Tagi kölcsön alultőkésítési szabályai

[641026]

Sziasztok!

Kamatmentesen adott tagi kölcsönre vonatkozik a Tao-tv.8.§(1) bekezdésének j) pontja és (5)bekezdése, miszerint meg kell vizsgálni, hogy meghaladja-e a saját tőke adóévi átlagos állományának háromszorosát, és ha ez  fennáll, akkor az adóalapot növelni kell a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettség arányos kamatával? Ha vonatkozik a kamatmentes kölcsönre, akkor melyik adóévtől, és a december 31-i jegybanki alapkamattal kell számolni?

[HIDNA]

Szia! Az adóalap korrekció csak a ráfordítások között elszámolt kamatra vonatkozik. A kamatmentes kölcsön nem tartozik ebbe a körbe. Klári

[Napraforgó]

Sziasztok!  Én le vagyok maradva, mert az alultőkésítésről egy mai előadáson hallottam először, és ott bizony azt mondta az előadó, hogy éppen a kamatmentesek miatt "találták" ki, mert ha már nem fizet kamatot, akkor legalább fizessen adót(korrekcióként)  a vállalkozó. 

 De hogy melyik évtől és melyik jegybankival, azt "már" nem jegyeztem meg, pedig számokkal alátámasztva illusztrálta a táblán, de megpróbálok utánanézni szerepel-e a könyvben amit kaptunk. (most nincs nálam) Üdv:Napraforgó

[641026]

Szia Napraforgó!

A társasági adótörvényt olvasva én is úgy gondolkoztam, mint HIDNA, de a számviteli levelek 142.száma került a kezembe, hol a 2883.kérdésre adott válaszban a tagi kölcsön adóit taglalják, és ott is azt írják, hogy a kamatmenteseknél is kell alkalmazni.Sajnos nekem pedig két esetem is van ilyen, ezért is lenne fontos, hogy melyik évtől is van ez érvényben!  Szia 641026

 

 

[Napraforgó]

Szia! Én is utánanéztem, a törvény szerint HIDNÁ-nak van igaza, mert az szerint éppen a kamatként kivett  jövedelmmel  illetve a ráfordításként elszámolt kamattal szemben   adóztatják meg a társaságot.  Sajna a könyvem sem említi a kamatmentes tagikra vonatkoztatva, de az biztos hogy az előadó az ilyen esetekről  beszélt. Érvényben  viszont már 2002-től van, de az Apeh eddig nemigazán vizsgálgatta.  Üdv.

Ha jól belegondolok, az "alultőkésített" fogalom nem a ráfordítást takarja, de a törvény erre nem ér ki, lehet csak az adóellenőrzés.Talán a vagyonosodási vizsgálat miatt került előtérbe.

[kohnmari]

Sziasztok!

Egy előadáson kb. 3 éve már én is hallottam erről. Kiszámolni fogalmam sincs hogyan kellene, a saját tőke napi átlagos állományát kellene viszonyítani a kölcsönök adóévi napi átlagos állományához. Ez idáig rendben van, de átlagos kamatot kellene számolni, és ha a tagi kölcsönt kamatmentesen adják, akkor az átlagos kamat 0? Az adóújság a példában is csak olyan kölcsönnel számol, aminek van kamata. Üdv. Mari

[validitas]

Szia 641026!

Az általad hivatkozott (5) bekezdés éppen azt írja, hogy" ...amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet..."..

A TAO tv. 8.§ (1) j. pontja  az adóévben ráfordíításként, vagy eszköz bekerülési érték részeként elszámolt kamatról  beszél. Ezen pontok 2001.01.01-től hatályosak, beiktatta a 2000.évi CXIII.tv. 37§.

Fentiekből következően a kamatmentes kölcsönnel nem kell foglalkozni, miután nincs elszámolt kamat.

