-e elhatárolást végezni és bevételként elszámolni? Ha nem, hogyan kell nyilvántartani a kiküldött értesítőkben kiszámolt késedelmi kamatot, és mikor lehet kivezetni a nyilvántartásból, ha nem rendezik?Fordítva: Ha mi teljesítünk késve egy számlát és utána a késedelmi kamatról az értesítést megkaptuk, de nem egyenlítettük ki, kell-e elhatárolni, illetve ha a késedelmes számla kiegyenlítése még nem történt meg mérlegkészítésig, de biztosan ki kell fizetni, és utána biztos, hogy kiterhelik a szerződés szerinti késedelmi kamatot, lehet-e pl céltartalékot képezni a késedelmi kamatra, mint biztosan felmerülő jövőbeni kötelezettségVan-e valakinek tapasztalata az APEH ezen területre kiterjedő eljárásaira?Köszönöm a válaszokat és elnézést a sok kérdésért. Még rengeteg kérdésem volna, és még ilyen jellegű fórumhoz sosem fordultam. Legközelebb megpróbálok rövidebb lenni.