Szia!
2005-től talán ez segit 18/2003 PM. rendelet.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) határozza meg a szokásos piaci ár megállapításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) készítésének szabályait. A PM rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartás tartalmazza
a) az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján – a választott módszertől függően – számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát;
b) a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének meghatározását és az emiatt szükséges kiigazítást;
c) a szokásos piaci árat.
Amennyiben az adózó a nyilvántartásban a szokásos piaci árat összegszerűen, azaz pénzértékben kifejezve nem tünteti fel, de a nyilvántartásban közölt adatok egyébként tartalmazzák az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján – a választott módszertől függően – számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát, az adózó a PM rendeletben előírtaknak megfelelően jár el. A gyakorlatban ugyanis előfordulhatnak olyan esetek, hogy a nyilvántartás – a választott módszertől függően – pénzértékben kifejezett ár helyett egyéb tényezőt [árrést, hasznot, egyéb értéket (például kamat mértéket) vagy azok tartományát] tartalmaz, minden esetben szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a vizsgált ügylet szokásos piaci ára (a független felek által, összehasonlítható körülmények között alkalmazott ellenérték) a dokumentáció alapján megállapítható legyen.
A költség és jövedelem módszer alkalmazása esetén adott esetben elegendő lehet a költségalap definiálása és a szokásos piaci haszon/árrés meghatározása az ügylet szokásos piaci jellegének vizsgálatakor.
Viszonteladási árak módszere esetén előfordulhat olyan eset, amikor elegendő a realizálandó szokásos piaci haszon/árrés meghatározása.
Hitelügyletek során alkalmazott kamat szokásos piaci jellegének bemutatásakor nem kifogásolható, ha a nyilvántartásban az adózó az ügyletre jellemző kockázatmentes referencia kamatot és az ügylet specifikumait leíró szokásos piaci kockázati felárat (általában bázispontban) mutatja be.
Egyéb módszer alkalmazása esetén minden olyan egyéb tényező (például az eszközarányos jövedelmezőség – ROA) szokásos piaci szintjének számszerű (de nem pénzértékben történő) bemutatása elegendő lehet az ügylet szokásos piaci jellegének alátámasztására, amelynek az adott ügylet hasonló mutatójával való összevetéséből következtetni lehet a szokásos piaci ár elvének teljesülésére.
Független felektől igénybevett szolgáltatás díjainak csoporton belüli megosztásakor elégséges lehet az allokációs módszer szokásos piaci jellegének bizonyítása.
Az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás) 1.45.-1.48. pontja ír a szokásos piaci ártartomány alkalmazásáról. Az Iránymutatás szerint olyan helyzet is adódik, amikor a legmegfelelőbb módszer vagy módszerek alkalmazása egy értéktartományt eredményez, amelynek minden tagja egyformán megbízható.
A nyilvántartást szokásos piaci ártartomány alkalmazása esetén is – figyelemmel a PM rendelet 2. § (1) bekezdésére – akkor szükséges módosítani, ha a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tény vagy körülmény megváltozik.
A PM rendelet 4. §-a rendelkezik a nyilvántartás tartalmáról, ugyanakkor formai rendelkezéseket nem tartalmaz arra vonatkozóan. Erre tekintettel az adózó helyesen jár el, amennyiben az általa készített nyilvántartás tartalmazza a PM rendelet 4. §-ában előírt tartalmi elemeket akár a nyilvántartáshoz mellékelt szerződés, vagy egyéb dokumentum formájában.
[PM Jövedelemadók főosztálya 16335/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559379791/2007.]
Társasági adótörvény 18.§-a
A társasági adótörvény 4.§ (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát,
Az adózás rendjéről szóló törvény, Art. 172. § / 14. (2 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság)
A társasági adótörvény 31.§ (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket,
A 18/2003-as PM rendelet határozza meg a transzferár dokumentáció készítésénekmódszereit. (erre a Tao. 30.§ (8) hatalmazza fel)
2003. január 1-jén - a transzferárakra vonatkozó törvényi szabályozás bevezetésével, illetve
újrafogalmazásával kapcsolatos globális trendeknek megfelelően - a Tao. tv. 18.§-a egy új,transzferár-nyilvántartási kötelezettséget előíró bekezdéssel egészült ki. Az új rendelkezést a
Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott,
18/2003. számú végrehajtási rendelet4 követte, mely 2003. szeptember 1-jétől hatályos. Erendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött – az adóévben
teljesített - szerződésre el kell készíteni, a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjáig.
Átmeneti jelleggel, 2004-ben még csak a 2003. szeptember 1-jét követően megkötöttszerződésekre vonatkoznak a szabályok, Azonban 2005-től ez kiterjed minden kapcsolt vállalkozással fennálló ügyletre.
Sziasztok!
Ha transzferáras kérdésetek van, vagy nyilvántartások írására kerestek külsős vállalkozót, szívből tudom ajánlani Kerényi Mátét a Kolchis Kft-nél.
Nagyon meg vagyok vele elégedve, öröm vele dolgozni! A telefonszáma: 06-20-924-15-76
Ara
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 16 vendég