Üdv: Böbe 

[Napraforgó]

 Sziasztok! Ezt találtam. Foglalkozik a kamatmentes tagi kölcsönnel is, és számításokkal is

AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL

A tagi kölcsön és a társasági adó alapja

Sokan fordulnak mostanában azzal a kérdéssel a könyvelőkhöz, tanácsadó cégekhez, hogy mennyi lehet maximálisan a tagi kölcsön, illetve növeli-e a társasági adó alapját? Sajnos erre a kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz, hasonlóan a tárasági adóalapot módosító tényezők értelmezéséhez. Olyan jogszabály ugyanis nincs, ami korlátozná a tagi kölcsön összegét. Ugyanakkor egy többmilliós összegű tagi kölcsönállomány a saját tőke nagymérvű csökkenésére is enged következtetni, bár nem minden esetben. Korlátolt felelősségű társaságoknál és részvénytársaságoknál a saját tőke olyan mértékű csökkenése, mely már a minimális jegyzett tőke összegének meglétét is veszélyezteti, végső lépésként a cég kötelező átalakulásához, sőt megszűnéséhez is vezethet. Az erre vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvényben találjuk meg.

A társasági adóalap megállapítása szempontjából a rejtett osztalék kifizetését kívánják megakadályozni az 1996. évi LXXXI. Törvény 8. §. 1. bekezdésének “j” pontjában foglalt adóalap-növeléssel. Ha ilyen okból növelnünk kell az adó alapját, akkor biztos, hogy a társaság rendelkezésre álló saját forrását jelentősen meghaladják a külső forrásai, e miatt jelentős kamatjövedelem – a cég szempontjából ráfordítás – kifizetésére kerül sor. A saját tőkéhez viszonyított aránytalanul nagy idegen forrással történő vállalkozás-finanszírozás miatt elszámolt tárgyévi kamatköltség arányos részével meg kell növelni a társasági adó alapját. Ha egy társaság veszteséges, vagy nullszaldós, a tulajdonosok az általuk adott kölcsönért kapott kamattal jutnak rejtett osztalékhoz. (Témánk szempontjából most nem fontos, hogy a tulajdonosnál majd le kell adózni ezt a jövedelmet.)

Alultőkésítés tehát akkor következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső forrás (tartozás) bevonására van szükség. Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is szokták nevezni a szakirodalomban.

A már említett társasági adó törvény (Tao. Tv.) 8. §. 1. bekezdésének “j” pontja szerint a társasági adó alapjának megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a kapott kölcsön (például tagi kölcsön), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a váltótartozás – kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást – az adóévben ráfordításként, vagy az eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamat a saját tőke háromszorosát meghaladja, a meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos rész után. Ezen előíráshoz kapcsolódik az ugyanezen paragrafus 5. bekezdése is, mely a számítási módra vonatkozik. 2001-től tehát jelentős változott ez az adóalap-növelő tétel. Bővült a számításba bevont tételek köre és változott a számítás módja is. A zárt körben forgalomba hozott, tehát a meghatározott személyektől hitel igénybevételét jelentő értékpapírok kamata is növeli az adóalapot.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: “minden olyan nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát, vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ilyen a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.”

A számítás során nem kell a 2001 előtti kölcsönbe beszámítani a hitelintézettől kapott kölcsönt. A 2001-től keletkezett kötelezettségek állományába pedig nem tartozik bele a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség sem. Ezek a hitelnyújtással üzletszerűen foglalkozó szervezetek.

Nagyon fontos változás 2000-hez képest, hogy nem csak a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsön kamatára vonatkozik az adóalap növelése, hanem minden – a hitelnyújtással nem hivatásszerűen foglalkozó – szervezettől kapott kölcsönre. Ha kamatmentes tagi kölcsönt kapott a társaság, és mellette más gazdálkodótól is kap kölcsönt, mely után kamatot fizet, akkor a számításba a tagi kölcsönt is be kell vonni.

Lényegében a saját tőke háromszorosát meghaladó – az előbbiekben felsorolt – kötelezettségekre jutó arányos kamat összege növeli a társasági adó alapját.

A saját tőkének is, és az említett kötelezettségeknek is az átlagos napi állományát kell meghatározni a számításhoz. 2001-től a saját tőke elemei közül nemcsak az értékelési tartalékot, hanem a mérleg szerinti eredményt is figyelmen kívül kell hagyni. Ez abból következik, hogy most már az adóévi saját tőke napi átlagos állományát kell figyelembe venni, szemben az ezt megelőző szabályozással. Az adóévben számvitelileg elszámolt kötelezettségek átlagos állományával kell számolni.

