elengedett követelés, kötelezettség

[hedgehog]

Sziasztok!

A következő esetre várnék javaslatokat, tanácsokat:

Egy cég szétválás helyett azt a megoldást választotta, hogy az egyik tag alapít egy új céget, a másik tag pedig marad a "régi" cégben. Igen ám, csak persze ezer rendezetlen dolguk volt, amit ők -ügyvéd javaslatára- egy megállapodásban rendeztek.

Ennek a megállapodásnak a számviteli elszámolásával azonban meggyűlik a bajom. A következőket tartalmazza:

1. A kiváló tag 2 db gépjárművet visz magával kb. 5 millió forint értékben.
2. A kiváló tag felel több mint 1 millió forint szállítói tartozásért, melyek még tavalyiak.
3. A bennmaradt tag lemond 800e ft értékű követelésről a másik javára.

Ezen tételekről semmilyen bizonylat nincs, csak egy ügyvéd által kreált megállapodás. Az egyik ügyvéd ismerősöm szerint első éves joghallgatók írnak ilyet.

Így került hozzám a cég...és igazából tanácstalan vagyok, hogyan járok el helyesen a tárgyi eszközök, követelések, kötelezettségek kivezetésénél.

Ha valakinek volt már hasonló esete, vagy van javaslata hogyan oldjam meg várom válaszát!

 Előre is köszi!!!

[aniko.varga2006]

Úgy sejtem, egy kft-ről lehet szó, javíts ki, ha nem így van. Ha tag kilép vagy társaság kiválik egy másik társaságból, módosítani kellene a társasági szerződést. Ha Gt. szerinti kiválás történt, akkor a régi (közös) cégnek és a keletkezett két (egy régi és egy új) cégnek is záró- illetve nyitómérlegének kellene lennie, amiben a megállapodás szerinti vagyonelosztás megjelenik. Két darab társasági szerződésnek is kellene lennie, egy a régi, továbbvitt cégnek a módosításról, egy az új cégnek az alakulásról. 

Másik eset, ha a kilépő tag üzletrésze megszűnik. Ez is lehet  úgy, hogy megvásárolja a társaság vagy a másik tag, vagy pedig a jegyzett tőke leszállításával. Keletkezhetett a kilépő tagnál egy vállalkozásból kivont jövedelem is, mely az szja tv szerint adóköteles és eho alapja is. Az egész procedúra végén kellene lennie cégbírósághoz beadott iratoknak, majd ezek bejegyzésének. A megállapodás szerintem közvetlenül nem könyvelhető a fentiek miatt.  

[gyvera]

heee....ez nem az en valaszom....megbokrosodott a gepem...bocsi

[gyvera]

Szia! 

Hat...persze...ilyenek ezek az ugyfelek...:) De mivel ugyvednel voltak, ezert remelem az ugyved legalabb tudja, hogy nem eleg pusztam a papir, hanem tenyleg csatlakozom Aniko velemenyehez, hogy merlegekre, modositasokra, nyilatkozatokra van szukseg. Mondjuk en ezt ugy inteztetnem el, hogy a gepjarmuveket a regi ceg adja el az uj cegnek (ekkor bekerul az ujba, kivezetesre kerul a regibol). A kovetelesek es a kotelezettsegek tekinteteben en a bevitt vagyon terjedelmet hasznalnam fel. Hiszen a regi tag bevitt tokejet mindenkepp ki kell fizetni. Vagy a ceg megvasarolja az uzletreszt, vagy a ceg kifizeti a kivalo tagot. Amit a gepkocsikbol befolyt bevetelbol ki is lehetne fizetni. pl. Vagy a ceg a kovetelesek es kotelezettsegek kulonbozetet levonva fizesse ki a tagnak jaro maradek torzstokejet.

Szoval a gepkocsit adasvetelivel inteznem el a ket ceg kozott. 

A tobbit, pedig nyilatkozatokkal, egyreszt, hogy melyek azok a kovetelesek, es kotelezettseget, amikrol lemond, illetve atvallal, masreszt a fennmarado osszegbol vagy megvennem az uzletreszt, vagy kifizetnem a tagnak a megmaradt torzstokejet. 

[aniko.varga2006]

"Hiszen a regi tag bevitt tokejet mindenkepp ki kell fizetni. " Meg kell különböztetni a tag kilépését a cégből és a cég kiválását a cégből! Csak a kilépéskor kell az üzletrészét kifizetni. Ha kiválással jön létre egy új cég, akkor az átalakulási mérleg figyelembe vételével oszlanak meg a vagyonelemek.

Egyébként az átalakulás (ennek egyik módja  a kiválás) kedvezőbb adózási, illeték szempontból, hiszen jogutódlás is létrejön. Viszont a régi cég saját tőkéje ilyenkor csökken, ez gondot jelenthet (pl hitelfelvételnél vagy futó hitelnél), vagy ha a kft jegyzett tőkéje a kiválással az 500E Ft-os minimum alá csökken. 

Szóval egyet le kell szögezni: az eddig elkészült megállapodás egy előzetes egyezség, a megoldásig még van néhány lépés. 

