Egy elég részletes magyarázat e témában:
A közvetített szolgáltatások helyi adótörvényi kritériumoknak is megfelelő helyes könyvviteli elszámolásáról
Amint az köztudott, a közvetített szolgáltatások számviteli elszámolása tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. a korábbiakhoz képest lényeges változást hozott. A könyvviteli elszámolás változásán túl a közvetített szolgáltatások szabályos kezelése azért is igen jelentős, mert nagymértékben összefügg az iparűzési adó fizetendő mértékével, ami úgy gondoljuk nem is kell bizonygatni mennyire húsbavágó.
Először nézzük meg, hogy a Sztv. hogyan definiálja a közvetített szolgáltatást {3. § (4)}. „Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti, úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”
A közvetített szolgáltatás tehát a következő kritériumoknak kell, hogy megfeleljen:
- az eladó nem saját teljesítményét adja el, hanem egy megvásárolt teljesítményt,
- részben vagy egészben adja el az előbbiek szerinti teljesítményt,
- változatlan formában történik a továbbértékesítés,
- a közvetített szolgáltatás nyújtója egyben vevője és eladója is a szolgáltatásnak,
- a szolgáltatás közvetítésének lehetősége a vonatkozó számlából is ki kell hogy derüljön,
- nem feltétlenül kell a közvetített szolgáltatást változatlan áron továbbszámlázni.
Amint tehát a definícióból látható, a közvetített szolgáltatás alapvető tulajdonsága, hogy az eladó nem saját teljesítményét, hanem egy harmadik személytől megvásárolt teljesítményt ad el megrendelőjének. Jól szemlélteti a szolgáltatást közvetítő különleges helyzetét, hogy egyben vevője és eladója is adott szolgáltatásnak.
Az említett kritériumok közül számos bizonytalanság tapasztalható a gyakorlatban, ezért kívánunk azokról részletesebben írni, amelyek magyarázatot igényelnek.
Az, hogy valamely cég részben vagy egészben adja el megrendelőjének a harmadik személytől vásárolt teljesítményt, annyit jelent, hogy a közvetítő által megrendelt szolgáltatás egy részét maga veszi igénybe. Erre klasszikus példa, hogy egy ingatlan tulajdonos, aki ingatlanának egy részét maga használja, másik részt viszont bérbeadja a ház üzemeltetéséhez igénybe vett közüzemi szolgáltatásokat (víz, gáz, villany), részben maga használja fel saját használatú ingatlanrészéhez, részben pedig bérlőinek számlázza át.
Ez a klasszikus példa azonban a Sztv. mai szabályai szerint nem biztos, hogy megállja a helyét, mint közvetített szolgáltatás bármennyire is iskolapéldaszerű. A bérbeadó ugyanis csak akkor tudja és olyan mértékben közvetített szolgáltatásként elszámolni az általa a bérlő felé számlázott közüzemi díjak összegét, ha a számlázás mért mennyiség alapján történik. (Azaz akkor, ha a bérelt ingatlanrésznek bérlőként külön-külön víz-, gáz- és árammérője van és az azokról leolvasott fogyasztás a számlázás alapja!) Abban az esetben ugyanis, ha a közüzemi díjak továbbszámlázása pl.: a bérelt terület arányában kialakított megosztás alapján történik, akkor számvitelileg nem közvetített szolgáltatásról van szó. Ilyenkor a bérbeadóhoz mint ingatlantulajdonoshoz beérkező közüzemi díjszámla a bérbeadónál anyagköltségként számolandó el, a bérlőre áthárított közüzemi díj pedig a bérlőnél igénybe vett szolgáltatás költségeként kezelendő.
- A szolgáltatásközvetítés lehetőségének a vonatkozó szerződésből ki kell derülnie.
Ez azt jelenti, hogy a megbízónak a szerződésben tudomására kell hozni, hogy a szolgáltatás teljesítéséhez a megbízott harmadik személyek szolgáltatását is igénybe veheti. Ez nem jelent olyan kötelezettséget, hogy a szerződésben a harmadik személyek jellemző adatait is nevesíteni kellene.
- A szolgáltatás közvetítésének ténye a vonatkozó számlából is ki kell, hogy derüljön.