Az átmeneti rendelkezések a 2001. január 1-e előtt létrejött ügyletek vonatkozásában időt engednek a régi szabályok alkalmazására 2003-ig differenciáltan. Ezt a lehetőséget a Tao. Tv. 29. §-ának 10. bekezdésében találjuk. 2001. előtt, a kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának a saját tőke négyszeresét meghaladó részéhez tartozó arányos kamattal kellett megnövelni a társasági adó alapját.

Példák az adóalap növelésének kiszámítására

Néhány példa az adóalap növelésének kiszámítására vonatkozó 2001-es szabályok szerint:

1. példa: A Kft saját tőkéjének összege egész évben 6 millió forint (6.000 eFt), a mérleg szerinti eredmény és az értékelési tartalék nélkül. Egy másik társaság (nem kapcsolt vállalkozás) 100 millió forint (100.000 eFt) kölcsönt nyújtott a cégnek 4 hónapra (júliustól – október végéig), 12 %-os kamatra.

A saját tőke háromszorosa: 18.000 eFt.

(A napi átlagos állomány mindig 6.000 eFt, mert év közben nem változott.)

A kapott kölcsön napi átlagos állománya:

100.000 eFt * (123 nap / 365 nap) = 33.700 eFt

A saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsön összege:

33.700 eFt – 18.000 eFt = 15.700 eFt

A kölcsönre kifizetett, illetve ráfordításként elszámolt kamat összege:

100.000 eFt * 0,12 = 12.000 eFt

12.000.000 Ft : 365 nap = 32.877 forint/nap

32.877 Ft/nap * 123 nap = 4.043.871 Ft

A saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jutó kamat összege, amellyel az adóalapot növelni kell:

(15.700.000 : 33.700.000) * 4.043.871 = 0,4659 * 4.043.871 = 1.884.039 Ft.

2. példa: A Kft saját tőkéjének összege 3.000.000 Ft egész évben, figyelmen kívül hagyva az értékesítési tartalékot és a mérleg szerinti eredményt. A társaság egyik tagja kamatmentesen tagi kölcsönt adott január 2-án, jövő év március 31-i lejárattal 5.000.000 forint értékben. Egy másik társaságtól szintén január 2-án 10.000.000 forint kölcsönt kaptak 20 %-os kamatra, 2003. június 30-i lejárattal.

A saját tőke háromszorosa: 9.000.000 forint.

A kapott kölcsön napi átlagos állománya:

(5.000.000 || 10.000.000)* (364 nap / 365 nap) = 14.959.500 Ft

A saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsön összege: 14.959.500 – 9.000.000 = 5.959.500 Ft

A kölcsönre a tárgyévben ráfordításként elszámolt, illetve beruházáshoz történő felhasználás esetén az aktiválásig felmerült – a tárgyi eszköz bekerülési értékében szereplő – kamat összege: 10.000.000 * 0,2 = 2.000.000 Ft

Ez napokra átszámítva: 2.000.000 Ft : 365 nap = 5.479 Ft/nap

A ténylegesen igénybevett időszakra: 5.479 Ft/nap * 364 nap = 1.994.356 Ft

A saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jutó kamat összeg, amellyel növelni kell a társasági adó alapját:

5.959.500 : 14.959.500 * 1.994.356 = 794.551 Ft.

3. példa: A Kft saját tőkéjének összege 4.000.000 forint. Egyik tulajdonosa 20.000.000 forint tagi kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére kamatmentesen.

Nincs adóalap-növelő tétel, mert nincs ráfordításként elszámolt kamat.

[641026]

Szia Napraforgó!

Ez mikori kiadás lehet?

Köszi 641026

[Napraforgó]

Ahol találtam: GOOGL/tagi kölcsön  (és itt a legfelső)  Itt időrendben a legfelső szokott lenni a legfrissebb, de ennél dátumot nem találtam, az alatta levőben is megvan, és az 2006. június.