hogy ne kelljen keresgélni:
A törvénymódosítás harmadik fontos eleme, a sajátos egyszerűsített éves beszámoló bevezetése (98/A.§).
Nem mindenki alkalmazhatja ezt az új beszámolási formát. Két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát:
- egyrészt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
- másrészt pedig a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint.
Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli törvény 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.
A betéti társaság és a közkereseti társaság esetében a sajátos beszámolási forma alkalmazásának feltételei a következők:
- a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett,
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A számviteli törvény 98/A.§-a szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:
a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;
b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.
Mindezekből megállapítható, hogy e sajátos beszámolási forma semmilyen értékelési, céltartalék-képzési, - kivéve, ha jogszabály írja elő, - önköltség-számítási eljárás alkalmazását nem engedi. Nagyon leegyszerűsített forma, melyről azonban nem lehet visszatérni saját elhatározásból az egyszerűsített éves beszámolóra. Váltás csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a sajátos egyszerűsített éves beszámoló feltételeinek. Egyik ilyen lehetséges eset, hogy könyvvizsgálatra kötelezetté válik, vagy a létszáma két év átlagában meghaladja az 50 főt.
Aki úgy dönt, hogy ezt a beszámoló-készítési formát választja, annak a 2009. év főkönyvi nyitása után vissza kell vezetni és fel kell oldani mindazokat a tételeket, amelyek azokhoz az eljárásokhoz kapcsolódnak, melyeket a továbbiakban nem alkalmazhat (korrekciós tételek).
A sajátos beszámolási formában nem alkalmazunk maradványértéket. Emiatt a terv szerinti értékcsökkenési leírás is módosítható 2009-től. Természetesen a számviteli politika és a számlarend módosítása is szükséges, de sokkal egyszerűbb lesz.
üdv:
P.Zsuzsa