Talán ez a legvitatottabb pontja a közvetített szolgáltatások szabályrendszerének, amelyet tapasztalataink szerint többféle módon értelmezhetünk. Ismerünk olyan álláspontot is ezzel kapcsolatosan, amely szerint elegendő a számlán szövegesen feltüntetni a tényt, hogy a számlázott teljesítmény közvetített szolgáltatást is tartalmaz.Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a számviteli nyilvántartásokba csak bizonylattal alátámasztott adatokat szabad felvenni, az is könnyen belátható, hogy egy olyan számla, amelyben összevontan szerepel a saját és közvetített szolgáltatás ellenértéke, ezt az igényt nem elégíti ki. Ebből következtetve lapunk azt az álláspontot képviseli, hogy amennyiben egy és ugyanazon számlában saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is kívánunk számlázni, azt részletezve kell megtennünk, majd a számla végén az általános szabályok szerint összesített végösszegnek is szerepelnie kell (természetesen minden összeg mellett külön-külön feltüntetve a kapcsolódó ÁFA öszegét).
A közvetített szolgáltatások kritériumrendszerének ismertetése után most áttekintjük az elszámolással kapcsolatos kérdéseket.
1. Könyvviteli elszámolás - A közvetítésre kerülő szolgáltatás beérkezett és elfogadott számláját elsődlegesen készletre kell venni:
T 271 Közvetített szolgáltatásT 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 454 Szállítók -
A továbbszámlázás megtörténtekor a közvetített szolgáltatás elszámolása ráfordításként:
T 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke K 271 Közvetített szolgáltatások
Kapcsolódó tétel: T 31 Vevők K 91 Árbevétel K 467 Fizetendő ÁFA
2. Analítikus nyilvántartás az iparűzési adóalap helyes meghatározásához
Ahhoz, hogy az iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatás csökkentő tételként figyelembe vehető legyen megfelelő nyilvántartási rendet kell kialakítani. Ennek alapvető feladata az, hogy egyértelműen egymáshoz rendelhetők legyenek a következők:
- igénybe vett szolgáltatás bejövő számlájának sorszáma,
- a szolgáltatás megnevezése,
- a szolgáltatás ellenértéke
- a továbbszámlázott szolgáltatás kimenő számlájának sorszáma
- megrendelő neve
- a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke
- a közvetítés tényét alátámasztó szerződés száma.
Megfelelő analitikus nyilvántartásként szolgál az a megoldás is, amely biztosítja, hogy az egymáshoz kapcsolódó közvetített szolgáltatásról szóló bejövő és kimenő számlák együtt kerüljenek lerakásra, hivatkozásként megjelölve rajtuk a kapcsolódó számla számát és a megrendelővel kötött vonatkozó szerződés hivatkozási számát.
A téma teljessé tétele miatt említést kell még tennünk arról is, hogy attól még hogy az 2001. évtől hatályos Sztv. nem ismeri az alvállalkozói teljesítmény fogalmát.
Természetesen a vállalkozói szerződésekkel kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv szerint az ma is létező kategória. Számvitelileg ezeket az alvállalkozói teljesítményeket, ha azok nem elégítik ki a közvetített szolgáltatások kritériumait az 5. Számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat kell könyvelni. Az iparűzési adóalap számításánál a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja alapján azon alvállalkozói teljesítések értéke is figyelembe vehető adóalapcsökkentő tételként, amelyeknek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany nettó árbevételét az ugyanezen törvény 36. pontja szerinti eladott áruk beszerzési értékeként, ill. 37. pontja szerint anyagköltségként nem csökkentette. Az iparűzési adóalap helyes meghatározását alátámasztó analitikus nyilvántartás az előbbiekben ismertetettek szerint ezesetben is elkészítendő.
Talán ezek azok az összefüggések, amelyeket a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatosan minimálisan ismerni kell ma ahhoz, hogy azok szerződéssel megfelelően alátámasztottak legyenek és számlázásuk könyvviteli elszámolásuk, valamint nyilvántartási rendszerük kielégítse a Sztv. és helyiadó törvény támasztotta igényeket.
Üdv: P.Zsuzsa
