Kell-e útnyilvántartást vezetni?

[validitas]

Szia!

Maga az Apeh tájékoztató is azt írja, hogy számlák alapján, majd így folytatja: "Az ilyen módon dokumentált költségeket..."

Nem folytatom, mert korábban már idéztem, megnézhető. Természetesen itt szó sem volt arról, hogy család, rokon, ismerős üzemanyagszámlájáit el lehetne számolni. De semmi sem írja elő az útnyilvántartás vezetését, se a számviteli tv, sem a tao. tv. Az mindenképpen indokolt, hogy a számlákon a rendszám szerepeljen, és év elején ill. végén a km-óra állását rögzítsék. Ez sztem elég bizonyíték a költségelszámolásra.

Ha az APEH ugyanis kételkedik, a km-óra állás alapján kiszámítható, kb. hány liter üa. volt szükséges (kb., mert ugye városi szorzó, téli szorzó, klíma, gk. állapota, stb, befolyásol, de nagy eltérés nem lehet), és a számlák alapján - ha kell - kigyűjthető, mennyi fogyott. De nem kötelező kimutatásokat felesleges vezetni sztem.

Üdv: Böbe 

[kriszta4]

Teljesen mindegy minek nevezzük (útnyilvántartás, vagy menetlevél) de valamivel dokumentálni kell, hogy a költségként elszámolt üzemanyag  kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült üzleti utakat tartalmazza. Az év elejei nyitó és év végi záró közti kilométer mennyisége nem biztos, hogy mind a vállalkozás érdekében merült fel. Alá kell támasztani valamivel.

[madora100]

Szia!

Én nem tartom feleslegesnek ennek ellenére sem a menetlevél vezetését például az üzemanyagmegtakarítások elszámolása miatt sem. Szja tv.25§ (2) bek.a.) pontjában lertak szerint ugyanis nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha az

• az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege
• és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiségnek az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg,

különbözetét nem haladja meg. E szabályozásban kifejezett kritérium a menetlevél, fuvarlevél, vagy útnyilvántartás vezetése, s nem megengedhető a kilométerállás különbözetének használata. Az eredeti kérdésfeltevésre válaszolva az apeh szerint nem kötelező az útnyílvántartás vezetése, kizárásos alapon marad a menetlevél, vaagy fuvarlevél. Fuvarlevelet a tg.-nál kell vezetni, marad a menetlevél. Most ismét elmondhatjuk, hogy mindenki tegyen saját belátása szerint.

[zspotorke]

Hogy mennyire egységes állásponton vagyunk ebben kérdésben is...

Nem kell útnyilvántartás!

2009.03.19. Forrás: Adófórum.hu - Ruszin Zsolt. Sajnos néhány hónapja rémhírterjesztés folyik az újfajta cégautó-adózással kapcsolatos háttérszabályokról. Nem igaz az útnyilvántartási kötelezettséggel való rémisztgetés, ahogy az sem, hogy 44 napnyi kiküldetési rendelvényt lehetne elszámolni legfeljebb egy évben. A rémhíreknek általában csak a háttérben rejlő okai vannak. Az adózásban ez a törvényszerűség fokozottabban érvényesül. Ha eddig egy cég útnyilvántartást készítő szoftverek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozott, akkor elemi érdekes, hogy fenntartsa a terméke iránti keresletet, ha kell akár valótlan hivatkozásokra alapozott rémhírek árán is. A rémhír kitalálói azon az állásponton vannak, hogy nem ismerhető el egy cég tulajdonában lévő gépjármű futásának, használatának, értékcsökkenésének költségként való elszámolása, ha az nincs alátámasztva kizárólag üzleti utakat tartalmazó útnyilvántartással. Vagyis útnyilvántartás minden körülmény között szükséges, sőt még a kilométeróra-állás feljegyzésének kötelezettségéről is tudni vélik, hogy az szükséges kelléke a költségelszámolásnak. Eddig érdekes módon a Pénzügyminisztérium részéről nem jelent meg vélemény az útnyilvántartás szükségtelenségéről, az APEH sem adott ki központi állásfoglalást, viszont az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága részéről jelent meg ilyen álláspont, egy kérdés-válasz szekció kapcsán (http://www.apeh.hu/regiok/kozepmagyarorszag/helyihirek/gyik.html): "Kell-e a társas vállalkozásnak útnyilvántartást vezetnie, ha megfizeti a cégautóadót? A cégautóadó fizetési kötelezettség a belföldi rendszámú, tulajdonban lévő személygépkocsi után a nem magánszemély adóalany esetén a használat módjától függetlenül fennáll. 2009. február 1-től a kifizető tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használata személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, ezért az útnyilvántartás vezetése - a magáncélú használat kizáráságának bizonyítására - nem szükséges." A Tao tv. szerint elismert költségről van szó, (3. sz. melléklet B/6) és a gépjárművek költségét itt úgy ismeri el a törvény, hogy szó sincs útnyilvántartással való alátámasztásról! A Tao tv. 3. sz. mellékletének A része ugyan a "különösen" kitétellel kezdődik, - vagyis szabadon lehet mérlegelni, hogy a felsoroltak közül mi lehet bevételszerző tevékenységgel össze nem egyeztethető költség, - a B rész tételes rendelkezése kizárja, hogy pusztán értelmezéssel megtagadhassa az APEH a céges gépjármű költségeinek elismerését. A munkajog szabályai szerinti kiküldetésre az átirányítás szabályait kell alkalmazni (Munka tvk. 105.§ és 83/A.§ (2)-(3)). Zavaros sajnos, hogy az az átirányítás, amely csak huzamos lehet, miként lenne alkalmazható a napi kiküldetésre, de munkajogi anomáliákra ezúttal nem lenne célszerű kitérni. Ennél sokkal lényegesebb, hogy az SZJA tv. szerinti kiküldetési rendelvény nem azonos jogi természetű a munkajog szerinti kiküldetéssel, a költségelszámolásnak - attól hogy azt a munkajogban is ugyanúgy hívnák - nincs köze egymáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az is kaphat kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést, aki munkajog szerint nem is kiküldetést teljesített. Ez igencsak fontos különbség, tágítja a kiküldetési költségek adóterhek nélküli jogos elszámolását! A cikkel kapcsolatos megjegyzésunk: A cégautóval kapcsolatos további információt találsz az APEH információs füzetek 2009/08,  valamint APEH információs füzetek 2009/31 számában.