[mazsi5]

Sziasztok!A teljesség igénye nélkül, csak egy apróság... a 2. ponthoz:  ugyan nem tudom melyik társasági formáról van szó, Bt., vagy KFT.. de azért a hitelezőket csak úgy nem lehet figyelmen kívül hagyni.   Érvényes un. tartozásátvállalási szerződés nem köthető a hitelezőjóváhagyása nélkül...  Itt nem arról van szó, mint egy céges átalakulásról, kiválással, ahol a kiváló fél pld-ul jogutód is..,  hanem az adóstól átvállalná a tavalyi 1 milliós szállítói tartozásokat egy másik "kicsoda" : maga a magánszemély "volt tag"??, vagy az általa alapítandó cég??  , s mindezt úgy, hogy gondolom a hitelező erről nem tud semmit...    Ha én egy szállító vagyok, akinek tartozik egy másik cég, akkor csak úgy nem adnám a beleegyezésemet a trtozásátvállaláshoz, hogy semmit nem tudok arról, aki átvállalja a tartozást (a követelésem kiegyenlítését) annak van-e valami vagyona, stb., akitől majd behajthatom a követelésemet...  e ettől függetlenül a Ptk. rendelkezik a tartozás átvállalásról, melyhez szükségeltetik a hitelező jóváhagyása..

Még a jegyzett tőke leszállítást is azért kell kétszer is közzétetetni, mert a hitelezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy akár biztosítékot kérjenek a követelésükre.... 

a 3. pont a megmaradt tag lemond a követeléséről 800 eFt összegben a másik tag javára..., na már most, haa cég neki nem tudja kifizetni a követlését, akkor vajon mekkora lesz a biztosíték arra, hogy a kilépő tag felé fog majd fizetni, vagy egyáltalán kivel szemben volt az a bizony engedményezendő követelés?  Nem ártana megnézni az illeték vonzatát például..

Aztán érdekes az a visz magával 2 db gépjárművet dolog..  

Ha ennyid van, amiről írsz, akkor ez nagyon grízes, arra meg még csak utalás sincs, hogy egyébként mennyi a kilépő tag jegyzett tőkéje, illetve üzletrészének "piaci értéke".  Nem tudom, de üzletrészért általában pénzben, vagy természetben valamilyen vagyontárggyal fizetnek, nem tartozást vállalnak át...    Előre sajnállak!  Üdv.

[gyvera]

Szerintem itt a tag kilepeserol van szo a cegbol, es nem a ceg kivalasarol a cegbol, azert is tag kifizeteset emlitettem. Mert szerintem ahogy nekik eszuk agaban sem volt vagyonmegosztast, merlegeket csinalni, ugy szinten nem fognak azzal fogalalkozni, hogy egyaltalan illetek, jogutodlas, tokeleszallitas...Az egyik tag kilep a cegbol, s csinal egy masikat...Nem fognak a ceg vagyonanak felosztasaval foglalkozni, amikor eldontottek, hogy a kivallo tulaj mennyiert mondd le a tagsagarol a masik javara. Akar 1Ft-ert is eladhatna neki, ha akarna. 

Gondolom a tagok es az ugyved jol osszedugtak a fejuket, s kiokoskodtak ezt a papirdarabot. 

Igaz, hogy sem a vevok, sem a szallitok nem tudnak a tartozas atvallalasrol, meg a kovetelesek hovatartasarol...de legalabb az ugyved es a tagok tudjak...Ossze kell pakolni a cuccukat ;)

[hedgehog]

Sziasztok!

 Köszi a válaszokat!

Először is, bocsi tényleg nem írtam: kkt-ról van szó. A kilépő tag tőkéje 50e ft volt, ki lett neki fizetve pénztárból, belépett egy új tag ugyanennyivel így jegyzett tőkét nem kellett módosítani.
Módosított társasági szerződés született a következőkről: cégnév változás, tulajdonos változás és ennyi. Nem foglalkoztak ők azzal ez hogy helyes...az ügyvéd azt mondta így jó lesz, hát megcsinálták.

Nem cég vált ki, hanem a régi tag. Gyakorlatilag szétválás, csak az okos ügyvéd tanácsolta h. mégse az legyen mer az nagyon drága...Így maradtak annál, h. az egyik tag fogja a dolgait és megy, alapít egy másik céget. Nem akarom az ügyfelet bántani, hiszen ő nem ért hozzá...a volt könyvelője se, és az ügyvéd se aki a papírt csinálta.

A partnereket értesítették, hogy a követeléseket nem xy hanem z fogja teljesíteni, és a kötelezettségeket szintén.

Se mérleg, se bizonylatok, semmi nem készült...egy megállapodásom van amiből kiírtam a fő pontokat, és néhány levél amiben a partnereket értesítik. 

Hogy grízes?? Az enyhe kifejezés. Én ilyet még nem láttam!!! Egyszerűen fogalmam sincs mi a megoldás.  

