Adófórum

Elküldve: **csüt. jan. 01, 1970 1:00 am**

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy hogy lehet megoldani azt hogy minnél kevesebb adófizetéssel, vagy az adófizetés kikerülésével vegyünk ki a cégből pénzt.

A történet lényege az hogy külföldről, EU tagország valamelyikéből egy magyar cég bankszámlájára több 10 ezer euro utalás történik a napokban. A cég tulajdonosa ezt a pénz ki akarja venni a cégből. Hogy tudja minnél kedvezőbben kivenni? Hogy papírozzák le ezt az eseményt? Kölcsönadási szerződés? vegye ki osztalékként? de annak magas az adóvonzata? vagy valami számlázzák le? Mi lehet a legjobb megoldás? Amúgy áfa alany és van közösségi adószáma is.

Köszönöm a válaszokat.

Elküldve: **kedd dec. 08, 2009 2:39 pm**

Szia! Ha a feltételek meg vannak hozzá, akkor lehet osztalékelőleg, annak minden kellékével együtt (közbenső mérleg, egyáltalán annak megengedettsége a társ.szerződésben, hogy osztalékelőleg fizethető, nyilatkozat az ügyvezetőtől, hogy nem veszélyezteti a cég fizetőképességét..) (SZJA 25% ) és ha majd osztalékká is válik, akkor a 14% %-os eho max. 450 eFt-ig megfizetve.. nyilván minden jogosult tagnak... Ha kölcsönként venné ki, mondjuk kamat mentesen, akkor azon kívül, hogy a kölcsönt azt vissza is kell majd fizetnie, kamatkedvezmény jövedelemmel is foglalkozni kell..

Ekkora nagyságrendű összegnél semmi nem alacsonyabb adóterhű, mint a 25% SZJA és a max. 450 eFt-ig fizetendő eho.

De ezek közül egyik sem kerül annyiba, mintha elkapnak benneteket fiktív számla elszámoláson, ráadásul, ha valaki beszámláz, akkor meg annál csapódik le, hogy mit kezdjen a következménnyel.. Üdv.

Elküldve: **szer. dec. 09, 2009 8:53 am**

Ha magas a törzstőkéje törzstőke csökkentéssel is kivehetik a tagok egyenlő arányban.

Elküldve: **csüt. dec. 10, 2009 6:30 pm**

Melcsi válaszához csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a nov-i továbbképzésen felhívták a figyelmünket arra, hogy az idei évi osztalékra, még akkor is, ha az osztalékelőleg kifizetésre került 2009-ben, az osztalékká váláskor, ami ugye nem lehet a mérleg elfogadásának dátuma előtt, már nem 14, hanem 27 % EHO-t kell fizetni. A 27 % EHO vonatkozik azon osztalékokra is, amit az ET-ből fizetünk ki 2010-ben. A kérdéstől függetlenül javaslom mindenkinek, hogy a vállalkozóinak ezt mondják el, és még lehetőség van arra, hogy a 14 %-os EHO-val vegyék ki a felhalmozódott osztalékot. A 35 %-os osztalékadó 2009. január 1 utáni kifizetések esetén megszünt.

Elküldve: **csüt. dec. 10, 2009 11:03 pm**

Szia! Még nem ástam bele magam teljesen, de a 27%-os eho az a korábbi 11%-os helyébe lép és még kiegészült, hogy mi minden után kell még azt fizetni.. és mikor, kinek..

Én a 2010. januártól hatályos eho tv.-ben továbbra is látom a 14% százalékos eho-t az osztalékra vonatkozóan, és továbbra is látom, hogy max. 450 eFt-ig van a megfizetési határa.

Üdv.

Elküldve: **pén. dec. 11, 2009 10:14 am**

Melcsi!

Csak azért mertem leírni, mert a tk-n nyomatékosan felhívták rá a figyelmünket. Én sem találom sehol leírva, de szerintem "jobb félni, mint megijedni". Sok mindent nem tesznek közzé, csak az utolsó pillanat utáni percben.

Elküldve: **pén. dec. 11, 2009 11:30 am**

Szia ! 2010. januártól hatályosan az eho tv-ből:

3. § (1) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések

után.

---- Ezek között sehol nem szerepel a tényleges osztaléknak minősülő osztalék.

Az osztalék ezek között szerepel:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett

a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

--------------------

Üdv.

Elküldve: **pén. dec. 11, 2009 4:38 pm**

Megtaláltam, köszi.

Elküldve: **pén. dec. 11, 2009 5:00 pm**

Melcsi,

A 450 ezer felső határba beletartozik a 27 % mértékű EHO is???

mintha nekem az jönne le, hogy nem.

Köszönöm

Elküldve: **pén. dec. 11, 2009 5:57 pm**

Szia! Ha a százalékos eho-t nézzük, akkor szerintem csak a 14 % százalékos eho számít bele a 27 az nem. Üdv.

Adófórum

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből

pénzkivétel cégből