 

[zspotorke]

Egy másik helyről...

Forrás:

http://www.roadrecord.hu/blog/2008/12/24/mindenkinek-kell-utnyilvantartas-interju-egy-volt-apeh-ellenorrel-a-2009-es-cegautoadorol/

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról
4. § (1) (…) Nem keletkezik bevétel az olyan dolog (eszköz, berendezés stb.) használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet valamely személy a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében a feladat(ok) ellátásának feltételeként biztosít (…). Ha az említett feladat(ok) ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamely dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és/vagy egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, a magánszemély adóköteles bevételt csak abban az esetben szerez, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

A legjobb példa erre amit szakmai körökben eddig hallottam, az a TSZ traktorja, amit a TSZ dolgozója használ, előbb felszántja vele a TSZ földjét, majd a saját háztájiját. A fenti szakasz alapján nem lehet adóztatni érte se a magánszemélyt, se a céget.

Arról nincs szó, hogy ne keletkezne jövedelem, csupán azt NEM adóztatja a törvény.

A jelenlegi helyzetben a TSZ traktorja kategóriába került a cégautó is.

...........által említett társasági adózásban jelenleg nem csak a cégautóval, hanem minden kiadással kapcsolatban megvan a kockázat, kár, hogy nem került említésre, hogy miért. A törvény így szól:

1996. évi LXXXI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról
3. sz. melléklet, A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

A legfontosabb szó: \”különösen\”.

Miután a felsorolás nagyon szűk, ezért erre a \”különösen\” szóra alapozva, szinte minden költséget megkérdőjelezhet az APEH, de a legfontosabb, hogy a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli, hiszen a becslés egy sor esetben nem alkalmazható, különösen a cégautó esetében, ahol a költségek mind szerepelnek a könyvelésben.

........által említett súlyos bírságolási lehetőségről tehát szó sincs, a cégautóadó kiebrudalása az SZJA tv-ből pedig azt jelenti, hogy nem lehet megadóztatni ezt a természetbeni juttatást. Hogy mondjak egy másik tipikus természetbeni juttatás, amely nem érdekli a jogalkotót: \”cégen belüli internethasználat magáncélra\”. Ezt sem adóztatja a tv. és a fenti \”különösen\” szakasz miatt se kell internethasználati nyilvántartást vezetni.

________________________________
Ruszin Zsolt
MAGYAR KÖNYVELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
Alelnök

[kriszta4]

Minden vállalkozónak a saját érdeke, hogy megfelelően alá tudja támasztani az elszámolt költségeit.

Azzal nincs alátámasztva, hogy felírom a kezdő és záró km-t. év elején és végén. ha nincs lepapírozva, akár mind lehet magáncélú. Egyesül az EV és az őstermelő számolhat el útnyilvántartás nélkül 500 km-t.

Ezek a hiányosságok természetesen csak egy átfogó ellenörzésen fognak kiderülni.

[validitas]

A magáncélú használat költségét is elszámolhatja, ugyanis elismert költség a társ.adó tv.szerint.

Üdv: Böbe 

[tevike]

Az előző hozzászóolókkal értek egyet. Az üzemanyag felhasználás jogosságát valamivel igazolni kell, hiszen számla bármilyen rendszámú gk.-ra lehet kérni.

[BaraMa]

 Sziasztok!

 

Az  APEH honlapon év elején még az alábbi kérdés-válasz volt olvasható a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság gyakran ismételt kérdei között:

 

3. A cégautó üzemeltetésével kapcsolatban a tulajdonos társaságnál felmerült költségek elismert költségnek minősülnek-e a társasági adóalap meghatározása során, szükséges-e ehhez útnyilvántartást vezetni?

A cégautóval kapcsolatban felmerült, megfelelő bizonylat alapján elszámolt költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek. A Tao. tv. nem írja elő útnyilvántartás vezetését, ahhoz azonban, hogy az adózó igazolni tudja, hogy a költségek ténylegesen a cégautóval kapcsolatosan merültek fel, célszerű az év elején és az év végén a kilométer-állást feljegyezni, amellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű.    

[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet B) fejezet 6. pont.]  

 

Üdv 

[kriszta4]

 

Jogszerű-e szakértői szemmel az adóhatósági tájékoztatás? Valóban nem szükséges 2009. február 1-jétől az útnyilvántartás vezetése? Való igaz, hogy a nem hivatalos adóhatósági és pénzügyminisztériumi tájékoztatások szerint a cégek tulajdonában vagy használatában álló személygépkocsik esetében nem kötelező az útnyilvántartás vezetése. Ezek a tájékoztatások a társasági adóról szóló törvénynek arra a rendelkezésére hivatkoznak, mely szerint a cégautóval kapcsolatosan felmerült költségek vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek. Sajnos ezek a tájékoztatások figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a cégautó, mint fogalom nem található meg a társasági adóról szóló törvény értelmező rendelkezései között. Eddig, azaz 2009. január 31-ig a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-a határozta meg a cégautó fogalmát. Ez a rendelkezés 2009. február 1-jétől kikerül a személyi jövedelemadóról szóló törvényből, így a társasági adóról szóló törvény említett rendelkezése alkalmazhatatlanná válik. Így a társasági adózásban az egyéb szabályok alapján kell eljárni, vagyis minden olyan költséggel meg kell növelni a társasági adó alapját, amely nem áll összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel. Ennek következtében, ha az adózó útnyilvántartással igazolja, hogy a tulajdonában vagy használatában álló személygépkocsit kizárólag üzleti célra használja, akkor a személygépkocsival kapcsolatban elszámolt valamennyi költség a vállalkozási tevékenységet szolgáló költségként elismert lesz a társasági adóalap megállapítása során is. Az elmondottakból most azt a következtetést lehetne levonni, hogy amennyiben az útnyilvántartás magáncélú használatot is igazol, akkor a magáncélú használatra eső arányos költségekkel meg kell növelni a társasági adóalapot. Ez azonban nem így van, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény adómentes természetbeni juttatásnak minősítette a személygépkocsi magáncélú használatát. Az adómentes természetbeni juttatások viszont akkor minősülnek a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek, ha a juttatásban a munkavállaló, a vezető tisztségviselő, a személyesen közreműködő tag, illetve az adózóval korábban munkaviszonyban álló nyugdíjas, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója részesül. Vagyis, amennyiben az adózó a tulajdonában vagy használatában álló személygépkocsiról útnyilvántartást vezet, akkor annak alapján meg tudja állapítani az üzleti és a magáncélú használat arányát, melynek megfelelően megoszthatja az elszámolt költségeket. Az üzleti célú használat arányának megfelelő költségeket az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni, és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. A magáncélú használat arányának megfelelő költségeket a személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni, és kizárólag abban az esetben kell ezekkel a költségekkel a

társasági adó alapját megnövelni, ha nem az előbb felsorolt személyek jogosultak a személygépkocsit magáncélra használni. Ha pl. az adózó lehetővé teszi a vele megbízási jogviszonyban álló magánszemély részére a tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használatát, akkor a magáncélú használat költségét a társasági adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni. Ez természetesen nem változtat azon, hogy a magáncélú használat értéke a megbízott esetén is adómentes természetbeni juttatásnak minősül.