[mazsi5]

A Kkt-ra vonatkozóan a Gt-ből:

A tagsági jogviszony megszűnése

99. § Megszűnik a tagsági jogviszony

a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;

b) a tagok közös megegyezésével;

c) a tag kizárásával;

d) rendes felmondással;

e) azonnali hatályú felmondással;

f) a társasági részesedés átruházásával;

g) a tag halálával vagy megszűnésével;

h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

100. § (1) A társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

(3) A rendes vagy azonnali hatályú felmondás érvénytelensége iránt a társaság az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül indíthat pert.101. § (1) A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá.

(2) A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz is, hogy házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása címén a nem tag házastárs - akár ítélet, akár a másik házastárssal való megállapodás alapján - a társaság tagjává váljon.

102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.

(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.

(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

A közkereseti társaságtól megváló taggal a tagsági viszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni, kivéve, amikor társasági részesedés átruházása történt. A társaságtól megváló tag a jegyzett tőkéhez való vagyoni hozzájárulása arányában jogosult a saját tőkéből visszatérítésre, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, továbbá a társaság és a megváló tag eltérő megállapodásának hiányában a tagot megillető vagyont pénzben kell kiadni, mégpedig a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjától számított 3 hónapon belül. Új rendelkezés, hogy a tagot megillető vagyonrész kiszámításánál a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni. A pénzben történő kiadás elsődlegességének előírása mind a társaság, mind a tag érdeke (pl. a közkereseti társaság tevékenységéhez szükséges, a társaságtól megváló tag által a társaság tulajdonába adott apport gépeket a társaság nem köteles kiadni az apportőrnek, de a tag sem köteles a pénz helyett valami mást elfogadni). A saját tőke összegének meghatározására a Gt. 102. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.

104. § (1) A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is.

Ezt csak azért idéztem be a Gt-ből, mert egy tag kilépéséve kapcsolatbanazért tv-i előírások is vannak, s nehezen lehet egy kilépő taggal elszámolni, ha nem készült mondjuk mérleg (könyvszerinti, vagy piaci értéken értékelt).

[mazsi5]

A Ptk-ból a tartozás átvállalásról:

A tartozásátvállalás

332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.

(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

(3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

A régi és az új kötelezett között létrejött szerződés tartozásátvállalásnak - függetlenül annak megnevezésétől - csak akkor minősül, ha abból a felek erre irányuló szándéka egyértelműen kitűnik [Ptk. 207. § (1) bekezdés]. Szemben az engedményezési szerződéssel, a törvény nem korlátozza azoknak a kötelezettségeknek a körét, amelyeket a tartozásátvállalás érinthet. Ha azonban külön jogszabály tiltja a tartozás átvállalását az e tilalomba ütköző tartozásátvállaló szerződés semmis [Ptk. 200. § (2) bekezdés]. Ugyanilyen jogkövetkezménnyel jár az is, ha a jogszabály korlátozó rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával kötik meg a tartozásátvállalási szerződést.

A tartozásátvállalás lehet teljes, vagy részleges; visszterhes vagy ingyenes is.

A régi és az új kötelezett szerződésére a törvény kötelező írásbeli alakot nem rendel, ezért a szerződés szóban, írásban és ráutaló magatartással is megköthető.

A hozzájárulás megadása vagy megtagadása kizárólag a jogosult mérlegelésétől függ, a hozzájárulás semmilyen módon - így például a jognyilatkozat pótlása [Ptk. 5. § (3) bekezdés] útján - nem kényszeríthető ki és a megtagadó nyilatkozatát a jogosult indokolni sem köteles. A jogosult a nyilatkozatát alakszerű kötöttség nélkül (szóban, írásban, ráutaló magatartással) teheti meg.

Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz (azaz a kötelezetti alanycseréhez) a hozzájárulását nem adja meg, az új kötelezett nem lép be a kötelembe, de olyan helyzetbe köteles hozni a régi jogosultat, hogy az lejáratkor teljesíteni tudjon. Ilyen esetekben azonban a jogosult és az átvállaló nem kerülnek jogviszonyba, azaz a kötelezett nemteljesítése esetén a jogosult nem követelhet teljesítést az átvállalótól.

Tehát felmerül a kérdés, hogy a tartozás átvállalás az egyébként ingyenes-e, vagy ellenérték fejében történik.  Illeték kérdése az ingyenességnél a  tartozástól megszabadulónál....

Ugyanúgy kérdéses a követelés engedményezése: ingyenesen, vagy ellenérték fejében, kérdés az ingyenes követelés engedményezésnél  az engedményezettnél az illeték dolga..

Ha a társaság saját tőkéje a kilépéskor több, mint a "jegyzett tőke" összege, akkor a kilépő tag nemcsak a "jegyzett tőkéje" összegét kell, hogy kikapja, hanem a saját tőkéből ráeső pluszt is, aminek vannak SZJA vonzatai is..., s mivel a társaság a kifizető ebben az esetben szerintem a társaságnak van SZJA "előeg" megállapítási, az elszámolásról igazolás kiadási kötelezettsége is.

Ennyit tudtam egyenlőre segíteni, ha ez segítség egyáltalán. Üdv.