Adófórum

Adózási és számviteli információk

Közigazgatási bírság

TAO

Közigazgatási bírság

HozzászólásSzerző: Nikolinka » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Szerintetek a közigazgatási bírság/ gyorshajtás miatt/ Társasági adóalap növelő vagy nem. Határozat van róla.

 Köszi előre is      Üdv.  Nikolinka

Nikolinka
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Közigazgatási bírság

HozzászólásSzerző: simke » kedd márc. 24, 2009 12:32 pm

Szia !

Szerintem ez semmiféleképpen nem a vállalkozás érdekében felmerült költség,hiába van róla határozat. Én megemelném vele a társasági adóalapját. Üdv Etus

simke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Közigazgatási bírság

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » kedd márc. 24, 2009 12:36 pm

Szia!

Szerintem ráfordítás (86) és adóalapnövelő tétel a bevallásban.

Pesze az elszámolást illetően az is kérdéses, hogy a bírságot ki fizeti, át lett-e hárítva, vagy a társaság fizeti!

Üdv:Nelly

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Közigazgatási bírság

HozzászólásSzerző: Bi.Monika » szer. jún. 24, 2009 7:11 am

Már mért ne lehetne vállalkozás érdekében felmerült költség, hiszen azért hajtott gyorsan, hogy egy üzletet megkössön.

Ez vicc volt, de szinte hallom, hogy az ügyvezető ezt válaszolná, ha azt mondanánk neki, hogy ezt nem lehet költségként elszámolni. 

 

 

Bi.Monika
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Közigazgatási bírság

HozzászólásSzerző: BaraMa » szer. jún. 24, 2009 3:28 pm

Sziasztok!

 

A szakirodalom háromféle megközelítést is ír erre vonatkozóan:

1,  Bevezetésként azt kell tisztázni, hogy egy cég, egy gazdasági társaság tud-e, képes-e gépkocsival gyorsan hajtani, vagy szabálytalanul parkolni? Nyilvánvalóan nem, tehát az is rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy az efféle szabálytalanságok elkövetése konkrét személyhez köthető, tehát a szabálytalanságot nem a cég követi (követte) el, hanem egy általa megbízott (alkalmazott) magánszemély. 

Nyilvánvalónak tekinthetjük azt  , hogy a ráfordításként elszámolt szabálysértési bírságot nem minősíthetjük a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült kiadásnak. Ekkor belép a megítélés látóterébe a társasági adóról szóló, 1996. évi LXXXI. tv. 8. § (1) bek d) pontjában megfogalmazott jogszabály, mely szerint a társasági adó alapját növeli:

d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

2,  Más tekintetben úgy is megközelíthetjük a kérdést, hogy a szabálytalanság szankcionálásával a társaság alkalmazottja (gépkocsivezetője, anyagbeszerzője, stb.) a tevékenysége körében kárt okozott a vállalkozásnak. A PTK 1959. évi IV. tv. szerint az a személy, aki másik személynek kárt okoz, az köteles az általa okozott kárt megtéríteni, illetőleg a kárt szenvedett fél kártalanítására kötelezhető.

Ebből az következik, hogy a vállalkozások jelentős része megfizetteti az alkalmazottjával a szabálysértésért kirótt díjat. Ha mégsem így történne, akkor az adóalap növelő tételként történő figyelembe vétel miatt ez a szabálysértési szankció a vállalkozásnak (16%) többlet adófizetési kötelezettséget jelent, ami pld. egy 30.000,- Ft-os szabálysértési bírság esetén összesen 5000,- Ft-tal (30.000 x 0,16) növeli meg a vállalkozás társasági adó fizetési kötelezettségét. 

 

3, A társaság az alkalmazottja helyett megfizeti a szabálysértési díjat, a vállalkozás valójában átvállalja egy másik személy fizetési kötelezettségét.

 Ez az előbbi levezetés alapján, de más jogszabályi hely megjelölése alapján szintén adóalap növelő tételt képez az alábbiak szerint, mivel az adóalapot növeli az:
n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, 

Ez az átvállalt fizetési kötelezettség a magánszemély tárgyévi jövedelme tekintetében teljes egészében bevételt jelent, ami növeli a magánszemély tárgyévi összevonandó jövedelmét, a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 4. § (2) bekezdése értelmében. 

 Azt még nem tudjuk,hogy APEH ellenőrzés melyik módszert tartja helyesnek :-)

Üdv! 

 

BaraMa
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am


Vissza: TAO

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég